Profiles of Dialogue for Repairing Faults in Arguments from Expert Opinion

Koszowy, Marcin; Walton, Douglas

doi:10.12775/llp.2016.014

Cited by 6 publications

(6 citation statements)

References 21 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…applied the profiles tool to problematic examples of arguments associated with failures of relevance, especially one where there is an issue of whether an ignoratio elenchi fallacy has been committed. Koszowy and Walton (2017) applied the profile tool to particular examples of arguments from expert opinion associated with the ad verecundiam fallacy, the fallacy of incorrect appeal to authority. Krabbe (2002) applied the profile of dialogue tool to an example of the fallacy of equivocation.…”

Section: Profiles Of Dialoguementioning

confidence: 99%

“…This paper extends Krabbe's findings by applying an extended version of the profiles tool to a series of realistic examples of the fallacy of amphiboly found in logic textbooks and other sources. The profiles tool has already been applied to some other informal fallacies (Krabbe 1992(Krabbe , 1999(Krabbe , 2002Koszowy and Walton 2017;Walton 2015;, but this is the first time that it has been specifically applied to the fallacy of amphiboly (to the author's knowledge).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Profiles of Dialogue for Amphiboly

Walton¹

2020

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Amphiboly has been widely recognized, starting from the time of Aristotle, as an informal fallacy arising from grammatical ambiguity. This paper applies the profiles of dialogue tool to the fallacy of amphiboly, providing a five-step evidence-based procedure whereby a syntactically ambiguous sentence uttered in a natural language text can be evaluated as committing a fallacy of amphiboly (or not). A user applies the tool to a natural language text by comparing a descriptive graph, representing how the argumentation actually went, to a normative graph, representing how the argumentation should ideally have proceeded.

show abstract

Section: Profiles Of Dialoguementioning

confidence: 99%

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Profiles of Dialogue for Amphiboly

Walton¹

2020

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…To pursue this goal we focused on the ad verecundiam fallacy by employing the profiles of dialogue method (Krabbe 1999). Using this method we identified a species of the fallacy that works by forestalling of questioning in arguments from expert opinion (Koszowy and Walton, 2017). A profile of dialogue is a graph structure used to model a sequence of speech acts surrounding both the putting forward of an argument and the responses to it at the next moves in a dialogue.…”

Section: Young Logicians and Computer Scientistsmentioning

confidence: 99%

My Continuing Journey from Logic to Computational Argumentation

Walton¹

2019

arcp

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

This paper begins with a brief account of how I started out as a young logician studying modal logic with the hope that it would be useful when applied to evaluating real examples of arguments found in natural language texts. The exposition moves on to relate how my interests shifted to the study of argumentation in informal logic, and from there to computational systems combining defeasible argumentation schemes with argument mapping (diagramming). The story ends by leading to recent collaborations with three young logicians and computer scientists who are continuing on the path of my journey.

show abstract

“…pragmadialektikai megközelítés funkcionális, a vita koreográfiájába illeszkedő szerepet tulajdonít nekik (összehasonlításért lásd: Wagemans 2011, Kutrovátz 2012), retorikai elemzések pedig kiemelik ezek "megfélemlítő" használatát(Goodwin 1998). Ezen álláspontok ötvözését kísérli megKoszowy-Walton (2016) ún. dialógusprofilok mentén történő elemzéssel.…”

unclassified

Szakértői álláspontok megítélésének néhány elméleti és gyakorlati módja

Kutrovátz¹

2019

JEL-KÉP

View full text Add to dashboard Cite

K u t r o v á t z G á b o r -E L T E T T K , C s i l l a g á s z a t i T a n s z é k , a d j u n k t u s k u t r o v @ c a e s a r . e l t e . h u , w e b : k u t r o v . w e b . e l t e . h u D O I : 1 0 . 2 0 5 2 0 / J E L -K E P . 2 0 1 9 . 2 . 1Absztrakt A tanulmány az ún. episztemikus függés jelenségének egy lényeges vonatkozását, a szakértők (és szakértői álláspontok) laikusok általi megítélésének lehetőségeit tárgyalja. Összefoglaljuk a szakirodalom klasszikus szövegeiben megjelenő normatív álláspontokat, főként a társas episztemológiák és a tudománytanulmányok területeire összpontosítva. Ezután ezeket a javaslatokat egy empirikus tesztnek vetjük alá egy esettanulmány, a H1N1 oltással kapcsolatos 2009-es társadalmi bizonytalanságban megjelenő internetes viták elemzésével. Végül magunk is normatív javaslatokat fogalmazunk meg a szakirodalmi elvárások és az esettanulmány eredményei közti diszkrepanciák alapján. Kulcsszavakszakértők, metaszakértelem, internetes hozzászólások, H1N1 influenzajárvány Abstract This paper examines a crucial aspect of the phenomenon called epistemic dependence, namely laypeople's available possibilities for assessing experts (and expert opinions). Firstly, normative standpoints presented by classical works will be summarized, focusing mainly on social epistemologies, and social studies of science. Then, these recommendations will be contrasted with the empirical findings of a case study, the analysis of Hungarian Internet discussions of the H1N1 vaccination problem in 2009. Finally, we propose our own recommandations based on the observed discrepancies between theoretical expectations of the literature and the findings of our case study. Bevezetés: A szakértelemtől a metaszakértelemigA szakértelem problémája régóta jelen van a nyugati gondolkodásban. Platón korai dialógusainak Szókratésze sorra látogatta korának elismert szakértőit -pl. a vallás (Euthüphrón), a költészet (Ión), a hadviselés (Lakhész), a retorika (Gorgiász), vagy éppen a szofista vitaművészet (Euthüdémosz) és bölcselet (Prótagorasz, Hippiasz) területén -, miközben választ keresett arra a kérdésre, hogy mit jelent tudni (LaBarge 1997). Konklúziója többszörösen negatív: nemcsak az derül ki, hogy maga a tudás fogalma problematikus (és ő maga csak annyit tud, hogy nem tud semmit), hanem az is, hogy a laikus sem tudja eldönteni a megkérdezett szakértőről, hogy annak valódi-e a tudása: "Sem azt tehát, aki azt színleli, hogy orvos, de valójában nem az, nem tudja megkülönböztetni az igazi orvostól, sem más hozzáértőt a hozzá nem értőtől." (Platón 1984a: 85) Ennek ellenére Platón Szókratésze hangsúlyozza, hogy szükség van a szakértőkre, hiszen például az athéni népgyűlés mindig csak szakembereket hallgat meg szakmai kérdésekben, és ha nem szakember kíván nyilatkozni, akkor azt kinevetik és rendőrrel vitetik el (Platón 1984b: 192) A helyzet nem javult Platón kora óta. Számtalan kérdésben rászorulunk arra, hogy szakértőkre hagyatkozzunk, miközben sem azt nem tudjuk megmondani, hogy mit jelent szakértőnek lenni, sem azt, hogy...

show abstract

Profiles of Dialogue for Repairing Faults in Arguments from Expert Opinion

Cited by 6 publications

References 21 publications

Profiles of Dialogue for Amphiboly

Profiles of Dialogue for Amphiboly

My Continuing Journey from Logic to Computational Argumentation

Szakértői álláspontok megítélésének néhány elméleti és gyakorlati módja

Contact Info

Product

Resources

About