Genetics, Law Enforcement and Crime - The First Quarter Century of Forensic DNA- testing in Hungary II.

Abstract

<jats:p>A kriminalisztikai célú DNS-vizsgálat tehát mára a bűnüldözés egyik legfontosabb eszköze lett. Szakszerű alkalmazásával fontos információkat szolgáltathat a bűncselekmény elkövetőjéről. Hazánkban az 1990-es években kezdődött meg a forenzikus DNS-vizsgálat. A közlemény célja ennek az eseménydús időszaknak a bemutatása. A közlemény terjedelmi okokból két részben jelenik meg. Az elsőrész a legfontosabb ügyeket, a technológiai fejlődést mutatta be. A tanulmányunk második részében a technikai fejlődés jelenéről, lehetséges jövőbeni útjairól, valamint a DNS-vizsgálatokat érintő jogi szabályozás változásairól szólunk.</jats:p>

A kriminalisztikai kutatások fejlesztésének lehetősége

“…Hamarosan pedig a rutin gyakorlatba is bevezetésre kerülhet a DNS-vizsgálat legfejlettebb módszere, az újgenerációs szekvenálás, amely gyorsabb, precízebb és több genetikai információt szolgáltató vizsgálatot tesz lehetővé. Ennek eredményeképpen pedig a jelenleginél is kisebb mennyiségű, illetve egyúttal még több személy kevert DNS-ét tartalmazó helyszíni mintának tudják meghatározni a személyi eredetét a szakértők (Pádár et al, 2020).…”

Szemben az ismeretlen elkövetővel I. Helyzetkép a forenzikus DNS-fenotipizálás eredményeiről és korlátairól

“…Az FDP a közelmúltban elért eredményei ellenére nem mentes a korlátoktól, amely tényező megosztja a bűnügyi tudományos közösséget annak gyakorlati alkalmazhatóságában (Serrano, 2020). Az FDP ugyanis számos olyan etikai, társadalmi és jogi kérdést vet fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen annak rutinszerű, forenzikus felhasználásához (Pádár et al, 2020).…”

Az állóképes arcképazonosítás Magyarországon

“…A végső döntést -az azonosítást -azonban nem a gép, hanem az ember hozza. A szakértői bizonyítás hatékonyságának előmozdítására törekvő rendszerek bizonyos esetekben azonban téves útra is terelhetik a folyamatot (Dror, 2015a), ezért fel kell mérnünk a folyamatban részt vevő kognitív szereplők (ember-gép) között végbemenő információtranszfer minőségét és mennyiségét (Czebe & Kovács, 2015;Pádár et al, 2020).…”