Part 3: Adult basic life support and automated external defibrillation

Perkins, Gavin D.; Travers, Andrew H.; Berg, Robert A.; Castrèn, Maaret; Considine, Julie; Escalante, Raffo; Gazmuri, Raúl J.; Koster, Rudolph W.; Lim, Swee Han; Nation, Kevin; Olasveengen, Theresa M.; Sakamoto, Tetsuya; Sayre, Michael R.; Sierra, Alfredo F.; Smyth, Michael A.; Stanton, David; Vaillancourt, Christian; Bierens, Joost J.L.M.; Bourdon, Emmanuelle; Brugger, Hermann; Buick, Jason E.; Charette, Manya; Chung, Sung Phil; Couper, Keith; Daya, Mohamud; Drennan, Ian R.; Gräsner, Jan–Thorsten; Idris, Ahamed H.; Lerner, E. Brooke; Lockhat, Husein; Løfgren, Bo; McQueen, Carl; Monsieurs, Koenraad G.; Mpotos, Nicolas; Orkin, Aaron; Quan, Linda; Raffay, Violetta; Reynolds, Joshua C.; Ristagno, Giuseppe; Scapigliati, Andrea; Vadeboncoeur, Tyler; Wenzel, Volker; Yeung, Joyce

doi:10.1016/j.resuscitation.2015.07.041

Cited by 202 publications

(123 citation statements)

References 170 publications

Supporting

Mentioning

106

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…6 Most recently the 2015 AHA guidelines and the 2015 International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) consensus statement recommended a rate of 100-120 compressions/min. 3,7 …”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Association between chest compression rates and clinical outcomes following in-hospital cardiac arrest at an academic tertiary hospital

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

Aims Recent guidelines for management of cardiac arrest recommend chest compression rates of 100-120 compressions/min. However, animal studies have found cardiac output to increase with rates up to 150 compressions/min. The objective of this study was to test the association between chest compression rates during cardiopulmonary resuscitation for in-hospital cardiac arrest (IHCA) and outcome. Methods We conducted a prospective observational study at a single academic medical center. Inclusion criteria: age ≥18, IHCA, cardiopulmonary resuscitation performed. We analyzed chest compression rates measured by defibrillation electrodes, which recorded changes in thoracic impedance. The primary outcome was return of spontaneous circulation (ROSC). We used multivariable logistic regression to determine odds ratios for ROSC by chest compression rate categories (100-120, 121-140, >140 compressions/min), adjusted for chest compression fraction (proportion of time chest compressions provided) and other known predictors of outcome. We set 100-120 compressions/min as the reference category for the multivariable model. Results We enrolled 222 consecutive patients and found a mean chest compression rate of 139±15. Overall 53% achieved ROSC; among 100-120, 121-140, and >140 compressions/min, ROSC was 29%, 64%, and 49% respectively. A chest compression rate of 121-140 compressions/min had the greatest likelihood of ROSC, odds ratio 4.48 (95% CI 1.42-14.14). Conclusions In this sample of adult IHCA patients, a chest compression rate of 121-140 compressions/min had the highest odds ratio of ROSC. Rates above the currently recommended 100-120 compressions/min may improve the chances of ROSC among IHCA patients.

show abstract

“…6 Most recently the 2015 AHA guidelines and the 2015 International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) consensus statement recommended a rate of 100-120 compressions/min. 3,7 …”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Association between chest compression rates and clinical outcomes following in-hospital cardiac arrest at an academic tertiary hospital

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…The first recommended step in the management of an adult patient with cardiac arrest unrelated to drowning is delivery of chest compressions, according to the Resuscitation Council UK guidelines 16 . However, as the most likely cause of arrest in both children and submersion victims is respiratory rather than cardiac, the Resuscitation Council recommend delivery of five rescue breaths prior to commencement of chest compression in these individuals 9,10 .…”

Section: Cardiopulmonary Resuscitationmentioning

confidence: 99%

Pediatric Drowning

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

Objectives Drowning is one of the leading causes of death in children. Resuscitating a child following submersion is a high-pressure situation, and standard operating procedures can reduce error. Currently, the Resuscitation Council UK guidance does not include a standard operating procedure on pediatric drowning. The objective of this project was to design a standard operating procedure to improve outcomes of drowned children. Methods A literature review on the management of pediatric drowning was conducted. Relevant publications were used to develop a standard operating procedure for management of pediatric drowning. Results A concise standard operating procedure was developed for resuscitation following pediatric submersion. Specific recommendations include the following: the Heimlich maneuver should not be used in this context; however, prolonged resuscitation and therapeutic hypothermia are recommended. Conclusions This standard operating procedure is a potentially useful adjunct to the Resuscitation Council UK guidance and should be considered for incorporation into its next iteration.

show abstract

“…A felmérés közben a gyerekek semmilyen segítséget és visszajelzést nem kaptak, kizárólag a 2 perc letelte után értékeltük őket. Az eredmények kiértékelése a European Resuscitation Council (ERC) 2015. évi felnőtt alapszintű újraélesztésre vonatkozó ajánlásában megfogalmazottak alapján történt [17]. A szoftver segítségével a következő tevékenysége-ket/tényezőket mértük: -mellkaskompressziók mélysége, -mellkaskompressziók frekvenciája, -kéztartás, -kompresszió-relaxáció aránya, -kompressziók közötti szünet, -mellkaskompresszió-lélegeztetés aránya, -lélegeztetés volumene.…”

Section: Módszerunclassified

“…Egy másik osztrák kutatásban komplex felmérés keretein belül vizsgálták az eszköz nélküli lélegeztetés haté-konyságát 9-18 éves korosztályban, a közleményben kiemelték, hogy ennek megtanítása, illetve megtanulása az egyik legnehezebb lépés [10]. Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő viszont, hogy az újabb CPR-ajánlások a folyamatos mellkaskompresszió fontosságát hangsúlyozzák, akár bizonyos helyzetekben a lélegeztetés elhagyásával is [17].…”

Section: Táblázatunclassified

Hány éves kortól képesek a gyermekek újraéleszteni? – A hatékonyság felmérése általános iskolás gyermekek körében

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Keringésmegállás esetén az azonnali laikus segítségnyújtás életmentő lehet. Célkitűzés: Célunk volt felmér-ni, hogy az általános iskolás korosztály hány éves kortól képes hatásosan végezni az újraélesztést. Módszer: A kutatás-ban 164 fő, 7-14 éves korú gyermek vett részt, amelynek során a résztvevők egy 45 perces újraélesztés-oktatáson vettek részt kis csoportokban (8-10 fő/csoport). Az oktatás végén az újraélesztési fantomon kétperces folyamatos újraélesztést kellett bemutatniuk, amelynek során a teljesítményt az "AMBU CPR Software" segítségével mértük. Eredmények: A mellkaskompressziók átlagos mélysége 44,07 ± 12,26 mm volt. A résztvevők 43,9%-a volt képes hatásos mellkaskompressziót kivitelezni. A lélegeztetés során befújt levegő mennyisége átlagosan 0,17 ± 0,31 liter volt. A résztvevők 12,8%-a volt képes a lélegeztetést hatásosan kivitelezni. A mellkaskompresszió mélysége (p<0,001) és a befújt levegő mennyisége (p<0,001) is szignifikáns összefüggésben volt a gyermek életkorával, testsúlyával, testmagasságával és BMI-értékével. Következtetések: Az általános iskolások képesek megtanulni az újraélesztés lépéseit, amelynek hatásos kivitelezése főként a gyermek testi adottságaitól függ. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 147-152. Kulcsszavak: újraélesztés, oktatás, gyermekek, szimuláció At what age can children perform effective cardiopulmonary resuscitation? -Effectiveness of cardiopulmonary resuscitation skills among primary school childrenIntroduction: In cardiac arrest life can be saved by bystanders. Aim: Our aim was to determine at what age can schoolchildren perform correct cardiopulmonary resuscitation. Method: 164 schoolchildren (age 7-14) were involved in the study. A basic life support training consisted of 45 minutes education in small groups (8-10 children). They were tested during a 2-minute-long continuous cardiopulmonary resuscitation scenario using the "AMBU CPR Software". Results: Average depth of chest compression was 44.07 ± 12.6 mm. 43.9% of participants were able to do effective chest compressions. Average ventilation volume was 0.17 ± 0.31 liter. 12.8% of participants were able to ventilate effectively the patient. It was significant correlation between the chest compression depth (p<0.001) and ventilation (p<0.001) and the children's age, weight, height and BMI. Conclusions: Primary school children are able to learn cardiopulmonary resuscitation. The ability to do effective chest compressions and ventilation depended on the children's physical capability.

show abstract

Part 3: Adult basic life support and automated external defibrillation

Cited by 202 publications

References 170 publications

Association between chest compression rates and clinical outcomes following in-hospital cardiac arrest at an academic tertiary hospital

Association between chest compression rates and clinical outcomes following in-hospital cardiac arrest at an academic tertiary hospital

Pediatric Drowning

Hány éves kortól képesek a gyermekek újraéleszteni? – A hatékonyság felmérése általános iskolás gyermekek körében

Contact Info

Product

Resources

About