“…A DNS-profilmeghatározást általában a feltételezett elkövető azonosítására vagy kizárására használják, amely szakvélemény formájában döntő bizonyítékként funkcionálhat a jelenlegi büntetőeljárási gyakorlatban. A tanulmány I. részéből (Czebe, 2021) immáron megbizonyosodhattunk arról, hogy a masszív párhuzamos szekvenáláson (MPS) 2 alapuló forenzikus DNS-fenotipizálás 3 (FDP) célja más: az ugyanis nem a bizonyítást, hanem az ismeretlen elkövető (vagy a holttest azonosságának) felderítését szolgálja külső tulajdonságainak (például a szem, a haj és a bőr színének, valamint az arc morfológiájának) a valószínűsítésével, tudományos előrejelzésével. Ugyanakkor az igazságügyi szakértők között Európa-szerte általános az egyetértés abban, hogy az FDP-adatoknak az ügyirat részét kell képezniük, de azokat nem szabad bizonyítékként felhasználni 2 Az MPS egy olyan új generációs szekvenálási (a DNS-láncot alkotó nukleotidok -adenin, guanin, citozin, timin -sorrendjének meghatározására irányuló) eljárás, amely elérhetővé teszi az emberi genomban (a sejtek genetikai állományának összességében) felhalmozódott információt.…”