A 90-es évek technológiai áttörésével párhuzamosan a tudományos világ a tudományos publikációk nyílt hozzáférhetősége (Open Access, OA) irányába indult el. Általános célkitűzés, hogy a közpénzből megvalósuló kutatások eredményeihez mindenki, vagyis a tudományos világ szereplői, a döntéshozók, az adófizetők és a végfelhasználók is könnyen hozzáférjenek. A 2000-es évek óta azonban a kutatók közötti szinergiák növelése érdekében arra is egyre nagyobb igény mutatkozik, hogy ne csak a kutatási eredmények (például kész tanulmányok), hanem a nyers és feldolgozott kutatási adatok összessége is elérhető legyen ellenőrzés, illetve további kutatások folytatása céljából. Ez már a nyílt tudomány (Open Science) célkitűzése. A kutatási adatok elérhetővé tétele azonban több kérdést is felvet, amelyekre az alábbi tanulmányban próbálok válaszokat adni. A következőkben azt vizsgálom meg, milyen alapelveket kövessünk a kutatási adatok feldolgozása és tárolása során; milyen nyílt hozzáférést biztosító felületeken tárolhatjuk őket; milyen kockázatot jelent az adatok nyilvánossága a kutatókra és a kutatások résztvevőire nézve; élveznek-e szerzői jogi védelmet a nyílt hozzáférésű szellemi termékeink; és hogyan érvényesül mindez a fordítástudományban.