Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin

Abstract

In the present work we introduce the coenological and pedological results of examination on the Balaton Upland (Badacsonytördemic, Csobánc, Káptalantóti and Kővágóőrs). Grass management plays an important role in nature conservation, rural development thus in the viability of rural population. Soil and water suffer from extreme degradation and pollution, partly because of agricultural activities, growing settlements and mining activity. We evaluated the changes in species composition and coverage, the possibly occurring regeneration or degradation and the effects of botanical composition changes on forage values, especially in case of economically valuable species. Investigations show strengths and weaknesses of having animals on grasslands. Sample sites were in Balaton Upland National Park, Hungary. Results proved that among the plants there are either weeds and/or poisonous and/or prickly species, too. We examined how important grasses and pulses appeared or disappeared, how did the number of overgrazing tolerant species changed and how did the species composition of the grazed and non-grazed land differed. Based on the results the characteristics of the examined pastures show the effects of overgrazing. With the decrease of the number of the animals, nature conservation and economical values could be increased. The examined areas had totally different soil characteristics, pH, soil thickness and nutrient content varied greatly. In the Gyulakeszi area even a small catena was found on a single pasture. The high soil organic matter and nutrient content ensure the good grass yield thus the areas are suitable for grazing and for grass cutting, too.

Bugamorfológiai vizsgálatok Tihanyi-félsziget magyar szürke szarvasmarha legelő Festuca taxonjain (előzetes vizsgálat)

“…A fáslegelőkön is (Saláta et al, 2011(Saláta et al, , 2012 is jelentős a szerepük. A természetes gyepekben, de a telepített gyepekben, amelyek legelőként funkcionálnak, a Festuca fajok szerepe meghatározó (Besnyői et al, 2012;Kenéz et al, 2007;Penksza et al, 2009aPenksza et al, , b, c, 2010Penksza et al, , 2013Szabó et al, 2010Szabó et al, /2011Szabó et al, , 2011Török et al, 2016;Valkó et al, 2016;Zimmermann et al, 2011).…”

Természetvédelmi élőhelykezelés hatása a gyöngyösi Sár-hegy gyepterületeinek vegetációjára

“…A kaszálórétek és a fás legelők Közép-Európa leginkább fajgazdag társulásai közé tartoznak (Steffan-Dewenter és Leschke, 2002;Losvik, 1999;Stampfli és Zeiter, 1999;Ilmarinen és Mikola, 2009). Ha abbamarad a kaszálás, illetve a legeltetés, az a terület cserjésedéséhez, beerdősüléséhez vezethet (Ölvedi, 2010;Sendžikaite és Pakalnis, 2006;Willems, 1983;Saláta et al, 2011;Uj et al, 2013;Házi et al, 2011Házi et al, , 2012, így természetvédelmi szempontból kézenfekvő megoldás lehet ezeken a területeken a kaszálás (vagy legeltetés) visszaállítása (Ölvedi, 2010;Deák és Tóthmérész, 2005, 2007Stampfli és Zeiter, 1999;Penksza et al, 2007Penksza et al, , 2008Penksza et al, , 2010Zimmermann et al, 2011;Szabó et al, 2011;Kiss et al, 2011;Harcsa et al, 2008;Bölöni et al, 2008;Török et al, 2009a). A vetett és a természetes gyepek kezelésekor is a kaszálás az egyik legelterjedtebb módszer (Antonsen és Olsson, 2005).…”

Gyepregeneráció erdőirtással kialakított gyepekben mátrai (Fallóskút) mintaterületeken

“…A kisléptékű zavarásra tehát szükség is van, hiszen ezek a műveletek kedvező hatással vannak a fajdiverzitásra (Morris, 2000;Borhidi, 2003), visszaszorítják a kompetitív fajokat (Curry, 1994), elősegítik a propagulumok terjedését, biztosítják az ökoszisztéma-szolgáltatások folyamatos fenntartását (Ryser et al, 1995;Fiala et al, 2003;Bartha, 2007;Virágh et al, 2008), így a kaszálórétek és a fás legelők Közép-Európa leginkább fajgazdag társulásai közé tartoznak (Steffan-Dewenter és Leschke, 2002;Losvik, 1999;Stampfli és Zeiter, 1999;Ilmarinen és Mikola, 2009). Ha abbamarad a kaszálás, illetve a legeltetés, az a terület cserjésedéséhez, beerdősüléséhez vezethet (Ölvedi, 2010;Sendžikaite és Pakalnis, 2006;Willems, 1983;Saláta et al, 2011;Uj et al, 2013;Pápay és Uj, 2012), így természetvédelmi szempontból kézenfekvő megoldás lehet ezeken a területeken a kaszálás (vagy legeltetés) visszaállítása (Ölvedi, 2010;Deák és Tóthmérész, 2005Stampfli és Zeiter, 1999;Penksza et al, 2007Penksza et al, , 2008Penksza et al, , 2010Zimmermann et al, 2011;Szabó et al, 2011;Harcsa et al, 2008;Bölöni et al, 2008;Török et al, 2009b), valamint a legeltetésnek az állattenyésztésben és a termék-előállításában is meghatározó szerepe van (Póti, 1998;Bedő és Póti, 1999;Bedő et al, 2005;Póti et al, 2007;Pajor et al, 2007). A kaszálás az avar és az élő fitomassza mennyiségét is csökkenti, ami segíti a fajok csírázását és természetes fajok betelepedését a gyepbe (Billeter et al, 2007;…”

“…Ezért az elmúlt évtizedekben a természetvédelmi céllal végzett kaszálásokat a diverzitás-csökkenés megállítása és visszafordítása érdekében a korábban fajgazdag, de mára elszegényedett fajkészletű gyepekre is kiterjesztették (Kenéz et al, 2007;Penksza et al, 2008;Házi et al, 2010Házi et al, , 2011. A kaszálást a fajgazdaság visszaállítása illetve megőrzése mellett gyakran alkalmazzák gyepesítési beavatkozások kiegészítéseként annak érdekében, hogy a gyepesítés kezdeti szakaszában jelentkező gyomokat visszaszorítsák, illetve elősegítsék a kísérő fajok betelepülését (Vida et al, 2010;Deák et al, 2008;Török et al, 2010Török et al, , 2011.…”