Mesopotamian Nexus: Iran, Turkey, and the Kurds

Gourlay, William

doi:10.1007/978-1-137-58577-6_7

Cited by 3 publications

(1 citation statement)

References 5 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Törökország és az iraki kurdok közti kapcsolat elemzése már legalább 1991 óta felkeltette a nemzetközi kutatás figyelmét, 2003-at követően pedig a téma hangsúlyosan jelen van az elemzések között. (Al-Tugdar 2018;Aras 2011;Balcı 2015a;Balcı 2015b; Barkey 1994, Barkey 2005; Barkey 2011;Barkey 2014;Barkey 2015;Bengio 2014;Černy 2014;Černy 2018;Charountaki 2012;Charountaki 2019;Coşgun 2011;Dal-Belder 2015;Demir 2018;Demir 2012;Demiryol-Pekşen 2018;Dogan-Demir 2015;Ertem 2015;Frahm 2007;Gasparetto 2020;Gourlay 2016;Gözkaman 2013;Gunter 2005;Hale 2007;Harunoglu 2015;Kesgin-Kaarbo 2010;Kumral 2016;Larrabee-Nader 2013;Lindenstrauss 2014;Lundgren 2007;Marr 1996;Migdalovitz 2002;Müftüler-Baç 2014;Özcan 2011;Özdemirkıran 2015;Park 2008;Park 2012;Park 2014;Phillips 2009; Pusane 2020) A török-iraki kurd bilaterális kapcsola...…”

Section: Szakirodalmi áTtekintésunclassified

A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)

Dudlák¹

View full text Add to dashboard Cite

Jelen értekezés tárgya az iraki kurd politikai vezetés (Erbíl) és a török állami vezetés (An-kara) közötti kapcsolatok elemzése. Az értekezés kronologikus sorrendben vizsgálja a két fél kapcsolatát alakító kihívásokat és lehetőségeket, amelyek Irakon és Törökországon belül, il-letve regionálisan (a Közel-Keleten) jelentkeztek az 1991 és 2017 közötti időszakban. A disszertáció alapvetően kvalitatív kutatási módszereket alkalmaz, ezek közül pedig a szö-vegelemzés, illetve kisebb mértékben a diskurzuselemzés módszereit alkalmazom, vagyis el-sősorban primer és szekunder forrásokra épülő beavatkozás-mentes vizsgálatra (dokumentum-elemzés, szakirodalom elemzés, narratív elemzés) támaszkodom. Az elemzést magyar, angol és török nyelvű források bevonásával végzem, amelyek között különféle sajtótermékek, gazda-sági és politikai elemzések, valamint publikált személyes közlések, visszaemlékezések is helyet kapnak. A hipotézisekben felvetett állítások vizsgálatára, illetve a kutatási kérdések megválaszolá-sára a módszert a végkimenetel-magyarázó folyamatkövetés (explaining-outcome process tracing) kínálja. A disszertáció pluralista megközelítést alkalmaz, amelynek során éppúgy szá-mításba veszi az egyes szereplők belső dinamikáit, az egyén szerepét, illetve a rendszerszintű tényezőket, mint az anyagi és normatív megfontolásokat. Az értekezés új eredményeit részben a hipotézisek bizonyítása jelenti: 1. Ankara és Erbíl kapcsolata a konfliktusosból együttműködővé vált és az együttműkö-dés tartósan fennmaradt (elmélyült). Ezt az alábbi tényezők segíthették: a. Mind a nemzetközi rendszer, mind a szereplők által (is) alkotott regionális struktúra. (neorealista megközelítés) b. Az ankarai és erbíli vezetés közötti ideológiai és értékrendi közösség, valamint az országok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megélénkülése. (neo-liberális megközelítés) c. A felek egymás tekintetében az elutasító diskurzust felcserélték egy pragmati-kus, befogadó diskurzussal (elméleti szint), illetve a szereplők új magatartásu-kat a megváltozott percepciók alapján alakították ki (gyakorlati szint). (konst-ruktivista megközelítés) 2. Törökország és a Kurdisztáni Régió kapcsolata kiegyensúlyozatlan (aszimmetrikus). 3. Törökország Irakkal kapcsolatos érdekeire és érdekérvényesítési képességére kontinu-itás jellemző. a. Bár Törökország korszakonként eltérő hangsúllyal közelített az iraki szerep-lőkhöz, alapvető céljai, érdekei Irakban mindvégig azonosak maradtak. b. Törökország érdekérvényesítő képessége Irakon belül mindvégig gyenge ma-radt. 4. Mind Ankara, mind Bagdad, mind pedig Erbíl bizonyos cselekvési határok között egyensúlyoz (szűkre szabott mozgástér), és ezért korlátozza azokat a lépéseit, melyek a többiekre negatív hatását fejthetnek ki. Ezek a szereplők tehát finom egyensúlyozás-sal (delicate balancing) igyekeznek elkerülni a térvesztésüket, a bizonytalanságot és a kockázatokat. Az értekezés további új eredményei: • A Törökország és iraki Kurdisztán közti kapcsolatok vizsgálata szisztematikusan, új keretrendszerben történik • Néhány további részmegállapítás: 1. Barzáni érdekében állt a Bagdaddal való feszült viszony fenntartása 2. Kirkuk iraki kurd elfoglalása 2014-ben Ankara számára nem az iraki kurd függet-lenség felé vezető út egyik állomása, hanem gazdasági lehetőség 3. A függetlenség nem áll a KR politikai és gazdasági érdekében 4. A Davutoğlu-féle Ankara-Bagdad-Teherán háromszögre vonatkozó megfigyelés 5. Kísérletet tettem a Törökország és a KR közötti 2007 utáni viszony meghatározá-sára is. Állításom szerint Ankara és Erbíl kapcsolata az együttműködésből 2014-re informális szövetséggé (alignment) alakult

show abstract