Fluidumok, áramlási rendszerek és ásványtani lenyomataik összefüggései a Budai Termálkarszton

Abstract

The fluid evolution of the Buda Thermal Karst (BTK) has been ongoing since the Late Miocene. At that time the system was fully confined and only the thermal buoyancy influenced the flow of fluids in the system. Parallel with the uplift of the Buda Hills, the infiltration of fresh water into the system began; thus the subsequent evolution of the topography-driven groundwater flow brought about the superposition of the two fluid flow systems. This occurred with different prevailing driving forces: namely, the topography in the upper part and buoyancy in the lower. The uplift of the Gödöllő Hills also had an influence on the processes of the BTK and resulted in the evolution of fluid flow heading from the eastern, confined part of the system towards the River Danube. Consequently, the dominantly basinal fluids of the confining strata infiltrated into the underlying carbonate aquifers filled with meteoric water via vertical leakage. These changes were followed in the mineral paragenesis of the BTK. The western region of the BTK is part of the NE Transdanubian Range and nowadays the carbonate aquifers are semi-or unconfined. The springs of this area represent the terminal points of local, intermediate and regional flow systems and they display the rock-water interaction along the flow path. The evaluation of the flow pattern could reveal the West-East direction of flow under the River Danube and the upwelling of fluids towards the discharge areas along the River Danube in the upper, shallow part of the system. The NaCl-type basinal fluids originated from the eastern-confining layers and they contribute to the regional flow component. West-Southwest of the River Danube, Mg 2+ -and SO 4 2 -rich water can be found. The results represent the hydraulically continuous flow sytem of the BTK, the asymmetric flow pattern at the boundary of unconfined and confined carbonate aquifers and, moreover, the significance of confining layers in the accumulation and dissipation of heat. The pressure conditions present in the system are nearly hydrostatic. The NE Marginal Fault also has a role in the differentiation of the discharge areas at the foothills of the Rózsadomb and the Gellért Hill. In the area behind the Gellért Hill an intermediate flow system appears; therefore, at the foothills of the Gellért Hill only thermal water is discharged. At the Rózsadomb the lukewarm and hydrothermal fluid discharge areas are close to each other. Thus the evidence strongly suggests that the respective hydrothermal components of the Central and Southern systems differ. The NaCltype water of the eastern half of the basin contributes to the discharge of the regional flow path of the Central system. This system transfers H 2 S and CH 4 to the springs. In the case of the Southern System, the excess of sulphate in the water is more prevalent, and this may be in connection with the evaporite layers in the SW. On the basis of sulphur isotope analysis, the meteoric fluid component of the Rózsadomb receives its sulphur during infiltration through ...

A Villányi-termálkarszt hidrogeológiai vizsgálata: regionális felszínalatti áramlási rendszerek és barlangi szubmikronos folyamatok összefüggései

“…A felszínalatti vizek fontos szerepet játszanak a karsztrendszerek fejlődésében, ezért ezek genetikai osztályozása is a felszínalatti vizek áramlási rendszereinek figyelembevétele alapján történik (KLIMCHOUK 2007;MÁDL-SZŐNYI és mtsi. 2017;MÁDLNÉ SZŐNYI 2020). Éppen ezért a karsztjelenségek és ezek összefüggései akkor érthetők meg igazán, ha hidrogeológiai megközelítést használunk.…”

“…2018;SZIJÁRTÓ és mtsi. 2019;MÁDLNÉ SZŐNYI 2020), mind az Aggteleki-karszton (IVÁN és MÁDL-SZŐNYI 2018). Ezek a terepi méréseken és numerikus szimulációkon alapuló kutatások lehetővé tették annak felismerését, hogy a hipogén karsztosodás alapvető feltétele a fedetlen és fedett karbonátos kőzetek együttes jelenléte és két terület fluidumainak kölcsönhatása.…”

A Budai Termálkarszt víz és biofilm prokarióta közösségeinek sokfélesége összefüggésben a hipogén karsztosodással

“…Magyarországon a nyílt karsztterületek kiterjedése körülbelül 1350 km 2 , az ország területének 1,45%-a, melynek 80-90%-a mészkőkarszt (Jakucs, 1971). A kontinentális karsztrendszerekben a Tóth-féle felszínalatti vízáramlási rendszerben elfoglalt helyük szerint epigén és hipogén karsztokat különítünk el (Klimchouk, 2007;Mádl-Szőnyi, 2013). Az epigén karsztrendszerek intermedier és regionális áramlási pályák beszivárgási zónáinál vagy lokális áramlási pályák mentén alakulnak ki.…”

“…illetve Alföldi (1981) Utóbbival amorf ferrihidrit (5 Fe2O3 x 9 H2O) és goethit (FeOOH) jelenlétét mutatták ki (Kuzmann és mtsai, 2014). A biogeokémiai kiválás (Dobosy és mtsai, 2016), melyre egyfajta ásványi anyagban gazdag biofilmként is tekinthetünk, redox határfelületet jelez, és együttes előfordulása a túltelített víz felszínén úszó kalcitlemezekkel barlangképződési szintet sejtet (Mádl-Szőnyi, 2013). Ezen biofilmek rádium és nehézfém rezervoárként a források fokozott radioaktivitásához, illetve jelentős nehézfémkötő kapacitásához is hozzájárulhatnak.…”

“…A déli megcsapolódási részen (Gellért-hegy) közel azonos hőmérsékletű (33-45 °C) vizek fakadnak, melyek oldottanyag-tartalma 1500-1700 mgl -1 . A Gellért-hegy megcsapolódási területen, ellentétben a központi területtel, csak hidrotermális összetevőt mutattak ki (Mádl- Szőnyi, 2013;Kovács és Erőss, 2017;Mádl-Szőnyi és mtsai, 2017;.…”