Representations of parenting and the neo-liberal discourse: parents’ and professionals’ views on child-rearing practices in Italy

Fargion, Silvia

doi:10.1080/13229400.2021.1905049

Cited by 14 publications

(8 citation statements)

References 42 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ez természetesen nem választható el az elmúlt évtizedekben általánossá vált beruházásszemlélettől, amely a gyermeknevelésre később megtérülő befektetésként tekint (Hemerijck 2018), valamint ebből kifolyólag attól a (neoliberális) társadalmi, állami viszonyulásmódtól, amely alapvetően gyanakodva, szülői alkalmatlanságot feltételezve szemléli az anyai teljesítményt. A társadalom egyszerre tekint a szülőségre privát, ugyanakkor viszont mint sokféle társadalmi probléma forrására, számonkérésre alkalmas vállalkozásként (Faircloth-Murray 2015, Fargion 2021, Peters 2012.…”

Section: Intenzív Anyaságunclassified

Alapvető anyaság : Az anyai szerep felértékelődése középosztálybeli magyar nők körében az első Covid19-lezárások idején

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

A koronavírus-járvány és a lezárások nők helyzetére gyakorolt hatását az elmúlt két évben egyre több kutatás vizsgálta világszerte, és mutatta ki mindazokat a költségeket – munkaerőpiaciakat és magánéletieket egyaránt –, amelyek nagyobb mértékben terhelték a nőket. A nők közül sokan dolgoztak a vírus által fenyegetettebb ágazatokban vagy veszítették el munkájukat, otthon pedig megsokszorozódtak gondoskodási feladataik. A gyermekeket ellátó intézmények bezárása különösen megnehezítette az anyák helyzetét, akik az évtizedek óta kibontakozó gondoskodási válságban szerzett tapasztalataik ellenére is nehezen tudták munka mellett a hiányzó intézményeket pótolni. Korábbi vizsgálatok szerint az anyáknak, különösen a középosztálybelieknek, elsősorban a gyermekeikkel kapcsolatos feladataik szaporodtak meg. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként írható le az anyák munkája az első karantén idején, és hogyan értelmezik maguk az érintettek azokat a változásokat és felelősségeket, amelyekkel a járvány során meg kellett küzdeniük. Kvalitatív vizsgálatunk 2020. májusában zajlott, amikor 52 félig strukturált interjút készítettünk javarészt középosztálybeli, otthonról dolgozó és legalább egy, 2–14 éves gyermeket nevelő anyákkal Magyarországon és erdélyi magyarok körében. Kutatásunk egyik fő megállapítása, hogy bár mindnyájan megtartották munkájukat, az anyák jelentős része kiemelten fontosnak az anyaszerepét érezte, és annak szinte mindent alárendelve igyekezett támogatást nyújtani gyermekének. A korábbi munka-magánélet egyensúlyra törekvést tehát felváltotta az anyaság előnyben részesítése. Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy erre magyarázattal szolgáljunk, és azt állítjuk: maga a társadalom négyféle ösztönzőt közvetített az anyák felé, hogy figyelmüket elsősorban gyermekeikre irányítsák. Ezzel párhuzamosan viszont a narratívákból jól körvonalazható egyfajta ellenállás is a korábbi munka-család egyensúly elvárásaival szemben.

show abstract

Section: Intenzív Anyaságunclassified

Alapvető anyaság : Az anyai szerep felértékelődése középosztálybeli magyar nők körében az első Covid19-lezárások idején

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Þetta hefur verið nefnt einstaklingsvaeðing foreldrahlutverksins (Geinger o.fl., 2014). Þá er lítil eða engin áhersla lögð á að skoða með hvaða haetti samfélagsgerðin, möguleg jaðarsetning eða aðrir þaettir hafa áhrif á líf barnanna og uppeldisaðstaeður innan fjölskyldunnar (Fargion, 2023;Gillies, 2008). Af þessu leiðir að maeður sem glíma við jaðarsetningu, til daemis vegna stéttarstöðu sinnar eða uppruna, eru álitnar vanhaefar maeður vegna þess að börnum þeirra gengur verr að fóta sig (Gillies, 2008).…”

Section: áKöf Maeðrun Og þRiðja Vaktinunclassified

“…Hjá svaranda 195 sjáum við daemi um ákveðna oftrú á uppeldi, þar sem það er talið stýra talsverðu varðandi framtíðarhorfur barnsins (sbr. Fargion, 2023;Gillies, 2008). Hún tengir tómstundaiðkun barnanna með beinum haetti við farsaeld þeirra og óttast að það muni koma niður á þeim ef þau eru ekki í tómstundumsem hún aftur tengir við sína haefni sem móður, að það sé eingöngu á hennar ábyrgð að skapa þessi taekifaeri.…”

Section: "Geri éG þEtta Rétt?" Móðirin Sem áByrgðarmaður Heimanáms Og...unclassified

“…Svarandi númer 269 bendir sérstaklega á að tímaskortur verði til þess að barnið, sem er á leikskólaaldri, stundi ekki íþrótt og að þetta valdi henni samviskubiti. Hér sjáum við áhrif þess að skyldum foreldra hefur fjölgað mikið og til þess að teljast haeft foreldri þurfi að sinna heimanámi og formlegum tómstundum (Fargion, 2023;Gewirtz, 2001), jafnvel á meðan börnin eru enn mjög ung og jafnvel þó þau sjálf hafi ekki óskað eftir því. Þögn er um þessi atriði í gögnunum frá feðrunum en aftur á móti hefur pressa samfélagsins á tómstundaiðkun barna bein tilfinningaleg áhrif á með hvaða haetti maeðurnar líta á sig.…”

Section: "Geri éG þEtta Rétt?" Móðirin Sem áByrgðarmaður Heimanáms Og...unclassified

See 1 more Smart Citation

„Finns ég aldrei standa mig og man ekki neitt“

Auðardóttir

2023

Netla

View full text Add to dashboard Cite

Hér og víða erlendis hefur krafa á aðkomu foreldra að skólagöngu og tómstundastarfi barna sinna farið vaxandi, en þessi síaukna áhersla virðist ekki hafa verið skoðuð og rædd með gagnrýnum hætti hérlendis. Markmið þessarar rannsóknar var að skoða með hvaða hætti samviskubit, kvíði og skömm birtust hjá mæðrum og feðrum í tengslum við skólaog tómstundastarf barna þeirra. Lögð er áhersla á að skilja hvað þessi tilfinningalegu viðbrögð segja okkur um samfélagslegar aðstæður barnafjölskyldna. Gögnum var safnað með eigindlegri spurningakönnun þar sem foreldrar barna á aldrinum 0–18 ára voru beðnir um að lýsa tilfinningum sínum í tengslum við foreldrahlutverkið. Alls söfnuðust 374 svör frá mæðrum og 76 frá feðrum. Gögnin voru greind með aðferð ígrundandi þemagreiningar. Fyrra þema greiningarinnar var „Geri ég þetta rétt?“ Móðirin sem ábyrgðarmaður heimanáms og tómstunda. Þar greindu mæðurnar frá samviskubiti og kvíða í tengslum við skóla- og tómstundavinnu, svo sem heimalestur og æfingar. Feðurnir greindu mun síður frá slíkum tilfinningum á meðan mæðurnar lýstu samviskubitinu sem stöðugu. Svörin gáfu sterkar vísbendingar um að þær öxluðu mun meiri ábyrgð á skóla- og tómstundavinnu heldur en feðurnir. Seinna þemað nefndist Allir fjandans tölvupóstarnir: Mæður á þriðju vaktinni. Þar lýstu mæður þeirri hugrænu byrði sem þær þyrftu að axla vegna skóla- og tómstundavinnu sinnar og hvernig hún ylli þeim samviskubiti, kvíða og skömm. Einnig voru dæmi um slík svör frá feðrum en þau voru mun sjaldgæfari. Þessar niðurstöður eru settar í samhengi við hugmyndafræði ákafrar mæðrunar og einstaklingsvæðingu foreldrahlutverksins. Álag á mæðrunum hefur neikvæð áhrif á samskipti innan fjölskyldna og milli foreldra og fagfólks sem er andstætt hagsmunum barna og annarra fjölskyldumeðlima.

show abstract

“…In the last decades, in western countries, with the spread of neoliberal ideologies, parenting is more and more viewed as a de‐contextualized performance, with targets to be reached and a strong emphasis on individual responsibility (Fargion, 2021; La Placa & Corlyon, 2016).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Learning from the experience of parents in poverty: The power of recognition

Sanfelici

2022

Child & Family Social Work

View full text Add to dashboard Cite

This study aims to contribute to the literature exploring the parents' perspective on what parenting in poverty means in their everyday life and how they are able to cope with the challenges that arise from a condition of economic deprivation. Forty parents living in different Italian regions had been interviewed. Data gathering and data analysis were conducted as a simultaneous and iterative process, oriented by the constructivist grounded theory. Our findings provide a clear picture of the parents' constant struggle to protect their children from an environment in which structural conditions and dominant narratives lead to normalize and personalize disadvantages.Parents described enabling and disabling processes that interplay at a material, relational and symbolic level, influencing their movement along a continuum that depicts different experiences in different moments of their lives, as the output of processes where vulnerabilities and strengths are combined. The parents' knowledge helps to explain the wider social processes and the day-to-day social interactions that influence the flow along this continuum. The final purpose is to allow their voices to be heard and to learn from their perspective, as it is essential in designing policies and services that are supposed to help them.

show abstract

Representations of parenting and the neo-liberal discourse: parents’ and professionals’ views on child-rearing practices in Italy

Cited by 14 publications

References 42 publications

Alapvető anyaság : Az anyai szerep felértékelődése középosztálybeli magyar nők körében az első Covid19-lezárások idején

Alapvető anyaság : Az anyai szerep felértékelődése középosztálybeli magyar nők körében az első Covid19-lezárások idején

„Finns ég aldrei standa mig og man ekki neitt“

Learning from the experience of parents in poverty: The power of recognition

Contact Info

Product

Resources

About