Job Status of Women Head Clergy: Findings from the National Congregations Study, 1998, 2006, and 2012

Abstract

This paper investigates occupational gender inequality among head clergy in U.S. religious congregations. Prior research emphasized the stratification of the clergy occupational structure and the under-representation of women in head clergy positions. This paper focuses on women who are leading congregations. Data are from the National Congregations Study (1998, 2006, and 2012). I review the representation of women among head clergy, investigate the differences in congregational characteristics between those led by men and women, and explore whether men or women are more likely to have positions with non-standard employment forms. Findings show a mixed picture regarding equality for women clergy. By 2012, while women are still less likely than men to be head clergy, among head clergy there is not a significant difference between women and men in the likelihood of being a senior pastor (supervising other clergy). Also, there are no significant differences related to non-standard employment. The only significant congregational member characteristic is that women are more likely to lead predominantly white congregations. However, in 1998However, in , 2006However, in , and 2012, women were consistently significantly more likely than men to lead smaller congregations. While there may be few other differences between men and women head clergy job statuses, congregation size is arguably what matters most. Women's lack of representation in larger congregations suggests continued gender inequality among head clergy.

Called to the ministry: Narratives of career choice amongst female pastors in South Africa

“…This often creates a culture that limits female pastors' advancement, especially in the church (Chifungo, 2015). In the United States, a study spanning the period 1998-2012 has observed a lack of acceptance of female pastors in the ministry, especially in large congregations and non-white sample communities (Hoegeman, 2017).…”

Azonos elhívás, eltérő esélyek. A lelkésznők helyzetének szakirodalmi áttekintése

“…Az ezzel foglalkozó elemzések a lelkésznők helyzetének vizsgálatát így gyakran a vallásszociológia és a munka-vagy foglalkozásszociológia közös területeként fogják fel (De Gasquet 2010, Offenberger 2013, Nesbitt 2013. A legszembetűnőbb analógia a világi foglalkozásokkal a vertikális szegregáció tekintetében figyelhető meg, azaz bár a nők jelenléte az egyházban érzékelhetően növekszik, a lelkésznők nehezebben jutnak megfelelő munkához vagy alacsonyabb státuszú munkát kapnak, és az egyházi hierarchiában 11 felfelé haladva egyre kevesebb nőt találunk (Finlay 1996, Charlton 1997, Sullins 2000, Chang 2005, Hoegeman 2017). Ennek leírására -világi foglalkozások esetében használt "üvegplafon" mintájára -az Egyesült Államokban a kilencvenes évek óta elterjedt a "stained glass ceiling" kifejezés (Purvis 1995, Sullins 2000.…”

“…Paul Sullins (2000) azonban az amerikai episzkopális és presbiteriánus egyházakban vizsgálódva nemcsak azt találta, hogy a női lelkészek változatlanul fölülreprezentáltak az alárendelt és az alacsonyabb státuszú pozíciókban, hanem azt is, hogy ez az egyenlőtlenség figyelemreméltóan állandó: nem csökken sem időben, sem a lelkészi karrier során. Bár a lelkésznők folyamatosan növekvő arányával természetesen mindenütt egyre többen törik át az "ólomüveg plafont", egy 2012-ig terjedő adatokat elemző kutatás úgy találta, hogy az Egyesült Államokban változatlanul kisebb valószínűséggel kerülnek önálló gyülekezetvezető lelkészi pozícióba, mint a férfiak (Hoegeman 2017). Mindazonáltal ugyanez a kutatás megállapítja, hogy -szemben a korábbi eredményekkel (Chang 2005) -az önálló gyülekezeti lelkészek esetében már nincs jelentős különbség nők és férfiak között annak a valószínűségében, hogy vezető lelkészek (tehát más, beosztott lelkészeket is felügyelő "senior pastor"-ok) legyenek, vagyis a viszonylag nehezebben áttörhető határvonal az önálló gyülekezeti lelkész pozíciójánál húzódik (Hoegeman 2017).…”

“…Egy korábbi kutatás (Carroll et al 1983, 12 idézi Finlay 1996) azt mutatta, hogy a női és a férfi lelkészek kezdeti elhelyezése, illetve elhelyezkedése a gyülekezetekben nem különbözött ugyan jelentősen, de a karrier későbbi fázisaiban a férfi lelkészek a nagyobb presztízsű gyülekezetek és helyek felé mozdultak el, a nők viszont továbbra is a kezdeti elhelyezésükhöz hasonló lelkészi állásokban maradtak, általában kisebb, falusi és elöregedő gyülekezetekben, amelyek kevesebb anyagi erőforrással rendelkeztek. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás erősítette meg az összefüggést, hogy a női lelkészek változatlanul nagyobb eséllyel szolgálnak kisebb, rosszabb anyagi helyzetű és ezzel alacsonyabb presztízsű gyülekezetekben (Sullins 2000, McDuff 2001, Hoegeman 2017). Magyar kutatás is megerősíti, hogy legalábbis létezik egy olyan tipikus lelkésznői életpálya, amelyben a fiatal lelkésznő első kirendelése periferikus területekre, kisebb településekre szól (Siba 2020).…”

Exploration of Christian Women’s Vocational Ministry Leadership and Identity Formation in Evangelical Churches on the West Coast

“…The women's movement of the 1970s and increased acceptance and scholarly support of the egalitarian viewpoint has affected the roles of women inside and outside the church (Coder & Spiller, 2013). However, the church lags in hiring women for upper levels of pastoral leadership due to a variety of current leadership structures and church constituent beliefs and preferences (Hoegeman, 2017). Beliefs include the complementarian and egalitarian gender role perspectives held by individual denominations and churches (Scott, 2002).…”