Legelőink különleges értékei

In the present work we introduce the coenological and pedological results of examination on the Balaton Upland (Badacsonytördemic, Csobánc, Káptalantóti and Kővágóőrs). Grass management plays an important role in nature conservation, rural development thus in the viability of rural population. Soil and water suffer from extreme degradation and pollution, partly because of agricultural activities, growing settlements and mining activity. We evaluated the changes in species composition and coverage, the possibly occurring regeneration or degradation and the effects of botanical composition changes on forage values, especially in case of economically valuable species. Investigations show strengths and weaknesses of having animals on grasslands. Sample sites were in Balaton Upland National Park, Hungary. Results proved that among the plants there are either weeds and/or poisonous and/or prickly species, too. We examined how important grasses and pulses appeared or disappeared, how did the number of overgrazing tolerant species changed and how did the species composition of the grazed and non-grazed land differed. Based on the results the characteristics of the examined pastures show the effects of overgrazing. With the decrease of the number of the animals, nature conservation and economical values could be increased. The examined areas had totally different soil characteristics, pH, soil thickness and nutrient content varied greatly. In the Gyulakeszi area even a small catena was found on a single pasture. The high soil organic matter and nutrient content ensure the good grass yield thus the areas are suitable for grazing and for grass cutting, too.

Section: Bevezetésunclassified

Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin

Penksza,

Tasi,

Szentes

et al. 2021

“…Mivel a gyepnövények közel fele gyógyhatású (Vinczeffy, 1992), így a legelő állatok számtalan, sajátos gyógynövényt fogyasztanak. Vannak olyan növényfajok, amelyeket a népi gyógyászatban és a hivatalos gyógyászatban azonos célból használnak, ezek többnyire régóta ismert gyógynövények.…”

Section: Irodalmi áTtekintésunclassified

Néhány gyógyhatású gyepalkotó növény mikrobiológiai értékelése

Oláh

Kota

Vinczeffy³

2021

A gyepekben jelentős mennyiségben előforduló gyógyhatású növények a legelő állatok számára takarmányforrásként szolgálnak. Ezért fontos e növények takarmányozási értéke, ugyanakkor értékes információkat nyújthat azok mikrobiológiai vizsgálati eredménye is. Dolgozatunkban, a gyepekben előforduló gyógyhatású növények mikrobiológiai vizsgálatait végeztük el. Debrecen környéki természetes gyepekről 25 gyógyhatású növényt gyűjtöttünk be, az Equisetum arvense és a Tussilago farfara kivételével virágzó fenofázisban. A természetes állapotban mosás nélkül szárított növényeket az érvényben lévő és takarmányokra kidolgozott MSZ alapján vizsgáltuk. Meghatároztuk a szárított növényliszt összes csíraszámát, valamint a penészszámot, az eredményeket 1g száraz anyagra adtuk meg. A mikrobiológiai eredményeket összehasonítottuk a Takarmánykódexben lévő és takarmányokra vonatkozó határértékekkel. Azoknál a növényeknél, ahol a mikrobiológiai paraméter több nagyságrenddel alatta marad a megengedett határértéknél, valószínűsíthető, hogy fungicid és/vagy baktericid hatással rendelkeznek. A 25 növényből az Achillea millefolium, Eryngium campestre és a Tussilago farfara fungicid, a Hypericum perforatum bactericid, míg a Salvia nemorosa és az Urtica dioica mind baktericid, mind fungicid, hatással is rendelkezik. A gyepalkotó gyógynövények takarmányforrásként betöltött szerepe mellett tehát nagyon fontos azok természetes baktericid és fungicid hatása is.

“…A legelő jószág ürülékének a hatásvesztesége 10% alatti, míg a műtrágyáké 40%-os. A természetes gyep közismerten humuszképző, a szántó humuszfogyasztó (Vinczeffy, 1985(Vinczeffy, , 1998(Vinczeffy, , 2003(Vinczeffy, , 2004.…”

Section: Természetes Gyep Fűkeverék Fűtermesztésunclassified

Legeltessünk?

Vinczeffy

2021

A XVIII. sz. vége (1780) óta egyre gyakrabban felvetődik e kérdés. Akkor egy nagy tekintélyű szakember könyvében jelent meg a tiltás, ezért egyre erősödött a legelést mellőzők tábora. Napjainkban sok ismeretterjesztő és „tudományos” cikk jelenik meg a tiltás mellett. A rövid ismertetés a használók szempontjából világítja meg a kérdést, vázolva a kétségtelen okokat, amelyek figyelembevétele kötelező.A legelőn tartott állatok gulyáit, nyájait várták a nyugati országok nagyvárosaiban (Strassburgtól Velencéig) azok kiváló minősége miatt, ami az országunk bevételének 70%-át biztosította.Fentiek miatt a címre adott válasz: LEGELTESSÜNK!