Műtrágyázás hatása a mustár termésére és elemfelvételére

Abstract

Karbonátos vályog csernozjom talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 12. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a dán eredetű (Budakalászi sárga fajta) mustár szerveinek ásványi összetételére a tenyészidő és a talaj NPK-kínálata függvényében. Javaslatokat fogalmaztunk meg a növény tápláltsági állapotát jellemző diagnosztikai határkoncentrációkra, valamint a tervezett termés elemszükségletét kifejező fajlagos elemtartalmakra. A termőhely talaja a szántott rétegben 3 % humuszt, 5 % CaCO3-ot és 20 % agyagot tartalmazott. A kísérlet 4Nx4Px4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. Műtrágyaként 25 %-os pétisót, 18 %- os szuperfoszfátot és 50 %-os kálisót alkalmaztunk. Főbb eredményeink: A mustár szerveinek tömege átlagosan 2,5-szeresére emelkedett a kontrollhoz viszonyítva a kiegyensúlyozott NxP-trágyázással. Optimális ellátottságot az évenként adott 200 kg/ha N-, valamint a talaj szántott rétegének 140–150 mg/kg ammónium-laktát (AL)-oldható P2O5-, ill. 150–200 mg/kg AL-oldható K2O-tartalma biztosította A magtermés itt 2,4 t/ha-ra emelkedett az abszolút kontrollon mért 1,0 t/ha-ról.A javuló N-kínálattal nőtt a növényi szervek N %-a, valamint a főbb kationok (K, Ca és Mg) koncentrációja. A P-ellátás javulása serkentette a P, Ca és Mg, ill. gátolta a Zn beépülését a P–Zn antagonizmus nyomán. A K-trágyázás a vegetatív növényi részek K-akkumulációjához, valamint a K–Ca és K–Mg antagonizmus eredményeképpen a Ca- és Mg-koncentrációk mérsékléséhez vezetett.A tőrózsáskorú hajtás összetétele képes kielégítően tükrözni a növények tápláltsági állapotát és alkalmas diagnosztikai célokra. Optimális összetételt a 4,0–4,5 % N és K, a 0,35–0,45 % P, illetve a 8–12 körüli N/P és K/P, valamint a 0,8–1,2 N/K arány jelentheti. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadásban, a tavaszi fejtrágyaigény megállapításában.A mustár trágyaigényes kultúra. Érés kezdetén a föld feletti biomassza 255 kg N, 194 kg Ca, 192 kg K és 26 kg Mg felvételét mutatta. Betakarításig azonban a leszáradó lombbal elvesztette tömegének 20, a felvett foszfornak 16, nitrogénnek 22, kalciumnak 39, magnéziumnak 42, K-készletének 75 %-át. A K 3/4-e az elszáradó lombbal és a kimosódással visszakerült a talajba.Az 1 t mag + a hozzá tartozó szár és becőtermés fajlagos elemigénye 81 kg N-, 46 kg Ca- (64 kg CaO), 18 kg K- (22 kg K2O), 11 kg P- (25 kg P2O5), 6 kg Mg- (9,4 kg MgO), 2 kg Na-, 2 kg Fe-, 122 g Mn-, 67 g Zn- és 18 g Cumennyiséget jelzett ha-onként. Amennyiben csak a magtermés kerül el a tábláról kombájnoláskor, a 3 t/ha körüli kielégítő magterméssel 135 kg N-, 38–40 kg K2O-, 48 kg P2O5-, 21 kg Ca- és 14 kg Mg-veszteséggel számolhatunk haonként. Kötöttebb és meszes talajon a K-, Ca- és Mg-veszteség elhanyagolhatóvá válik. Ezzel szemben a savanyú és káliumban szegény talajokon a növény bőséges K-, Ca- és Mg-pótlást igényelhet.

Effect of sowing time and fertilizer on the protein content, seed- and protein yield of dry beans (Phaseolus vulgaris L.)

“…The yield of beans is strongly defined by the weather. This was also reflected in the yield as Kádár (2005) and Russo (2006) established during their experiment that the temperature during flowering and the lack of precipitation greatly influence the yield. In 2016-17 the fertilizer was utilized by the effect of favourable weather, thereby the protein content of seed, yield, and yield protein were increased.…”

“…The beneficial effect of fertilization can be only enforced under favourable weather conditions, especially the amount of precipitation (Ermolaev & Radkov, 1975;Unk, 1984;Kádár, 2005;Togay & Anlarsal, 2008;Bellaloui et al, 2011b, Bellaloui et al, 2013Kawaka et al, 2018;Celmeli et al, 2018). Islam et al (2016) and Shehata et al (2011) proved in their experiment that the amount of protein was affected to a different degree by the use of different types of manure.…”

“…Nitrogen is involved in protein formation (Marschner, 1995). Several researchers have shown the effect of nitrogen (Kádár, 2005;Morshed et al, 2008;Balláné Kovács, 2011;Gulmezoglu & Kayan, 2011;Soratto et al, 2017;Varfolomeyeva et al, 2021), phosphorus (Yin et al, 2016;Kahraman & Onder, 2013;Bildirici & Oral, 2020) and potassium (Bellaloui et al, 2013) fertilizers to increase the protein content. Miya & Modi (2015) also statistically confirmed the effect of NPK fertilization on increasing total crude protein.…”

“…The effect of temperatures above 25-30 °C during flowering and atmospheric drought is unfavourable for the yield (Kádár, 2005). The yield and element content were more influenced by weather conditions than row spacing and fertilizer treatments (Russo, 2006).…”