How Does Motivation Develop and Why Does It Change? Reframing Motivation Research

Abstract

In this article, we argue for a change in how researchers study motivation to learn. We believe that research can provide better explanations of the origins and outcomes of behavior, and thus be more useful, if we focus on how motivation develops and why it changes. We suggest reframing motivation research in education by extending the current focus on beliefs to studying the transactions among persons engaged in specific classroom activities over time. We present one approach from developmental psychology-Rogoff 's three planes-that attempts to account for this transaction. We then present examples of current motivation research to illustrate how this approach has been applied. We believe that using this framework can produce new results that are meaningful for both researchers and practitioners who want to understand and foster motivation in education.Consider the motivation of two students in the same sixthgrade mathematics classroom. One is a low-achieving girl and the other a high-achieving boy. When asked to report on their achievement goals on a survey, the girl reported high personal mastery 1 and low performance-approach goals. In contrast, the boy reported high personal performanceapproach goals and moderate mastery goals. They construed the goals emphasized in their classroom differently: The girl perceived a relatively high emphasis on learning and improvement, whereas the boy did not see those goals as particularly valued in the classroom. Both agreed that the emphasis on demonstrating one's ability was salient in their classroom (Turner & Patrick, 2004). What predictions might we make about these students' effort, persistence, and affect? In particular, how might they view themselves as mathematics learners, how might they participate in classroom activities, and what kind of affective reactions would classroom membership invoke?Correspondence should be addressed to Julianne C. Turner, Psychology Department, University of Notre Dame, 103 Haggar Hall, Notre Dame, 1 Personal mastery goals refer to a goal to learn and improve. Personal performance approach goals refer to a goal to demonstrate competence by outperforming others.Based on research in achievement goal theory, we venture the following hypotheses. The girl, although low achieving, would seek to participate often and to improve. Because she construed a high emphasis on learning in her classroom, she would feel supported in her motivation to learn, and she would employ effective learning strategies, such as asking questions when confused, demonstrating positive affect based on her effort, and valuing mathematics learning. Conversely, because he viewed the emphasis on outperforming others as high and because he wanted to demonstrate his ability and protect his self-worth, the boy would participate strategically, opting for questions he could answer easily. He might avoid asking for help and might be reluctant to put forth a great deal of effort, even when he was confused. He would show positive affect when he experienced success but negative a...

Teacher–student interpersonal relationships and academic motivation within one school year: developmental changes and linkage

“…Those frameworks have been useful in providing a basis for studying motivation and its complex interplay with classroom contexts. Currently, research on student motivation seems to be central to research in the learning and teaching context (Pintrich, 2003;Turner & Patrick, 2008).…”

A célorientációk és az osztálytermi környezet összefüggése matematika tantárgyhoz kötődően 5-8. évfolyamon

“…A felsorolt megközelítések ötvöződnek is, például Strigler, Gallimore és Hiebert (2000) az osztálytermi környezetet kultúrközi nézőpontból vizsgálja, de a kontextus összetevőinek rendszerezésére is születtek modellek (pl. Gurtner, Monnard és Genoud, 2001;Jacobs és Osgood, 2002;Turner és Patrick, 2008;Volet, 2001). E néhány példa is kiválóan szemlélteti a konszenzus hiányát a kontextus lényeges aspektusait illetően.…”

“…Például amikor a tanulási környezetre vonatkozó információkat kérnek a tanulóktól kérdőívek segítségével, akkor nem világos, hogy a válaszadáskor az osztálytermi történések, tevékenységek mely elemére, epizódjára gondolnak a válaszadók (Maehr és Meyer, 1997). A környezet és a motiváció közötti folyamatos interakció feltárásához elengedhetetlen, hogy a motiváció az eddigieknél jóval több ponton nyomon követhető legyen (Turner és Patrick, 2008).…”

“…A kvalitatív módszerek alkalmazását emellett azért sürgetik, mert segítségükkel jobban megismerhetők a célok különböző kontextushoz kötődő megnyilvánulásai, a jelentéskonstruálás folyamata (pl. videóval támogatott felidézés alkalmazásával), valamint lehetőséget kínálhatnak a kérdőíveken alapuló eredmények ellentmondásainak tisztázására (Kaplan és Maehr, 2007;Turner és Patrick, 2008).…”

Hálózatos technológiával segített, kutatásalapú tanulásban részt vett tanulóközösségek interakciós és kapcsolathálói, valamint a közös vizsgálódás hatásai felsőoktatási kurzuskörnyezetben

“…A tanulóközösségekben zajló tudásépítő diskurzusok, interakciók feltárására, elemzésére a hagyományos kérdőíves vizsgálatok nem alkalmasak, a szakirodalom a korábbi vizsgálati módszereknél kifinomultabb megoldásokat javasol a tudáskonstruálás folyamatainak feltárására Turner és Patrick, 2008;Urdan, 2010). A diskurzusok tartalmának, arányainak, mennyiségének és intenzitásának megismerése és elemzése azonban kihívást jelent.…”