Nem-konvencionális gyógymódok a háziorvos szemszögéből

Abstract

Bevezetés: A nem-konvencionális gyógymódokat a betegek igénye tartja fenn, és alkalmazásuk gyakran rejtve marad a családorvosuk előtt. Célkitűzés: Felmérni a családorvosok véleményét a nem-konvencionális gyógymódokról, oktatá-sukról és integrációjuk lehetőségeiről. Módszer: Önkéntes, anonim kérdőíves felmérés a Semmelweis Egyetem Család-orvosi Tanszékének két továbbképző rendezvényén. Eredmények: A 194 háziorvos (39,8%-os válaszadási arány) 14%-a rendelkezett természetgyógyász végzettséggel és egynegyedük alkalmazott ilyen módszereket. A válaszadók 45%-a állította, ők vagy családtagjaik betegség esetén igénybe vesznek ilyen gyógymódokat. Döntő többségük (91,8%) tudni akart minden, a betegeik által igénybe vett módszerről, ugyanakkor 82,5%-uk nem tartotta magát elég tájéko-zottnak a nem-konvencionális gyógymódokkal kapcsolatban. Többségük (86%) szerint a nem-konvencionális gyógy-módokat oktatni kellene az egyetemen. A női nem, húsz évnél rövidebb praxisgyakorlat és a személyes tapasztalat növelte a tanulás iránti igény valószínűségét. Következtetések: A megkérdezett családorvosok jelentős része szeretne tudni a betegeik által alkalmazott nem-konvencionális gyógymódokról, szükségesnek látná ezek oktatását az egyetemen, és speciális csoportjuk szívesen képezné magát ezen a területen. Orv. Hetil., 2015, 156(28), 1133-1139. Kulcsszavak: nem-konvencionális gyógymódok, természetgyógyászat, családorvos, integratív orvoslás, felmérésComplementary and alternative medicine from the primary care physicians' viewpoint Introduction: The patients initiate the use of complementary and alternative medicine and this often remains hidden from their primary care physician. Aim: To explore general practitioners' knowledge and attitude towards complementary and alternative medicine, and study the need and appropriate forms of education, as well as ask their opinion on integration of alternative medicine into mainstream medicine. Method: A voluntary anonymous questionnaire was used on two conferences for general practitioners organized by the Family Medicine Department of Semmelweis University. Complementary and alternative medicine was defi ned by the defi nition of the Hungarian Academy of Sciences and certifi ed modalities were all listed. Results: 194 general practitioners answered the questionnaire (39.8% response rate). 14% of the responders had licence in at least one complementary and alternative medicine modalities, 45% used complementary and alternative medicine in their family in case of illnesses. It was the opinion of the majority (91.8%) that it was necessary to be familiar with every method used by their patients, however, 82.5% claimed not to have enough knowledge in complementary medicine. Graduate and postgraduate education in the fi eld was thought to be necessary by 86% of the responders; increased odds for commitment in personal education was found among female general practitioners, less than 20 years professional experience and personal experience of alternative medicine. Conclusions: These data suggest that gen...

Complementary and alternative medicine: attitudes, knowledge and use among surgeons and anaesthesiologists in Hungary

“…As far as training opportunities in CAM methods are concerned, 55.8 % of healthcare professionals would like to learn about CAM according to a Swedish survey [35], while in England this number is 56 % [36]. In Hungary 56.7 % of family physicians would like to study CAM [37]. Our own findings reveal that 48.4 % of those surveyed would like to learn CAM: 32.5 % of surgeons and 56.0 % of anaesthesiologists, which is a significant difference.…”

A qualitative study of culturally embedded factors in complementary and alternative medicine use

“…There have been a variety of studies conducted on whether patients inform their biomedical doctors concerning employed complementary or alternative treatments. Many authors found that patients generally do not disclose CAM use to their physician [ 36 , 37 ], but the opposite has also been documented, where all participants of the study readily informed their doctor about the topic [ 35 ]. Based on several studies, Faith reports that “reasons for lack of disclosure include concerns about negative reactions or judgment from providers, perceptions that CAM use is not something about which providers need to know, and providers not initiating discussions about CAM” [ 36 ].…”