Measuring social networks – theoretical and practical dilemmas and possibilities

Abstract

AbsztraktA kapcsolathálózati megközelítés kétségkívül nagy divatját éli a mai szociológiában. Erre reflektálva egymással párhuzamosan több olyan kutatási módszer is kialakult, ami a kapcsolathálózatok mérésére koncentrál.Ezek a módszerek azonban elsősorban nem egymás alternatívái, sokkal inkább speciális kutatási célok elérését lehetővé tevő koncepciók. Tanulmányunkban a négy leginkább elterjedt ego-network mérési technikát járjuk körbe -névgenerátor, pozíciógenerátor, erőforrás-generátor, méretgenerátor -arra koncentrálva, hogy milyen kutatási célokra használhatók az egyes módszerek, illetve milyen indikátorok nyerhetők ki belőlük. Külön kitérünk arra is, hogy a hálózatkutatással összefüggő kulcsfogalmak -társadalmi tőke, gyenge és erős kötések, homofília és heterofília, stb. -hogyan illeszkednek ezen mérési módszerekhez. Mivel a méretgenerátor mód-szer a legkevésbé elterjedt az európai mérési tradícióban, valamivel részletesebben mutatjuk be az ebben rejlő lehetőségeket.Kulcsszavak: kapcsolathálózat, névgenerátor, pozíciógenerátor, erőforrás-generátor, méretgenerátorMeasuring social networks -theoretical and practical dilemmas and possibilities AbstractNetwork approach is undoubtedly fashionable in today's sociology. Reflecting on this trend, a number of research methods have evolved side by side that concentrate on the measurement of social networks.However, these methods are not primarily the alternatives of each other, they are more conceptions that make the attainment of special research goals possible. In our paper, we describe the four most widespread egonetwork measuring techniques -namely the name generator, the position generator, the resource generator and the size generator -concentrating on the different research goals they can be used for and the kinds of indicators that can be obtained from them. We also address to how keywords connected to network research -such as social capital, weak and strong ties, homophily and heterophily, etc. -fit into these measurement methods. As size generator is the least common method in the European measurement tradition, more details are shown about its possibilities.

Zéróinflált és hurdle-modellek egy lehetséges társadalomtudományi alkalmazása: roma ismerősök számának elemzése

“…7 Természetesen a módszer nem mentes a problémáktól. Ha a kapcsolathálózat kialakulása a "véletlen műve", Poisson-eloszlásúnak tételezhetjük fel azt, hogy adott társadalmi csoportból ki hány főt ismer; ha viszont strukturális tényezők is befolyásolják a kapcsolathálózat létrejöttét, akkor nem (Kmetty-Koltai [2015]).…”

Státuszelérés, társas támogatás, társadalmi törésvonalak. A kapcsolathálózati integráció aspektusai

“…Ha a foglalkozási pozíciót a státuszreprezentáció megfelelő indikátorának tartjuk, akkor a kapcsolati erőforrások mérésekor is érdemes a kapcsolatok foglalkozási szerkezetére koncentrálni. Lin erre a premisszára építi fel a foglalkozási pozíciógenerátor gondolatát (Lin-Dumin 1986, magyar nyelvű összefoglalással kapcsolatban lásd: Kmetty-Koltai 2015). Lin alapvetően társadalmi tőkeként hivatkozik a társadalmi erőforrásokra, azonban mi ebben a tekintetben igyekszünk kerülni a társadalmi tőke kifejezést (lásd erről: Angelusz 2010).…”

“…6 Az ilyen integratív szemléletű munka nagy akadálya elsősorban az, hogy nehéz egy adatgyűj-tésen belül olyan széles kapcsolati blokkot lekérdezni, ami az affektív, illetve az instrumentális cselekvési zónák mellett a kapcsolathálózatok makrointegratív mozzanatát is megragadja. Jelen munkánkat megalapozó tanulmányunkban (Kmetty-Koltai 2015) részletesen foglalkoztunk azokkal a módszerekkel, amelyekkel jellemzően kutatják a kapcsolathálózatokat, és ott végső konklúzióként azt fogalmaztuk meg, hogy az egyes módszerek már eleve behatárolják azt, hogy milyen kutatási kérdések válaszolhatók meg felhasználásukkal, nem lehet őket univerzálisan kezelni. Az MTA TK és a Tárki közös integrációs kutatása egyedülálló lehetőséget jelent ilyen szempontból, mivel három kapcsolathálózati módszer is szerepelt a kutatásban: a névgenerátor, a pozíciógene-rátor és az összegző módszer (méretgenerátor).…”

“…A Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című OTKA kutatás a különböző network módszerek együttes használatából kifolyólag nemzetközi szinten is egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a kapcsolati mechanizmusokat megértsük és tipizáljuk. Tanulmányunkban a névgenerátor, a pozíciógenerátor és a méretgenerátor kapcsolathálózati módszereire támaszkodva (Kmetty-Koltai 2015) egy komplex kapcsolati térképet mutatunk be, amellyel a nexusok mentén megvalósuló integrációs és dezintegrá-ciós folyamatokat (a státuszelérést, a társas támogatást, illetve a makro-társadalmi integrációt) magyarázzuk.…”

“…Az összegző módszer első mutatójaként az ismerősi kapcsolatháló nagyságát használtuk fel, amit 5 keresztnév (Sándor, Milán, Krisztián, Barbara, Judit) esetében megjelölt ismerős-számon keresztül becsültünk meg (ennek részletes módszertana kapcsán lásd korábbi cikkünket: Kmetty-Koltai 2015).…”