Fintech For The Poor: Do Technological Failures Deter Financial Inclusion ?

Balasubramanian, P.; Chandra, S V Ravi; Murlidharan, A; Tantri, Prasanna L.

doi:10.2139/ssrn.3840021

Cited by 4 publications

(2 citation statements)

References 18 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Order By: Relevance

“…For instance, a social transfer programme in Kenya was unable to make mobile money payments between 2010 and 2012 due to network connectivity issues, despite the country being a frontrunner in mobile money adoption. Even in contexts where digitisation of social transfer payments is ubiquitous risks can continue to persist; for instance, 19 per cent of the cash withdrawals using a new biometrically enabled technology fail in India due to biometric failures (Balasubramanian et al 2018).…”

mentioning

confidence: 99%

Handbook on Social Protection Systems

Schüring¹,

Loewe²

2021

View full text Add to dashboard Cite

and currently General Coordinator of the public health master degree programmes and Manager of the Gaza branch. Bassam is also Associate Director-MENA region of the longitudinal research programme Gender and Adolescence: Global Evidence. Bassam focuses on social determinants of health, economics, psychosocial, disability and cash transfers in conflict-affected settings with an emphasis on gender and adolescence.Niza Aragundi has been working in the social protection field since 1996 and has experience in the investigation, design, implementation, and evaluation of social protection programmes such as conditional and unconditional cash transfers, emergency programmes, as well as linkages and referrals. She is an economist from the Universidad Catolica in Quito, Ecuador. She has two master's degrees, one in Social, Economic and Financial Evaluation of Projects from the Universidad De los Andes in Colombia and the second in Social Intervention in Knowledge Cities from the University of La Rioja in Spain.Salla Atkins is a social scientist trained in South Africa and Sweden. She is Associate Professor of Global Health and Development at Tampere University. Since 2002, her work has focused on inequalities in health and wellbeing. She has worked collaboratively with researchers in low-, middle-and high-income contexts globally. She is an active researcher in the Health and Social Protection Action Research and Knowledge Sharing network (www . sparksnetwork .ki .se).Francisco V. Ayala has participated in the design and implementation of social protection programmes in more than 50 countries around the world. He has over 25 years of experience and has overseen social protection programmes focused on cash and in-kind transfers, emergencies, health, education and housing. He is an engineer from the Polytechnic School in Ecuador, a masters in business administration from the University of Texas as well as doctorate studies from George Washington University in Washington, DC. He has also collaborated in various social protection publications.

show abstract

mentioning

confidence: 99%

Handbook on Social Protection Systems

Schüring¹,

Loewe²

2021

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Low-income groups tend to prioritize products that enable them to improve their financial stability, make plans for long-term savings, and desire services that automatically adapt to their quickly changing circumstances (Balasubramanian et al, 2021).…”

Section: Ii34 Social and Environmental Impact Of Fintechsmentioning

confidence: 99%

Conceptualising Sustainability in the Fintech Sector

Varga

View full text Add to dashboard Cite

A szakirodalom elemzése rámutatott arra, hogy bár a vállalatok és a bankok a fenntartható fejlődés támogatásában játszott szerepéről nagy tudásanyag érhető el, ilyen mérvű tudás még nem érhető el a Fintech vállalatok vonatkozásában. A kutatás célja, hogy kitöltse az aktuális szakirodalomban fennálló rést, amely nem ad választ arra, hogy a Fintech vállalatok miként veszik figyelembe a tevékenységeik, termékeik és szolgáltatásaik környezeti és társadalmi vonatkozásait. Két fő kutatási kérdés fogalmazódott meg a szakirodalom vizsgálata alapján: ● 1. kutatási kérdés: Miként jelenik meg a hármas eredménykritérium elmélete a Fintech vállalatok tevékenységeiben (közvetlen hatás), valamint a termékeikben és szolgáltatásaikban (közvetett hatás)? ● 2. kutatási kérdés: Mi motiválja és mi korlátozza a Fintech vállalatokat abban, hogy a hármas eredménykritériumot alkalmazzák tevékenységeikben, valamint a termék- és szolgáltatásfejlesztésben? A kutatás 15 fős elemszámú nemzetközi mintára épült, és különböző területen működő és eltérő méretű Fintech vállalatokat is tartalmazott. A kutatás sikeresen megválaszolta mindkét kutatási kérdést. ● A kutatási eredmények a Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképében egyesíthetők. A fogalomtérkép a Fintech vállalatok TBL hatásának főbb építőelemeit jeleníti meg, többek között a közvetlen és közvetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatást, a működést, a termékeket és szolgáltatásokat, azok fejlesztését, és a fő motiváló tényezőket, beleértve ebbe a közreműködőket, a globális eseményeket és a technológiát. A fogalomtérkép a kutatási eredmények holisztikus szemléltetése, amely további kutatókat támogathat abban, hogy formális elméleteket hozzanak létre a Fintech vállalatok TBL hatásáról. ● A fogalomtérkép révén a kutatók elsőként férhetnek hozzá egy átfogó térképhez, amely sokféle, globális, eltérő földrajzi elhelyezkedésű Fintech vállalat válaszai alapján jött létre. A Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképe lehetővé teszi, hogy a jövőbeni tanulmányok stratégiailag meghatározott irányokra fókuszáljanak a Fintech vállalatokról és azok TBL hatásáról szóló kutatásokban. ● A Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképe a Fintech vállalatok és a tradicionális bankok értékes eszköze lehet. A vállalatok a fogalomtérkép segítségével elemezhetik TBL hatásukat az építőelemek alapján. Ilyen értelemben a fogalomtérkép egy olyan vászonként is tekinthető, amely a Fintech vállalatok elsődleges építőelemeit mutatja be az SD perspektívájából. ● A fogalomtérkép építőelemei három fő csoportra oszthatók: 1) belső tényezők, 2) külső tényezők 3) gazdasági, társadalmi és környezeti hatások. Belső tényezők azok, amelyeket kizárólag a Fintech vállalatok kezelhetnek. Ide tartoznak a belső közreműködők, a vállalati működés, a termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a termékek és szolgáltatások. A külső tényezők azok a motiváló tényezők, amelyek a Fintech vállalatok irányítását befolyásolják. A Fintech vállalatok nem maradhatnak fenn hosszú ideig, ha nem találják meg a megfelelő egyensúlyt a belső és külső hatások között. A külső tényezők közé sorolhatók a külső közreműködők, a globális események és a technológia. ● A Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképe alapul szolgálhat a Fintech vállalatok TBL hatásának elméleti és gyakorlati megközelítései számára. A Fintech vállalatok a fogalomtérkép segítségével értékelhetik és fejleszthetik belső működésüket és termék- és szolgáltatásfejlesztésüket, miközben a külső közreműködők, például a szabályozók, a fogalomtérképpel innovációt és TBL-t serkentő szabályozást alkothatnak a Fintech vállalatok részére.

show abstract

How Financial Inclusion Can Contribute to Social Inclusion? A Conceptual Framework from the Perspective of Digital Technologies

Gurbaxani,

Raman

2023

IFIP Advances in Information and Communication Technology

View full text Add to dashboard Cite

Fintech For The Poor: Do Technological Failures Deter Financial Inclusion ?

Cited by 4 publications

References 18 publications

Handbook on Social Protection Systems

Handbook on Social Protection Systems

Conceptualising Sustainability in the Fintech Sector

How Financial Inclusion Can Contribute to Social Inclusion? A Conceptual Framework from the Perspective of Digital Technologies

Contact Info

Product

Resources

About