Export Performance Clusters of the Hungarian Enterprises: What Factors are Behind the Successful Export Activities?

Abstract

The objective of this paper is to provide a deeper insight into the main characteristics of Hungarian exporters between 1999 and 2013. Research Design & Methods: The text addresses the questions how exporters can be grouped according to their export performance, what kind of groups can be identified, and what their main characteristics are. The research is based on Hungarian Competitiveness Research of 1999, 2004, 2009, 2013. Cluster analysis was selected as a key research method. Findings: Four different clusters were identified. The most successful export-oriented companies produced more than 60% of export revenue in all databases, they had the highest export revenue, highest export intensity, and their profitability was over industry average except in 2009. Significant differences can be observed between the two groups. Leading minor exporters had significant higher profitability and better operation than minor exporters. Implications & Recommendations: The implication of the research can be beneficial for both those studying exporters and the firms themselves. The research suggested that lower price is a less important success factor than quality, relationships, fast and flexible delivery. The applied methodology can be useful for export researchers.

A vállalati versenyképesség vizsgálata a gátló tényezők tükrében

“…Azok a vállalatok, amelyek a nemzetköziesedést a kezdetekkor stratégiai célnak tartják, jellemzően kivételes erőforrásokkal, fejlett technológiával és magas fokú nemzetközi orientációval rendelkeznek (Hennart, Majocchi & Hagen, 2021). A soft tényezők fontosságát mutatja, hogy a releváns tudás megszerzése kritikus szerepet játszik a nemzetközivé válás folyamatában (Fletcher, Harris & Richey, 2013) A hazai vállalatok nemzetköziesedése is kedvelt kutatási terület (Czakó, 2000;Antalóczy & Sass, 2011;Békés, Halpern & Muraközy, 2013), és hazai viszonylatban is megállapítható, hogy az exportáló vállalatok általában jobban teljesítenek a piaci versenyben, mint a haza piacon működő vállalatok (Kazai, 2014;Czakó, Juhász & Reszegi, 2016;Stocker, 2016Stocker, , 2019Stocker & Várkonyi, 2022). A kisvállalatok stratégiájáról, problémáiról, megértéséről azonban korlátozott tudásunk van (Szerb, 2011), így a kutatások is jellemzően egy-egy konkrét aspektus felől közelítenek: sikeres innovációs-növekedési stratégia (Dobák, Hortoványi & Szabó, 2012), piaci orientáció (Stocker & Várkonyi, 2022), vállalati eredményesség és vezetői beállítottság (Hurta, 2013), a vállalati identitás (Almási, 2019(Almási, , 2021 a magyar kis-és közepes vállalkozások vezetői attitűdjének vizsgálata (Hurta, 2013), tanulás és fejlődés a kisvállalkozásokban (Csillag, Csizmadia, Hidegh & Szászvári, 2019), a magyar startup-vállalkozások túlélését és növekedését befolyásoló tényezők (Csákné, Radácsi & Timár, 2019), vagy éppen a startup-ok projektmenedzsment-kihívásokkal kapcsolatos kockázatainak (Venczel, Berényi & Hriczó, 2023) vizsgálata felől.…”

A literature review on CEE firms’ internationalization: success measurement, achievement and outcomes

“…To achieve considerable export growth, firms should also implement organizational and marketing innovations, not only technological and product innovations (Bodlaj et al , 2020) or at least remain flexible (Ciszewska-Mlinarič and Trapczyński, 2019a) and ready to adapt their products, promotion, distribution and/or prices, if necessary (Panibratov and Klishevich, 2020; Šeinauskienė et al , 2022). Still, developing unique high-quality products helps them to internationalize faster (Ferencikova and Hluskova, 2015) or otherwise, more successfully (Danik and Kowalik, 2015; Ónodi, 2014). Thus, constant product development can be regarded an essential success factor (Éltető and Udvari, 2019).…”

Impact of market orientation on competitiveness: Analysis of internationalized medium-sized and large enterprises

“…This research focuses on internationalized companies; more precisely, on the companies with exporting activities, which is usually the result of a certain level of development, while being the least risky form of internationalization and, for most companies, the only form (Daszkiewicz & Wach, 2012;Wach, 2017). The rationale behind the choice is that exporting companies usually perform better than players who stick to their domestic market only because of self-selection, learning by exporting or both (Bernard & Jensen, 1999;Merino, Monreal-Pérez, & Sánchez-Marín, 2012;Stocker, 2014;Kazai Ónodi, 2014;Szerb, Márkus, & Csapi, 2015;Czakó, Juhász, & Reszegi, 2016;Stocker, 2016;Stocker, 2019).…”