MANAGEMENT OF ENDOCRINE DISEASE: Value and limitations of assessing vitamin D nutritional status and advised levels of vitamin D supplementation

Abstract

The growing attention to the role of vitamin D in skeletal and extra-skeletal diseases over the last decade induced an increased demand for vitamin D determination as well as a dramatic rise of sales of vitamin D supplement. However, several critical points in this field remain to be clarified. We lack a clear consensus about the definition of vitamin D deficiency, insufficiency, and sufficiency. The identification of different thresholds defining vitamin D status has relevant implications in clinical practice. In fact, the worldwide prevalence of low vitamin D status is highly varying according to the level of 25(OH)D utilized to define sufficiency. Therefore, the assessment of 25-hydroxyvitamin D levels may have a critical role, but a number of different technical problems associated with its determination may interfere in interpreting the results. The hydrophobic nature of vitamin D and the tight binding to its carrier (vitamin D binding protein), the different forms circulating in blood, and the issue of standardization are among the most important factors influencing the measurement of this metabolite. Another controversial point relies on the conflicting guidance on prevention and treatment of vitamin D deficiency endorsed by different medical and scientific communities. In particular, uncertainty exists about how to replete vitamin D stores, how to maintain normal 25(OH)D levels after repletion, which form of vitamin D is preferable for supplementation, and which route of administration and dosing regimens are advisable. Finally, concerns have been raised regarding vitamin D toxicity and its adverse effects.

Correction of vitamin D status by calcidiol: pharmacokinetic profile, safety, and biochemical effects on bone and mineral metabolism of daily and weekly dosage regimens

“…correlated with serum PTH. However, owing to several means of calculating the point of maximal suppression of PTH by 25(OH)D, various thresholds (ranging from 12 to 50 ng/ml) have been suggested [4][5][6][7]. Alternatively, given the diurnal variation of serum PTH and dependency on recent calcium intake and level of mobility [8], a 25(OH)D threshold for bone health was assessed based on optimal hip bone mineral density [1] and reduction of fractures [9] pointing to a threshold of 24 to 30 ng/ml.…”

“…Levels of 25(OH)D less than 20 ng/ml (i.e., 50 nmol/l) have been suggested as indicating vitamin D deficiency according to the majority of published guidelines [1,6]. Vitamin D deficiency is very common worldwide, especially in seniors and osteoporotic patients, who are at increased risk of fracture.…”

Vitamin D supply of patients with hip fracture

“…A nők életkora ugyanis jelentősen magasabb a férfi kontrollcsoporthoz képest. Az utóbbi években egyre több szerző számolt be arról, hogy a nemek közötti különbség csak az ösztrogén májra gyakorolt hatásából, a D-vitamin-kötő fehérje (DBP) növe-kedéséből adódik, amely miatt megemelkedik a keringő összes 25(OH)D-szint [26,27]. Idős nőbetegeink esetében nyilván az ösztrogénszintek már nem térnek el jelentősen a férfi ak értékeitől, így ennek a hormonnak a májra gyakorolt hatásával nem számolhatunk.…”

“…Külföldi és hazai szerzők is közöltek adatot a csípőtáji törés utáni túlélés esélyeiről [14,27,35,36]. Nemzetközi adatok szerint a csípőtáji törést elszenvedettek 12-36%-a a sérülés utáni első évben meghal, majd azt köve-tően mortalitásuk nem tér el az azonos korú teljes lakossághoz képest.…”

“…Cranney és mtsai [17] szerint 700-800 IU D-vitamin naponta való adása redukálta a csípőtáji töréseket intézetben kezelt, erősen korlátozott idős betegeknél. Az IOM (Institute of Medicine) és a US Endocrine Society az elesések és törések redukálása céljából 800 IU D 3 -vitamin adását javasolják [27]. Más adatok szerint (1000 IU D-vitamin adása szükséges olyan idős embereknél a plazmakalcidiol-szint emeléséhez, akik nem tartózkodnak a napon [18,23].…”