Interaktív problémamegoldó környezetben alkalmazott felfedező stra-tégiák hatékonysága és azok változása: logfájl-elemzések

Abstract

A 21. század polgára már nem boldogulhat az életét minden területen körülvevő interaktív technológiai eszközök használata nélkül, melyek meghatározzák szórakozási tevékenysé-geinket, munkánkat, kommunikációs szokásainkat. Az okostelefon, az MP3-lejátszó, a televízió, a tabletek, sőt ma már a mosógép beindításához és használatához is az adott eszközzel történő interakciók sorozatára van szükség: különböző gombok bizonyos sorrendben történő lenyomására, tekerésére, esetleg az eszközt vezérlő program érintőképernyőn keresztül történő irányítására. Az új szoftveres és hardveres technológiák állandó tanulásra és ezzel párhuzamosan problémamegoldásra késztetnek bennünket. Ma már természetes-nek veszik, hogy mindenki tudja kezelni automatizált környezetét, mobiltelefonját, ház-tartási eszközeit, autóját, a munkahelyén lévő technikai eszközöket. A 21. század embere egy nap alatt a korábban nem tapasztalt mennyiségű interakciót folytat le a különböző technológiai eszközökkel. Az ezen helyzetekben alkalmazott problémamegoldó stratégiák feltérképezéséhez már nem elegendőek a hagyományos módszertani eszközök: sem a hagyományos adatfelvételi technikák, sem a rögzített válaszok elemzése.A mérés-értékelés technikáinak fejlődése mára már lehetővé tette, hogy ne csak a diá-kok által adott válaszokat rögzítsük és elemezzük, hanem mindazon tevékenységeket (kontextuális adatokat), amit a diák a probléma megoldása során végzett a rendszerben (pl. mikor melyik elemre kattintott, mi volt a kattintások sorrendje, mennyi idő telt el az egyes lépések között). A logfájlokban tárolt kontextuális adatok segítségével rekonstruál-hatóvá válik mindaz, amit a diák tett, ahogyan gondolkodott a problémák megoldása köz-ben. Összességében elmondható, hogy technológiaalapú (beleértve például az asztali szá-mítógépeket, az érintőképernyős tableteket) adatfelvétel és logfájl-elemzések nélkül nem lehetséges az alkalmazott problémamegoldó stratégiák pontos leírása, majd azok esetleges fejlesztése.Azonban a mérés-értékelés hagyományos, papíralapú technikáinak elhagyása és a technológialapú tesztelésre való áttérés nemcsak új lehetőségeket -mint a kontextuális adatok rögzítése -, hanem számos kihívást is hozott a pedagógiai empirikus kutatásokba. Alapvetően három fő tényező támogatja és motiválja a technológiaalapú tesztelésre való

A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei: az eDia online platform

“…Komplex szcenáriókon keresztül megvalósított interaktivitással (pl. a MicroDYN megközelítés komplex problémamegoldás feladatai; l. Molnár, 2016;Molnár és Csapó, 2018), szimulációkkal (pl. html oldalak segítségével egy zárt internetes környezet imitálása, l. Tongori és , szituációkkal (GeoGebra elemek alkalmazása), dinamikusan változó itemek alkalmazásával, vagy az egyéni tesztmegoldást túllépve más hallgatókkal történő, valódi ember-ember -és nem a PISA kutatásban is alkalmazott ember-gép (OECD, 2017) -online együttműködésben való interaktív problémák megoldásával (Pásztor-Kovács, Pásztor és Molnár, 2018).…”

A problémamegoldó és tanulási stratégiák változása 11 és 19 éves kor között: logfile elemzések

“…Ezen eredményre alapozva alakítottuk ki a logfájlok alapján generált 0, 1, 2 kategóriákat tartalmazó látens profil elemzés kategorikus megfigyelt indikátor változóit. A logfilék kódolásának módszerét l. Molnár (2016b) tanulmányában.…”

A kollaboratív problémamegoldó képesség vizsgálata

“…A logfile-ok elemzése új, rendkívül ígéretes területét jelenti a problémamegoldás vizsgálatoknak, segítségével ugyanis összetett képet kaphatunk egy adott teszt kapcsán a tanulók problémamegoldási stratégiáiról (lásd pl. Greiff, Niepel, Scherer, & Martin, 2016;Greiff, Molnár, Martin, Zimmermann, & Csapó, 2018;Greiff, Wüstenberg, & Avvisati, 2015;Molnár, 2016bMolnár, , 2017Molnár & Csapó, 2018b;Zoanetti & Griffin, 2017).…”

“…Miután a Szegedi Műhely Oktatáselméleti Kutatócsoportja kiépítette az eDia online diagnosztikus mérési rendszert, a feladatok átültetésre kerültek az eDia platformra (Molnár, 2015;Molnár & Csapó, 2018a;Molnár, Makay, & Ancsin, 2018). A magyar nyelvű MicroDYN-problémák (13. és 14. ábra) a területspecifikus problémákhoz hasonlóan több nagymintás mérésnek is hatékony alapjául szolgáltak, a közoktatási kereteket átlépve felsőoktatásba belépő hallgatók problémamegoldó képességeit is vizsgálva többek között (Csapó & Molnár, 2017;Molnár, 2016aMolnár, , 2016bMolnár, , 2017Molnár & Csapó, 2018b;). Mielőtt a képesség felépítésének részletes elemzését megkezdenénk, érdemes először tágabb perspektívából megközelítenünk a problémakört.…”

“…A problémamegoldó gondolkodás vizsgálata a magyar nyelven adaptált MicroDYNmodellre alapuló problémákon keresztül zajlott (Csapó & Molnár, 2017;Molnár, 2016aMolnár, , 2016bMolnár, , 2017Molnár & Csapó, 2018b;Molnár & Pásztor-Kovács, 2015a, lásd a 2.4.3. fejezetet). A teszt 10, a változók és a közöttük levő kapcsolatok számát tekintve folyamatosan növekvő komplexitású problémát tartalmazott (Cronbach-α=0,88; M=6,26; SD=4,57), 10-10 darab 1 pontot érő itemet a tudáselsajátítás (Cronbach-α=0,84; M=3,41; SD=2,79) és a tudásalkalmazás 76;M=2,85;SD=2,21) fázisban.…”