Promoting Cohesion in the Enlarged EU: Is there a Role for National Development Plans?

Bradley, John

doi:10.1007/0-387-22854-3_8

Cited by 4 publications

(3 citation statements)

References 9 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Például Írország egy nagyon kis terület ű és népességű (3,8 millió fó) ország, amely centralizált közigazgatással rendelkezik, ezért soha nem került szembe olyan jelenségekkel, amelyek jellemz őek Lengyelországban, Romániá-ban vagy akár Magyarországon. Ráadásul Írország már 17 éve tagja volt az EU-nak, amikor a Strukturális Alap igazán jelent ős támogatásai elérték az országot, jól kiépí-tett piacgazdasági rendszerrel rendelkezett, és az állami finanszírozású programok átláthatóságát már az EU pénzügyi támogatásai el őtt is biztosították (Bradley 2005).…”

Section: Az Eu-s Források Sikeres Felhasználásának Kritériumai Magyarunclassified

A fejlesztéspolitika sikerességét elősegítő tényezők és a kohéziós országok tapasztalatai Magyarország számára

Lóránd¹

2009

TéT

View full text Add to dashboard Cite

Bevezet őAz elmúlt évtizedekben a kohéziós politika bizonyos területeken sikereket, míg más szinteken kudarcokat ért el (Horváth 2006), miközben a területi egyenl őtlensé-gek növekedése megkérdőjelezhetetlen az Európai Unió 15 régi tagállamában. Bár számos esetben találkozhatunk sikertörténetekkel a felzárkózás területén nemzeti (pl. Írország) és regionális szinten, még mindig jelent ős számú régió min ősíthető sikertelennek a konvergencia szempontjából. Az EU27 országai tekintetében az EU/EK történetének eddigi legnagyobb egyenlőtlenségei jelennek meg. Az EU dön-téshozóinak már nem csak az észak-dél megosztottsággal kell foglalkozniuk, hanem szem előtt kell tartaniuk a kelet-nyugati differenciáltságot is. Az igazi kihívást az jelenti az Unió számára, hogy egyrészt el ő kellene segíteni a gazdasági növeke-dést és a hatékonyság er ősítését, másrészt nagymértékben szükséges volna a bels ő kohézió erősítése. Bizonyos szempontból jó helyzetben van az EU, mivel az elmúlt 15-20 év fejlesztési programjainak gyakorlata, különösen a felzárkózó régiók tapasztalata felhasználható az újonnan csatlakozott államok esetében. Így a kohéziós politika első időszakára jellemző saját tapasztalatokból történ ő tanulás ("learning by doing") helyett az új tagállamokban a régi tagországok tapasztalataiból való tanulás ("leaming from others") kerülhet el őtérbe . Kérdés, hogy vajon a kohéziós országokban sikerrel megvalósított intézkedéseket mennyiben lehet az A kohéziós országok tapasztalataiA kohéziós országok az Európai Unión belül különböző tapasztalatokat mutatnak fel a konvergencia területén, ugyanakkor egyértelm űen bizonyítható a felzárkózás országos szinten 1986 és 2000 között. Míg a négy ország GDP-je átlagosan az EU 65%-án állt 1986-ban, addig 1999-ben már 79%-ra növekedett (Bocsor et al. 2000). (A konkrét növekedési rátákat lásd az 1. táblázatban.) Más elemzések szerint is az 1990-es évek során a kohéziós országoknál megfigyelhet ő a felzárkózás nominális és monetáris szempontból is, így a négy országból három a Gazdasági és Monetáris Unió alapító tagja is lett, egyedül Görögország maradt le ebben a tekintetben (Rácz 2007). Sok szempontból tehát sikerként könyvelhet ő el az ezen országoknak juttatott források hasznosulása. TÁBLÁZAT A kohéziós országok GDP-jének évi százalékos növekedése az EU-átlag százalékában (változás) (The Growth Rate of the GDP of the Cohesion Countries [EU average = 100%]) IdőszakGörögország Írország Portugália Spanyolország 1961-1973 177 92 144 150 1974-1985 85 190 110 95 1986-1990 36 139 167 136 1991-1995 80 413 120 87 1996-2000 133 404 142 138 Forrás: Bocsor et al. (2000, 941) alapján saját szerkesztés.Kezdetben a kohéziós országok csatlakozása után a hirtelen tapasztalt nyitottság és az egyre erősödő versenyhelyzet káros következményei domináltak (kisebb visszaesés volt tapasztalható), majd a méretgazdaságosságból fakadó el őnyök miatt ezek az országok is sokat profitáltak a közös piacból. A felzárkózás, vagyis a konvergencia folyamata lassú és egyenetlen volt. Csak Írorsz...

show abstract

Section: Az Eu-s Források Sikeres Felhasználásának Kritériumai Magyarunclassified

A fejlesztéspolitika sikerességét elősegítő tényezők és a kohéziós országok tapasztalatai Magyarország számára

Lóránd¹

2009

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Views on whether EU funds have been successful in speeding up income convergence in the past are mixed. 5 Two broad methodological approaches inform these views: model simulations and econometric studies (Everdeen and others, 2003;Bradley, 2005). Simulations could be interpreted as identifying the ex-ante impact of EU funds-that is the effect they would be expected to have if they finance projects that are devised and implemented optimally and efficiently.…”

mentioning

confidence: 99%

Macroeconomic Effects of EU Transfers in New Member States

Fund¹

2008

IMF Working Papers

View full text Add to dashboard Cite

This Working Paper should not be reported as representing the views of the IMF.The views expressed in this Working Paper are those of the author(s) and do not necessarily represent those of the IMF or IMF policy. Working Papers describe research in progress by the author(s) and are published to elicit comments and to further debate.Large inflows from the European Union to the New Member States are likely to significantly impact macroeconomic outcomes. In this paper, we use the IMF's Global Integrated Monetary and Fiscal model (GIMF) to analyze the impact of the transfers and show the conditions under which they would help speed up convergence. We find that the EU funds need to be directed predominantly to investment rather than to income support and that to best accompany the EU fund inflows, the policy-mix would need to combine counter-cyclical policy with a strong commitment to the existing monetary regime.

show abstract

“…Evidence on whether EU funds have been successful in the past in helping bridge the income gap is mixed. 5 The macroeconomic literature on the impact of EU funds can be divided into two broad groups: model simulations and econometric studies (Everdeen et al, 2003;Bradley, 2005). Simulations could be interpreted as the ex-ante impact of EU fundsthat is the effect they would be expected to have if they finance projects that are devised and implemented optimally and efficiently.…”

mentioning

confidence: 99%

Republic of Poland: Selected Issues

Fund¹

2006

IMF Staff Country Reports

View full text Add to dashboard Cite

Promoting Cohesion in the Enlarged EU: Is there a Role for National Development Plans?

Cited by 4 publications

References 9 publications

A fejlesztéspolitika sikerességét elősegítő tényezők és a kohéziós országok tapasztalatai Magyarország számára

A fejlesztéspolitika sikerességét elősegítő tényezők és a kohéziós országok tapasztalatai Magyarország számára

Macroeconomic Effects of EU Transfers in New Member States

Republic of Poland: Selected Issues

Contact Info

Product

Resources

About