Engineering Culture(s) Across Sites: Implications for Cross-cultural Management of Emic Meanings

Mahadevan, Jasmin

doi:10.4337/9780857938725.00014

Cited by 9 publications

(21 citation statements)

References 1 publication

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Similar definitions of cultural differences in management are made using essentialization (for example, personal attributes are associated to nationalities) and stereotyping. For example, employees hide power inequalities and struggles for influence under the cover of national cultural differences or stereotypes (Ybema and Byun 2009;Mahadevan 2011Mahadevan , 2017.…”

Section: Studies At the National Organizational Interpersonal And mentioning

confidence: 99%

Cross-Cultural Management Studies: State of the Field in the Four Research Paradigms*

Romani

Barmeyer

Primecz

et al. 2018

International Studies of Management & Organization

View full text Add to dashboard Cite

Cross-cultural management research is often confined to the positivist tradition, which is archetypically illustrated by the seminal work of Hofstede. However, this gives an incomplete overview of the field to which three additional research paradigms contribute: interpretivist, postmodern, and critical. Our ambition is to raise awareness of the presence of multiple paradigms in cross-cultural management research. This meta-theoretical positioning allows researchers to consider the insights and contributions from the different paradigms. We aim to achieve this by presenting a brief overview of the state of the field in each paradigm, thus, stressing areas of studies that enrich our understanding of the interaction between culture and management (at the national, organizational, interpersonal, and individual levels). We then highlight the specific contributions of these four paradigms, drawing especially upon the postmodern and critical works, as they have been repeatedly overlooked in reviews. The article concludes by mentioning how more interactions between the paradigms can be developed and can lead to further knowledge development.

show abstract

Section: Studies At the National Organizational Interpersonal And mentioning

confidence: 99%

Cross-Cultural Management Studies: State of the Field in the Four Research Paradigms*

Romani

Barmeyer

Primecz

et al. 2018

International Studies of Management & Organization

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…In addition, the strategy of "connecting," which consists, for example, of bringing client and vendor representatives together during visits at "onsite" or "offshore" locations, appears in a different light in view of other clients' perceptions of Indian IT employees as occupying a lower status while posing a potential threat to Western engineers due to their strong intellectual capital (Mahadevan, 2011;Metiu, 2006;Zimmermann & Ravishankar, 2016). From this perspective, Eurobank's frequent visits to "offshore" offices can also be understood as a form of risk control (Aron, Clemons, & Reddi, 2005;Jensen & Petersen, 2013).…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

“…Jensen and Petersen (2013) show that managers who engage in “transformational” global sourcing are pulled out of their comfort zones and must reflect upon their risk perceptions, for example, when a client’s strategic knowledge is revealed to vendor employees and they are authorized to explore, invent, and develop new products and processes. Through their analysis of microprocesses, Van Marrewijk (2010), Mahadevan (2011), and Zimmermann and Ravishankar (2014) reveal how Dutch and German engineers first presented collaborations with Indian IT consultants as a smooth interaction and knowledge transfer based on a shared “engineering culture.” However, efforts to improve the coordination of knowledge sharing and collaboration stopped when some European engineers felt that their jobs were threatened by the equally qualified Indian engineers. Consequently, the Europeans began to blame the Indians for being less competent and trustworthy.…”

Section: Boundary Spanners In Global Collaboration — a Theoretical Oumentioning

confidence: 99%

Boundary Spanners in Global Partnerships

Søderberg

Romani

2017

Group & Organization Management

View full text Add to dashboard Cite

Western companies' outsourcing of projects to emergent markets is increasingly being replaced by strategic partnerships that require close collaboration between clients and vendors. This study focuses on interorganizational boundary-spanning activities in the context of global information technology (IT) development projects from the rare perspective of Indian vendor managers in one of the world's largest IT service companies. It draws on a qualitative study of a collaborative partnership and focuses on the key boundary-spanners that are responsible for developing trustful and sustainable client relationships and coordinating highly complex projects. We analyze vendor managers' narratives of their collaboration with a European client in a long-term project, which is presented as a strategic partnership in an outsourcing 3.0 mode. The study offers a rich and conceptualized account of those managers' boundary-spanning activities and a context-sensitive understanding of their boundary work. The study applies Bourdieu's concept of capital (economic, cultural, social and symbolic) not only in its analysis of the two powerful partners but also in its discussion of the boundary-spanning activities that are reported. The analysis demonstrates the coexistence of transactive and transformative modes of collaboration in the studied case. It reveals both the importance of partner status and the impact of that status on the forms of boundary-spanning activities in which the partners engage. Finally, this study suggests new research questions that will promote an understanding of both transactive and transformative boundary spanning and the reciprocity of boundary-spanning activities between vendor and client in a global collaborative partnership.

show abstract

“…Az interkulturális interakciók kutatása nem egyszerűen összehasonlítja az eltérő kultúrákat, hanem ezek találkozására helyezi a hangsúlyt. Ezen kutatások esetében lehet a kultúra alapja a nemzet (Brannen 1994), de akár a szakmakultúrák is (Mahadevan 2011), vagy bármilyen csoport, amelynek eltérő értékrendje van és szükséges az együttműködés. A harmadik közelítés -a több kultúrát érintő összehasonlítások (multiple culture perspectives) -egyrészt feltételezi, hogy nincsenek homogén csoportok, minden tag komplex identitással rendelkezik, másrészt a csoportok dinamikusan változnak (Lee 2014;Sackmann 1997).…”

Section: Radikális Humanizmus Radikális Strukturalizmus Funkcionalistunclassified

“…Geertz értelmezése szerint a kultúra az értelmezések hálója (web of meanings). Etnográfi ai kiindulási pontjuknak megfelelően (l. van Maanen 1988(l. van Maanen , 2006Mahadevan 2011) az interpretatív kutatások a gyakorlathoz közeli -kevésbe absztraktszinten ragadják meg a kultúrát, gyakran a részvevők saját meglátásait -akár az ő saját meg-fogalmazásukban -a kultúra leírásának részévé teszik (l. Primecz et al 2011). Ezért a kutatásokban az általánosíthatóság felesleges elvárás, minden csak az adott helyen és szituációban érvényes, és inkább a refl exivitásra törekvés az elvárás (pl.…”

Section: Interpretatív Kultúrakutatásokunclassified

Kritikai interkulturális menedzsment

Primecz¹

2018

Replika

View full text Add to dashboard Cite

Primecz Henriett Kritikai interkulturális menedzsment A kultúrák különbözősége, hatásuk a menedzsmentgyakorlatra, illetve a különböző kultúrákból érkező emberek együttműködése a nemzetközi kereskedelemben és a multinacionális vállalatokban igényt teremtett arra, hogy a menedzsment területén dolgozók, oktatók és kutatók az eltérő kultúrákat vizsgálják, és azonosítsák hatásukat a menedzsmentre. E probléma vizsgálatára és lehetséges megoldására született meg az interkulturális menedzsment diszciplínája, elsősorban Hofstede (1980) 1960-as és 1970-es években történt kutatásai alapján. Ma már a menedzsmenttudományon belül is közhelynek számít, hogy vannak kulturális különbségek (Primecz et al. 2016), olyannyira, hogy üzleti képzések során, sőt sok esetben a középiskolai képzés keretei között a fi atalok megismerkednek az interkulturális menedzsment néhány alapelméletével, pl. Hofstede (1980) és Trompenaars (1993) dimenzióival. A mai globalizálódó világunkban, amikor az utazás és a kommunikáció lehetővé teszi, hogy eltérő kultúrákból érkező emberek együtt dolgozzanak, tanuljanak, interakcióba lépjenek, fontos tudnunk a kulturális különbségekről, hogy elkerüljük az interkulturális szituációkban fellépő félreértéseket és konfl iktusokat. Ugyanakkor a dimenzióalapú elméletek problematikusak lehetnek, mert leegyszerűsítéshez vezetnek, s kontextusból kiragadva, gyakran sztereotípiákká degradálják a potenciális kulturális különbségeket. A kritikai interkulturális menedzsment arra világít rá, hogy a kulturális különbségeket és azok percepcióját az országok geopolitikai helyzete is befolyásolja, így érdemes a főáramú interkulturális menedzsmentelméletek mögé nézni, és leleplezni, miként erősítik meg a kedvezőtlen sztereotípiákat, és tartják fenn, esetleg erősítik meg a hatalmi aszimmetriát. Ebben a rövid áttekintő cikkben először bemutatom az interkulturális menedzsment keretét adó szervezetelméletek főbb paradigmáit-a funkcionalista, az interpretatív, a radikális humanista és a radikális strukturalista paradigmákat-, illetve ezek egymáshoz való viszonyát Burrell és Morgan (1979) mátrixa alapján. Majd a mátrix által azonosított paradigmák keretei között és ezek fogalmi készletével az ismert interkulturális elméleteket elhelyezem a funkcionalista, interpretatív és kritikai paradigmák között. Bár Burrell és Morgan két olyan paradigmát defi niált, melyek társadalomtudományi álláspontja kritikainak tekinthető, ezeket közösen mutatom be (Romani et al. 2018).

show abstract

Engineering Culture(s) Across Sites: Implications for Cross-cultural Management of Emic Meanings

Cited by 9 publications

References 1 publication

Cross-Cultural Management Studies: State of the Field in the Four Research Paradigms*

Cross-Cultural Management Studies: State of the Field in the Four Research Paradigms*

Boundary Spanners in Global Partnerships

Kritikai interkulturális menedzsment

Contact Info

Product

Resources

About