Intra-industry trade and adjustment in Malaysia: puzzling evidence

Abstract

The structure of Malysia's trade expansion over the high-growth period 1970-1994 and its implications for labour-market adjustment is examined. An econometric analysis of trade and employment data suggests that intra-industry trade is related with relatively large inter-industry payroll changes. Results therefore cast doubt over the widely held smooth-adjustment hypothesis of intra-industry trade.

Intra-Industry Trade and Labour Market Adjustment in the Automobile Industry

“…The negative coefficient of this variable in both models suggests that the smooth adjustment hypothesis also applies when we are analyzing a specific industry. Comparing our findings with other empirical studies for all industries, we obtained similar results (see, for example, Brülhart, & Elliott, 1998;Brülhart, 2000). Finally, there is no great difference between static and dynamic results.…”

Test of the Applicability of the Smooth Adjustment Hypothesis in Agri-product Trade of China

“…"平滑调整假说"认为在贸易自由化的趋势下，生产部门的生产会发生变化，导致要素 在部门间流动，要素市场如不能及时地对供需变化做出调整，就会产生调整成本，而要素在 同一部门内部重新分配产生的成本小于部门间产生的调整成本。关于"平滑调整假说"的理 论研究相对较少。Neary（1985） [4] 认为如果存在规模经济，产品种类会减少而产量规模性增加，因而高水平的 产业内贸易也许只是一种假象，实质是产业间调整。二人于2002年提出"平滑调整假说"成 立的前提是国内吸收不变 [5] 。在实证研究方面，Brülhart（2000） [6] 构造了包括显性需求变化、 贸易开放程度、外资等变量的多变量模型，采用了爱尔兰的宏观面板数据验证"平滑调整假 说"并进行了影响因素分析，结论支持假说，但不支持调整成本主要受到产业内贸易的影响。 Cabral和Silva（2006） [7] 从微观的角度，采用葡萄牙家庭个人数据进行研究，结论也支持"平 滑调整假说"。杜运苏和郭羽诞（2009） [8] 采用1987-1999年我国制造业面板数据进行了贸易 调整成本和产业内贸易关系的研究，得出了产业内贸易导致的经济调整成本低于产业间贸易 的结论。于峰和卢进勇（2012） [9] 利用多元非参数回归模型证明了"平滑调整假说"存在于 我国农产品贸易中。然而，并不是所有实证研究均支持"平滑调整假说"。Brülhart和Thorpe （2000） [10] 运用1970至1994年马来西亚的面板数据模型分析了产业内贸易与劳动力调整成本 的关系，认为二者并非呈负向关系。Greenaway、Haynes和Milner（2002） [11] 在运用英国工业 数据进行研究时同样否定了假说的存在，他们认为调整成本的代理变量是产业层面或部门层 面的工人人数变化，而劳动力的变化包括资源和非自愿失业，如果自愿失业过多就会对结果 产生影响。郭东杰、邵琼燕（2012） [12] 通过对我国制造业进行分析发现，产业内贸易对劳动 力调整的影响存在一定滞后，且产业内贸易水平增加反而导致劳动力在产业间调整，结论不 支持"平滑调整假说"。 已有研究表明，产业内贸易、劳动力调整水平等变量的选取决定了"平滑调整假说"是 否成立，同时对不同国家、行业的选取也具有重要影响。基于此，本文采用参数估计法论证 "平滑调整假说"在我国农产品贸易中的适用性。同时考虑到论证的完整性，针对模型设定 误差可能引起假说不成立的情况，本文还采用了非参数估计的方法，对产业内贸易水平与劳 动力调整间的关系进行再一次的验证。 …”

Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete

“…A SAH tesztelésére vonatkozó irodalmat tekintve Brülhart és Thorpe (2000), valamint Erlat és Erlat (2006) alapján gyakorlatilag standard módon alkalmazzák az alábbi magyarázó változókat: (7) A modellspecifikáció egy általános formája a fenti magyarázó változókat felhasználva a következőképpen írható fel: (8) A képletben ∆EMPL a foglalkoztatás megváltozásának értéke egy adott iparágban, abszolút értékben; ∆CONS a kereslet abszolút értékben vett változása (C = Q+M-X, ahol Q az iparági kibocsátás, M az import, X pedig az export); ∆PROD a munkaerő termelékenységének változása iparági szinten, abszolút értékben (az egy munkásra jutó kibocsátás); MIIT a marginális ágazaton belüli kereskedelem (általában Brülhart (1994) alapján számítva); a TRADE a kereskedelmi nyitottság mértéke, vagyis (X+M)/Q; η i az időben állandó, meg nem figyelt szektorspecifikus hatások, ε it pedig a hibatag. 1974-1999 1995-2003 1990-1998 1995-2006 1995-2006 1992-2000 A magyarázó változókra kapott előjelek Az ágazaton belüli kereskedelem azon tulajdonságát, amely szerint a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változások indukálta alkalmazkodási költségek alacsonyabbak, ha a tényezőáramlás inkább ágazatokon belül zajlik, mintsem ágazatok között, empirikusan elsősorban a munkaerőpiacokon vizsgálták, az IIT változása és a munkaerő-piaci alkalmazkodási költségek alakulása közötti kapcsolatot elemezve.…”

“…A statikus és dinamikus modelleket külön-külön vizsgálva az is megállapítható, hogy a kapott eredmények érzékenyek-e az időintervallum megválasztására. A SAH tesztelésére vonatkozó irodalmat tekintve Brülhart és Thorpe (2000), valamint Erlat és Erlat (2006) alapján gyakorlatilag standard módon alkalmazzák az alábbi magyarázó változókat:…”

“…A SAH tesztelésére vonatkozó irodalmat tekintve Brülhart és Thorpe (2000), valamint Erlat és Erlat (2006) alapján gyakorlatilag standard módon alkalmazzák az alábbi magyarázó változókat:…”