Gender Gaps in the Measurement of Public Opinion About Homosexuality in Cross-national Surveys: A Question-Wording Experiment

Rejection of equal adoption rights for same‐sex couples across European countries: Socializing influences on the national level and cross‐national interactions

“…This is a constraint, as previous literature has demonstrated that, especially men, hold more negative attitudes toward gay men, compared to lesbians (Bettinsoli, Suppes, and Napier 2020). Although differences in general attitudes toward gay men and lesbians tend to be small (Kuyper, Sommer, and Butt 2018), there are, to our knowledge, no large‐scale studies on differences between male and female targets when it comes to the specific issue of adoption rights for gay couples. Therefore, future research would benefit from such measurements in cross‐national data.…”

“…It has been repeatedly demonstrated that individuals in postcommunist countries hold more negative attitudes toward gay men and lesbians, compared to individuals in countries that did not have communist regimes (Kuyper, Sommer, and Butt 2018; Smith, Son, and Kim 2014; Takács et al 2016). It should be acknowledged that the condemnations of sexual minorities were not restricted to postcommunist regimes.…”

“…An important advantage of the measurement of the ESS is that gay men and women are explicitly mentioned in this item. This can avoid the potential "gay male" bias, that is, people mainly think about men when encountering the word "gay," "homosexuality," or "homosexual" (Kuyper, Sommer, and Butt 2018).…”

A homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdök a 21. század elején Magyarországon

“…A homoszexualitás társadalmi megítélését vizsgáló nemzetközi szakirodalomban több nagymintás kvantitatív vizsgálatban a modernizáció, a posztmodernizáció és a kulturális örökség elméletek átfogó kereteit alkalmazva arra a következtetésre jutottak (lásd Inglehart 1997;Štulhofer-Rimac 2009;Gerhards 2010), hogy a modernebb, urbanizáltabb, posztmateriálisabb értékorientá ciójú, kevéssé vallásos országokban nagyobb eséllyel találunk magasabb szintű társadalmi elfogadást a homoszexualitás, illetve a leszbikus nők és a meleg férfiak iránt, mint máshol. Korábbi összehasonlító empirikus vizsgálatok eredményei arra is rávilágítottak, hogy hogyan hathat a melegek és a leszbikusok iránti társadalmi attitűdökre a válaszadók neme, kora, iskolázottsága, vallási háttere, politikai önbesorolása és más jellemzői, például a bevándorlás megítélése (lásd Adamczyk 2017; Adamczyk-Pitt 2009;Doebler 2015;Kuyper et al 2018;Steffens-Wagner 2004;Takács-Szalma 2011, 2012, 2013a, 2013b, 2020Takács et al 2016, Takács-Swart 2021. Emellett a támogató attitűdök nagymértékben összefügghetnek a vizsgált országok közpolitikai jellemzőivel is, különös tekintettel az azonos nemű párkapcsolatok intézményesítettségére (Van den Akker et al 2013;Hooghe-Meeusen 2013).…”

Több változó, több elutasítás?

“…Korábbi összehasonlító empirikus vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogyan hathat a melegek és a leszbikusok iránti társadalmi attitűdökre a válaszadók neme, kora, iskolázottsága, vallási háttere, politikai beállítódása és más jellemzői (pl. Adamczyk 2017, Adamczyk-Pitt 2009, Doebler 2015, Gerhards 2010, Kite-Whitley 1998, Kuyper-Sommer-Butt 2018, Steffens-Wagner 2004, Štulhofer-Rimac 2009, Takács-Szalma 2012, 2013a, 2013b, 2019, Takács-Szalma-Bartus 2016. A támogató attitűdöket nagymértékben befolyásolhatják a vizsgált országok közpolitikai jellemzői is, különösen az azonos nemű párkapcsolatok intézményesítettsége.…”