Milyen hatása van a COVID–19-járványnak a gyermekkori akut appendicitisekre?

Fadgyas, Balázs; Garai, Gábor István; Ringwald, Zoltán

doi:10.1556/650.2021.32189

Cited by 6 publications

(5 citation statements)

References 8 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…(45.6% vs. 26.4%, p < 0.001), but found no significant difference in pain duration (p = 0.926) (22) . According to Fadgyas et al, the number of perforated cases was higher in patients who tested positive for COVID-19 than in negative patients (p = 0.0075) (23) . The pandemic affected the time of diagnosis of appendicitis, as well as its course and average hospital stay.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 93%

“…It is important to inform children and parents about the poor outcome of delaying hospitalisation Esparaz et al (2021) (22) The COVID-19 pandemic and related orders to stay at home had downstream effects on health care. There was a significant increase in the number of children with perforated appendicitis Fadgyas et al (2021) (23) The cause of the increased number of perforated cases in COVID-19 positive appendicitis patients is unknown. The causes of the high proportion of perforated cases in COVID-19 positive patients and the rising rate of perforated appendicitis cases since 2015 need further studies Velayos et al (2020) (24) The SARS-CoV-2 pandemic influenced the time of diagnosis of appendicitis, as well as its course, and mean hospital stay.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Abdominal pain and appendicitis in children during the COVID-19 pandemic – do we need to be especially careful?

Bašković¹

2022

Pediatr Med Rodz

View full text Add to dashboard Cite

COVID-19 (coronavirus disease 2019) in children is relatively mild, so it is easy to make a misdiagnosis in the early stages if it presents only with respiratory symptoms. At the time of the pandemic, testing for SARS-CoV-2 is important in all paediatric patients who have fever and acute abdominal pain with diarrhoea or vomiting, to differentiate acute COVID-19 or possible multisystem inflammatory syndrome in children (MIS-C) from acute appendicitis, and thus avoiding unnecessary surgery. On the other hand, early accurate diagnosis and consequent appropriate surgical and antibiotic treatment of appendicitis are important because they can prevent complications such as abscess formation and other postoperative complications. Delayed diagnosis can lead to significant morbidity that can outweigh the damage caused by COVID-19 alone. The fact that at the time of the COVID-19 pandemic radiological examination also has its limitations and can very often show a false-positive finding in children with MIS-C must also be taken into account. It is very important that paediatric surgeons are aware of the gastrointestinal manifestations of acute COVID-19 or MIS-C, and are able to distinguish this new entity from the surgical pathologies it often mimics.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 93%

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Abdominal pain and appendicitis in children during the COVID-19 pandemic – do we need to be especially careful?

Bašković¹

2022

Pediatr Med Rodz

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Intézetünkben a 2016-2017-es betanulási időszak után napi rutinná vált a laparoszkópos appendectomia [17]. A COVID-19-pandémia első hullámában a nemzetközi trendeknek megfelelően ismét a nyílt műtét vált preferálttá: a desufflatio során a COVID-pozitív aeroszol a műtő légterébe került, és így a műtő személyzete azt belélegezhette volna [23]. A konverziós ráta nem volt nagy a beteganyagunkban.…”

Section: Megbeszélésunclassified

Appendectomia gyermekkorban: laparoszkópia vagy nyitott műtét?

Fadgyas,

Garai,

Őri

et al. 2024

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A felnőtt-, illetve a gyermekkori appendicitis kezelése kapcsán számos irodalmi adat áll rendelkezésre mind a nyitott, mind a laparoszkópos appendectomia előnyeiről és hátrányairól. Célkitűzés: Egy országos centrumban kívántuk vizsgálni a gyermekkorban végzett laparoszkópos és nyitott appendectomiák eredményeit. Módszer: Retrospektív, megfigyelésen alapuló kohorszvizsgálatot végeztünk a 2011 és 2020 között nyitott vagy laparoszkópos appendectomián átesett 0–18 éves gyermekek körében. A társbetegséggel bíró betegeket kizártuk a vizsgálatból. A betegeket nyitott (idesoroltuk a konvertált műtéteket is) és laparoszkópos appendectomia szerint csoportosítottuk, illetve a szövettani eredményeik alapján „nem komplikált” (negatív, simplex, catarrhalis, phlegmonosus, gangraenás) és „komplikált” (perforált) appendicitis-alcsoportokat állítottunk fel. A posztoperatív szövődményeket (sebgyógyulási zavar, ileus, intraabdominalis abscessus) és a kórházi ápolási időt vizsgáltuk. A statisztikai analízisekhez Fisher -féle egzakt, khi2- (chi2 test for trend) és Mann–Whitney-féle U-tesztet használtunk. Eredmények: A vizsgálatba 1444 beteget vontunk be (nyitott: 842, laparoszkópos: 602), a mediánéletkor 10,93 (SD 3,49) év volt. Szövődményeket számottevően inkább nyitott műtétek után (83/842, 9,86%), kevésbé a laparoszkópos megoldás után (45/602, 7,48%) észleltünk (p = 0,1163). A kórházi tartózkodás mediánértéke nyitott műtétek után 3 (2,4) nap, laparoszkópia esetén 4 (3,5) nap volt (p<0,0001). A nem komplikált eseteknél a medián ápolási idő laparoszkópia után rövidebb: 3 (2,3) nap, míg nyitott műtétet követően hosszabb: 3 (3,5) nap volt (p<0,0001). Komplikált esetek mellett a kórházi tartózkodás mediánideje laparoszkópia után 8 (6, 10), nyitott műtét után 8 (7, 10) napnak adódott (p = 0,0202). Megbeszélés: A laparoszkópia eleinte a nőgyógyászatban, majd a sebészetben és csak ezek után a gyermeksebészetben is a napi rutin része lett. Következtetés: Mind a nyitott, mind a laparoszkópos appendectomia biztonságos beavatkozás gyermekkorban. A két módszer között nem észleltünk különbséget a szövődmények tekintetében, de laparoszkópos beavatkozás után szignifikánsan rövidebbnek találtuk a kórházi ápolási időt. A gyermekkori nem komplikált (korai stádiumban felismert) appendicitisek műtéti kezelésében a rövidebb kórházi tartózkodás miatt a laparoszkópos appendectomia a választandó módszer. Orv Hetil. 2024; 165(19): 742–746.

show abstract

“…adekvát ellátáshoz [16][17][18]. A gyermekek herecsavarodása kapcsán változatos trend volt megfigyelhető.…”

Section: Eredeti Közleményunclassified

“…A műtéti kezelést igénylő leggyakoribb gyermekkori kórkép a heveny féregnyúlvány-gyulladás volt. A járvány kezdeti időszakában világszerte megemelkedett a perforált (komplikált) féregnyúlvány-gyulladások száma és ezek aránya [16][17][18]. A jelenség hátterében vélhetőleg a meghosszabbodott betegutak álltak, illetve az, hogy a COVID-19-fertőzéstől való félelem miatt többen később mentek kórházba, rendelőbe vagy fordultak orvoshoz [19].…”

unclassified

A COVID–19-járvány hatása a gyermekkori herecsavarodások kimenetelére

Fadgyas,

Őri,

Vajda

2023

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A COVID–19-pandémia világszerte hatással volt nemcsak a tervezhető, hanem a sürgősen elvégzendő műtétekre is. Egyes tanulmányok több, későn ellátott gyermekkori herecsavarodást észleltek, illetve több semicastratio elvégzéséről számoltak be a járvány alatt. Célkitűzés: Célunk volt, hogy megvizsgáljuk a COVID–19-pandémia hatását a gyermekkori herecsavarodás ellátására és a torsio miatti semicastratio gyakoriságára az első szerző intézetében. Módszerek: Retrospektív, megfigyelésen alapuló kohorszvizsgálatot végeztünk hazánk egyik legnagyobb betegforgalmú intézetében. A 0–18 éves, herecsavarodás miatt operált betegeket két csoportra osztottuk: a pandémia előtt (2017. 07. 01. – 2019. 12. 31.) és a járvány alatt (2020. 01. 01. – 2022. 06. 30.) operált betegekre. Az első tünetektől a kórházba kerülésig eltelt időt (24 órán belüli vagy azon túli), a tünetek kezdetétől a műtétig eltelt időt és a semicastratiós rátát vizsgáltuk. A statisztikai analízishez a Mann–Whitney U-tesztet és a khi2-próbákat alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgálat ideje alatt összesen 100 műtét történt, a pandémia előtt 45 és az alatt 55. Szignifikáns különbséget észleltünk: az első tünetektől a kórházban történő jelentkezésig eltelt idő (p = 0,048) és a kórházba kerülés után a műtétig eltelt idő szignifikánsan rövidebb volt a pandémia alatt (1,5; 2,5 óra), mint a pandémia előtt (1,5; 3,25 óra, p = 0,01). A semicastratiós rátában nem találtunk különbséget (p = 0,594). Megbeszélés: Az irodalommal ellentétben a vizsgált intézetben a COVID–19-járvány alatt a herecsavarodás miatt jelentkező betegek hamarabb jelentek meg kórházunkban, és ezt követően a műtétekre is hamarabb került sor, mint a járvány előtt. Következtetés: A pandémia alatti gyorsabb akut ellátás oka lehetett, hogy kórházunknak talán kevesebb, kevésbé súlyos esetet kellett ellátnia a járvány ideje alatt. A kevésbé súlyos betegek inkább otthon maradtak, és csak súlyos esetben kértek orvosi segítséget. Orv Hetil. 2023; 164(35): 1367–1372.

show abstract

Milyen hatása van a COVID–19-járványnak a gyermekkori akut appendicitisekre?

Cited by 6 publications

References 8 publications

Abdominal pain and appendicitis in children during the COVID-19 pandemic – do we need to be especially careful?

Abdominal pain and appendicitis in children during the COVID-19 pandemic – do we need to be especially careful?

Appendectomia gyermekkorban: laparoszkópia vagy nyitott műtét?

A COVID–19-járvány hatása a gyermekkori herecsavarodások kimenetelére

Contact Info

Product

Resources

About