Relationships among aerobic exercise, psychological well-being, self-esteem, and body awareness in women – An empirical study

Abstract

Elméleti háttér: Számos vizsgálat kimutatta a rendszeres sport pozitív hatásait: jobb emocionális és pszichés állapot, az önértékelés növekedése a fizikai hatékonyságon keresztül, a testrõl alkotott kép és testi tudatosság javulása. Cél: A tanulmány célja a rendszeres aerobikozás pszichológiai jólléttel, önértékeléssel, valamint testi tudatossággal való feltéte-lezett pozitív együttjárásának vizsgálata volt. Ismereteink szerint a mai napig nem jelent meg az önértékelés és a testi tudatosság kapcsolatát vizsgáló magyar kutatás. Módszer: 208, 18-60 év közötti (átlag: 28,4 ± 8,46 év) aerobikozó vagy zumbázó nõvel vettük fel a Rosenberg-féle Önértékelés Skálát (RSES), a Kontingens Önértékelés Kérdõívet (CSES), a Testi Abszorpció Kérdõívet (SAS), a WHO Jól-lét Kérdõív rövidített változatát (WBI-5) és a Rö-vidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS). Eredmények: A gyakorlás kezdete óta eltelt idõ szignifikánsan korrelált a globális önértékeléssel (Kendall tau-b: 0,12; p < 0,05) és szignifikáns negatív korrelációt mutatott a negatív affektivitással (Kendall tau-b: -0,12; p < 0,05). A heti edzésgyakoriság pozitívan korrelált a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b: 0,23; p < 0,001), a testi abszorpcióval (Kendall tau-b: 0,10; p < 0,05) és negatívan korrelált a negatív affektivitással (Kendall tau-b: -0,14; p < 0,01). A függõ változóként a pszicholó-giai jóllétet vizsgáló bináris logisztikus regressziós modellben a heti edzésgyakoriság, a globális önértékelés és a testi abszorpció együttesen a teljes varianca 18,1%-át (Cox & Snell), illetve 24,3%-át (Nagelkerke) magyarázta. A globális önértékelés bináris logisztikus regressziós modelljében az iskolai végzettség (pozitív kapcsolat), a negatív affektivitás és a kétféle kontingens önértékelés (negatív kapcsolat) együttesen a teljes variancia 29,3%-át (Cox & Snell), illetve 39,1%-át (Nagelkerke) magyarázta. Következtetések: Az eredmények szerint elmondható, hogy nõk körében a rendszeresen végzett aerobik magasabb globális önértékeléssel, nagyobb pszichológiai jólléttel és testi tudatossággal, valamint alacsonyabb negatív affektivitással járt együtt.

Psychological aspects of proprioceptive accuracy

“…Perceived physical competence is associated with global self-esteem (Sági et al, 2012;. It would be logical to assume that those with better proprioceptive accuracy can execute their movements more efficiently due to more accurate processing of feedback , and thus have higher physical competence.…”

“…The relationship between physical competence and proprioceptive accuracy has been shown empirically: elite athletes with better proprioceptive ability generally achieve better results . In addition, it is also known that regular physical activity is positively associated with both self-esteem and proprioceptive accuracy (Ribeiro & Oliveira, 2010;Sági et al, 2012). Of course, many factors other than proprioceptive ability can contribute to physical competence, and perceived physical competence does not necessarily correspond to actual physical competence, this relationship might be more complex.…”

Modalities and Dimensions of Interoception

“…The use of questionnaires to measure well-being and IS might provide a more direct answer to the question of adaptivity. Cross-sectional empirical studies consistently revealed weak to moderate (r = 0.09 -0.42, p < 0.05) positive association between IS (as assessed by the Body Awareness Questionnaire, the Multidimensional Assessment of Interoceptive Awareness scale and the Somatic Absorption Scale) and various indicators of psychological and subjective well-being (as assessed by the Satisfaction with Life Scale, the Scales of Psychological Well-Being and the short Well-Being Index of WHO) (Brani, Hefferon, Lomas, Ivtzan, & Painter, 2014;Hanley, Mehling, & Garland, 2017;Köteles et al, 2012;Sági, Szekeres, & Köteles, 2012;Tihanyi, Böőr, Emanuelsen, & Köteles, 2016). For example, well-being as assessed by the Scales of Psychological Well-Being (Ryff, 1989) showed weak to medium associations with 7 of the 8 sub-scales of the Multidimensional Assessment of Interoceptive Awareness scale (Hanley et al, 2017).…”