Imagined Idylls and Nostalgic Idealization: Gastronomic Tourism in Rural Hungary

Abstract

<jats:p>As a counterbalance to the speed of movement that dominates the modern era, rural living can offer a less frenetic experience, including slow food, and an imagined (if romanticized) rural "idyll." Urban cosmopolitans and tourists partake of both leisure and tourism activities in the countryside, and in some cases even settle there permanently. The authors explore the impacts of such developments on local culinary "habitus" and the impacts of tourism demand on local gastronomic traditions and identity using a series of in-depth interviews undertaken in several regions of rural Hungary. These interviews reflect the perspectives of local communities, urban migrants, and other stakeholders who have contributed to the diversification and hybridization of the rural environment and its gastronomic traditions. The authors conclude that traditional food production and gastronomy play a central role in the imagined construction of a rural idyll, community identity construction, and the nostalgic idealization of rural living in Hungary.</jats:p>

Önmegvalósítás, nosztalgia és család-munka egyensúly : A vállalkozásalapítás motivációinak vizsgálata a kreatív vidéki vállalkozónők körében

“…A vidéki vállalkozás fogalmát a szakirodalom olyan vállalkozásként határozza meg, amely helyi embereket foglalkoztat, helyi szolgáltatásokat használ és nyújt, és jövedelmet generál a vidéki térség számára (McElwee-Atherton 2011). A vidék iránti növekvő kereslet, úgymint a rekreációs szolgáltatások, a kiköltözés, a turizmus pedig egyre több lehetőséget kínálnak a vállalkozásalapításhoz (Csurgó et al 2019;Kordel 2016;Overbeek 2009;Ray 1998). A vidéki vállalkozások egyik jellemző sajátossága, hogy úgy hoznak létre valami újat, teremtenek hozzáadott értéket, hogy közben a helyi erőforrásokra, hagyományokra építenek, és a helyi különlegességeket, egyediséget teszik áruvá (Overbeek 2009;Pato-Teixeira 2016;Ray 2006).…”

“…A lista elkészítéséhez azokat az internetes portálokat használtam (pl. meska.hu), ahol jellemzően kézműves és élelmiszertermelő vállalkozókat találunk, és ezt egészítettem ki a női vállalkozókhoz köthető, online oldalakon elérhető vállalkozónők adataival (gazdagmami, mompreneurs, vegyélhazait), illetve egyéni Facebook-oldalakat és webshopokat, valamint a korábbi kutatások adatait (Csurgó 2014(Csurgó , 2016Csurgó et al 2019;Csurgó-Megyesi 2015) is felhasználtam az adatgyűjtéshez. Az előzetes adatgyűjtés célja tehát a kutatási populáció feltérképezése volt, egy olyan lista létrehozása, amely segítségével meghatározható, illetve a lehetőségek szerint felmérhető a vizsgálni kívánt alapsokaság is.…”

Motivations of Subsistence Farming in Hungary: Analysis of a Multi‐Factored Phenomenon☆

“…The case-studies also present the discursive factor of subsistence farming: in one case, the initiators tried to establish a trade-mark for local products based on the social farm, but also in the other the role of subsistence farming in local heritage is considered to be important by the locals. The initiatives are an important part of rural image-building, as seen in other studies (Csurgó, Hindley, and Smith 2019;Csurgó and Megyesi 2015). Local mayors and other decision-makers used social farming in their campaigns to show their social responsibility, their environmental consciousness and their attachment to national values; this shows the relevance of the discursive and the social policy factor.…”

Vállalkozók, nők és vállalkozónők vidéken

“…A lista elkészítéséhez azokat az internetes portálokat használtuk (meska.hu, izporta. hu), ahol jellemzően kézműves és élelmiszertermelő vállalkozókat találunk, és ezt egészítettük ki a női vállalkozókhoz köthető online oldalakon elérhető vállalkozónők adataival (gazdagmami.hu, mompreneurs.hu) illetve egyéni Facebook oldalakat és webshopokat, valamint a korábbi kutatások adatait (Csurgó 2014, Csurgó-Hindley-Smith 2019, Csurgó-Megyesi 2015 is használtuk az adatgyűjtéshez. Az előzetes adatgyűjtés célja tehát a kutatási populáció feltérképezése volt, egy olyan lista létrehozása, amely segítségével meghatározhatjuk a vizsgálni kívánt alapsokaságot.…”

“…Ennek megfelelően kiindulásként a fenti kutatások eredményeire támaszkodva elsősorban -de nem kizárólag -azokra a vállalkozónőkre koncentrálunk, akik tevékenységükkel valamilyen módon kötődnek a tradicionális vidéki tevékenységformákhoz (kézművesség, élelmiszertermelés) és/vagy a vidék idilli imázsának megalkotásához vagy megőrzéséhez (turizmus, vendéglátás, kereskedelem). A terminológiai bizonytalanság csökkentése valamint a vizsgálati populáció konceptualizálásának szükségessége miatt a kutatás előkészítő szakaszában elsőként a vizsgálati populáció meghatározására került sor, amihez a korábbi kutatási eredményeket, adatokat és tereptapasztalatokat (Csurgó 2014, Csurgó-Hindley-Smith 2019, Csurgó-Megyesi 2015, valamint az interneten elérhető információkat használtuk. Az irodalmi áttekintés megkezdése előtt fontosnak tartjuk bemutatni ennek a konceptualizálási folyamatnak a fő lépéseit, mivel úgy véljük, hogy az irodalmi ismertetéshez is szükséges az annak fókuszát jelentő társadalmi csoport meghatározása.…”