Problems of Heavy Metal Pollution in Hungary - “State-of-the-Art” -

Molnár, Enikö; Németh, Tamás; Pálmai, O.

doi:10.1007/978-3-642-79316-5_19

Cited by 3 publications

(2 citation statements)

References 1 publication

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…To learn more about the extent of As contamination, soil samples were also collected from reference points or control soils (CS). The collection of CS samples was also made from adjacent areas that were perceived to have experienced minimal disturbance, while being subject to similar natural pedological processes (e.g., climate, vegetation, water, relief, parent material, and biota) as the TS [20].…”

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

The impact of mining activities in alteration of As levels in the surrounding ecosystems: An encompassing risk assessment and evaluation of remediation strategies

Susaya

Kim

Jung

2010

Journal of Hazardous Materials

View full text Add to dashboard Cite

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

The impact of mining activities in alteration of As levels in the surrounding ecosystems: An encompassing risk assessment and evaluation of remediation strategies

Susaya

Kim

Jung

2010

Journal of Hazardous Materials

View full text Add to dashboard Cite

“…Magyarországon (és a többi kelet-, illetve középeurópai országban) a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok sokkal kevésbé szennyezettek toxikus elemekkel, mint a nyugat-európai országoké (elsősorban kadmiummal, illetve más káros mikroelemekkel is, a két régió eltérő foszfortrágyázási gyakorlatából, ill. az ipari termelése eltérő intenzitásából eredően) (BOLDIS, 1994;CSATHÓ, 1994;FEKETE, 1989;JUHÁSZ, 2006;MOLNÁR et al, 1995;REIMANN et al, 2018). Az eltérő szennyezettségi szinttől függetlenül, talajaink környezet-egészségügyi szempontú monitorozása mellett a potenciálisan káros elemekkel történő terhelésnek a talaj−növény−állat−(ember) táplálékláncban, kontrollált körülmények között, szabadföldi tartamkísérletekben történő vizsgálata kutatói feladat.…”

Section: Bevezetésunclassified

Nehézfém- és egyéb toxikus mikroelem-terhelés tartamhatása a főtermés mennyiségére szabadföldi kísérletben

Szabó¹,

Pokovai²,

Ragályi³

et al. 2019

Agrokem

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglalás Dolgozatunkban a Kádár Imre által 1991 tavaszán meszes csernozjom talajon 13 potenciálisan toxikus mikro-/károselem (Al, As, Ba, Cd, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Sr és Zn) 0-90-270-810 kg ha−1 szintjeivel beállított szabadföldi tartamkísérlet 1-20. évi főtermés veszteség eredményeit értékeljük. Első megközelítésben, a főtermések relatív termésben kifejezett százalékos terméscsökkenéseit az egyes elemek átlagos fitoxicitása sorrendjében mutattuk be. A 90-270-810 kg ha−1 kezelések átlagában az egyes elemek fitotoxicitása az alábbi sorrendben csökkent: Se > Cr > Cd > Al > Pb > As > Mo > Hg > Cu > Ni > Zn > Ba > Sr. A legkisebb – a kontroll %-ában kifejezett - relatív terméseket, azaz a legnagyobb fitotoxikus hatást a Se, a Cr és a Cd mutattak, míg legkevésbé fitotoxikusnak a Ni, a Zn, a Ba és a Sr bizonyultak. A fitotoxikus évek számát illetően az elemek sorrendje az alábbiak szerint alakult: Se = As > Cr > Cd > Hg > Cu = Zn > Al = Mo > Ni = Pb > Ba = Sr. Legtöbb évben a Se, az As, a Cr és a Cd, míg legkevesebb évben a Ni, a Pb, a Ba és a Sr voltak fitotoxikusak. Átlagos terméscsökkentő hatásukat tekintve a Se, a Cr és a Cd már a 90 kg ha−1 adagtól, a Pb és a Hg a 270 kg ha−1 adagtól, míg az As és a Mo a legnagyobb, 810 kg ha−1 adagtól/adagnál mutatott 10%-nál nagyobb terméscsökkenést a fitotoxikus évek átlagában. Mind a fitotoxikusság mértéke, mind a fitotoxikus évek száma tekintetében, általában, a legnagyobb növényi károsodások az anionos formában kijuttatott elemekhez voltak köthetők, ezen belül is, főleg a nem esszenciális mikroelemekhez. Második megközelítésben, a fitotoxicitás mértékét a kísérleti növények, ill a kísérlet beállítása óta eltelt idő függvényében is nyomon követtük. A kísérleti növények közül legnagyobb terméscsökkenéseket a napraforgó, a spenót és az őszi árpa, míg legkisebbeket a harmadik, a második és az első éves lucerna növényekben kaptunk. Az idő múlásával egyre kisebb terméscsökkenéseket tapasztaltunk, a kísérlet 13. évétől kezdve az átlagos fitotoxicitás mértéke még a 10%-ot sem érte el. Megkülönböztetett figyelemmel kell nyomon kísérni a kadmiumot, amely az idő múlásával egyre kevésbé volt fitotoxikus, viszont még a kísérlet 18. évében is igen nagy könnyen oldható elemtartalmakat mutatott a talaj szántott rétegében.

show abstract

Heavy Metals, Sodium and Sulphur in Roadside Topsoils and in the Indicator Plant Chicory (Cichorium Intybus L.)

Simon

2001

Acta Agronomica Hungarica

View full text Add to dashboard Cite

The heavy metal (cadmium, Cd; chromium, Cr; copper, Cu; nickel, Ni; lead, Pb and zinc, Zn), sodium (Na) and sulphur (S) contamination of roadside topsoils and the accumulation of these elements in chicory (Cichorium intybus L.) as indicator plant was studied at different sites in Nyíregyháza (Hungary) between 1994 and 1996. In roadside urban topsoils (collected from a depth of 0–10 cm at a distance of 0.1 or 0.2–4.0 m from..

show abstract

Problems of Heavy Metal Pollution in Hungary - “State-of-the-Art” -

Cited by 3 publications

References 1 publication

The impact of mining activities in alteration of As levels in the surrounding ecosystems: An encompassing risk assessment and evaluation of remediation strategies

The impact of mining activities in alteration of As levels in the surrounding ecosystems: An encompassing risk assessment and evaluation of remediation strategies

Nehézfém- és egyéb toxikus mikroelem-terhelés tartamhatása a főtermés mennyiségére szabadföldi kísérletben

Heavy Metals, Sodium and Sulphur in Roadside Topsoils and in the Indicator Plant Chicory (Cichorium Intybus L.)

Contact Info

Product

Resources

About