Emergency Neuro-Otology: Diagnosis and Management of Acute Dizziness and Vertigo

Newman‐Toker, David E.; Kerber, Kevin A.; Meurer, William J; Omron, Rodney; Edlow, Jonathan A.

doi:10.1016/s0733-8619(15)00040-7

Cited by 37 publications

(80 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Agyödéma-képződésre a stroke kialakulásának első öt napja alatt kell számítani, a legsúlyosabb általában a harmadik napon [15]. Egy, az Amerikai Egyesült Álla-mok SBO-in végzett vizsgálatban a centrális eredetű izolált AVS-ek (pseudoneuritisek) 35%-ában mulasztották el a helyes diagnózist, míg ha az AVS-t más neurológiai kórjel is kíséri, a téves diagnózisok aránya 4%-os [16]. AVS-ben stroke fennállására utal a hirtelen, váratlan kezdet [17], a hirtelen, intenzív, folyamatos craniocervicalis fájdalom [18], és a különböző tünetek közötti arányta-lanság, például extrém törzsataxia, folyamatos hányás alig észrevehető nystagmus mellett [19].…”

Section: Megbeszélésunclassified

“…Hwang és mtsai a 30 órán belül végzett koponya-CT-vizsgálat szenzitivitását VB-stroke-ban 42%-osnak találták [20]. A VB-stroke detektálásában az akutan végzett koponya-MR-vizsgálat érzékenysége a CT-vizsgálaténál jóval magasabb, azonban a legújabb vizsgálati eredmények szerint 48 órán belül elvégezve öt DWI-mérésből egy fals negatív eredményt ad [16]. Az utóbbi években az AVS differenciáldiagnosztiká-jára új, magas specificitású és szenzitivitású, ágy melletti teszteket fejlesztettek ki, amelyek már a tünetek jelentkezésének első óráiban is jeleznek, amikor a neuroradioló-giai diagnosztika még nem megbízható vagy nem elér-hető [8].…”

Section: Megbeszélésunclassified

See 1 more Smart Citation

Az akut vestibularis szindróma sürgősségi diagnosztikájával szerzett tapasztalatok

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés és célkitűzés:A szemmozgások analízisén és az akut halláscsökkenés detektálásán alapuló 1A evidenciájú új diagnosztikai módszer hatékonyságának vizsgálata akut vestibularis szindrómákban. A perifériás és a centrális eredetű vestibularis kórképek és az izolált szédüléssel jelentkező hátsóscala-területi stroke-ok előfordulási gyakoriságának elemzése. A stroke kizárása céljából végzett sürgősségi koponya komputertomográfiás vizsgálat diagnosztikus értéké-nek a felmérése. Egy videookulográfiás szemüveg és az audiológiai vizsgálat segítségével végzett eszközös és az eszköz nélküli, ágy melletti módszer diagnosztikai hatékonyságának az összehasonlítása. Módszer: Egy prospektív tanulmány során a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sürgősségi Osztályán akut vestibularis szindrómával jelentkező 125 páciensnél (62 nő, 63 férfi, átlagéletkor 53 év) 2016. március 1. és 2017. március 1. között koponya komputertomográfiás vizsgálatot követően az ágy melletti fizikális, műszer nélküli és a kvantitatív, műszeres, a szemmozgások analízisén és az akut halláscsökkenés detektálásán alapuló vizsgálatot végeztük el egy video-fejimpulzusteszt szemüveg-és tisztahang-küszöb audiometriai vizsgálat segítségével. A kiszűrt strokeesetek neuroradiológiai verifikálását végeztük koponya mágneses rezonanciás képalkotás alkalmazásával. Eredmények: Az eszközös vizsgálati módszerrel detektálva az AVS-ek 67%-a perifériás, 33%-a centrális eredetűnek bizonyult. A hátsóscala-stroke-ok 62%-a izolált szédüléssel jelentkezett, egyéb neurológiai kísérő tünet nélkül, és a stroke kizárására akutan elvégzett koponya-CT-k eredménye az esetek 96%-ában negatív volt. Az eszközös teszt a fizikális vizsgálat hatékonyságát javította, mivel detektálta a neuronitis inferior és a csak covert saccaddal kísért neuronitis superior eseteket. Következtetések: Az új, ágy melletti vizsgálati módszer, tapasztalataink szerint, alkalmas az izolált szédüléssel jelentkező hátsóscala-stroke-ok kiszűrésére a diagnosztika korai szakában, amikor a neuroradiológiai diagnosztika még alacsony szenzitivitású vagy nem elérhető.

show abstract

Section: Megbeszélésunclassified

Az akut vestibularis szindróma sürgősségi diagnosztikájával szerzett tapasztalatok

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…További észrevételük volt, hogy az SBO-s orvosok 11%-a végzi csak el a pozicionális vizsgálatokat (BPPV) és csak 5%-uk dokumentálja, valamint, hogy a dokumentált nystagmus iránya összeegyeztethetetlen a BPPV vagy a vestibularis neuritis diagnózisával az esetek 81%-ában (113/140). A perifériás jellegű szédülések első diagnózisa 59%-ban (19/32) volt téves, és 67%-ban (15/26) a centrális okot is rosszul diagnosztizálták [18]. Az orvosi gondolkodásban a legtöbb félreértésre az okot az adta, hogy úgy vélték, hogy negatív neurológiai stá-tusz melletti vertigo nem lehet stroke, illetve a negatív koponya-CT és a negatív koponya-MRI biztosan kizárja a stroke-ot.…”

Section: Táblázatunclassified

Szédülés vizsgálata a sürgősségi osztályon: új, ágy melletti diagnosztikai eljárások

et al. 2016

View full text Add to dashboard Cite

A nemzetközi statisztikai adatok szerint a szédülő betegek 25%-ának első vizsgálata a sürgősségi osztályon történik. A vizsgáló orvos legfontosabb feladata, hogy diagnosztizálja az életet veszélyeztető kórfolyamatokat. Ezek közül az egyik legnehezebb az izolált szédülés tüneteivel jelentkező veszélyes hátsó scala területi stroke és a jóindulatú vestibularis neuritis elkülönítése. Az utóbbi években bevezetett, gyors, noninvazív, bizonyítékon alapuló, ágy melletti vizsgálatok segítségével a két kórkép teljes biztonsággal differenciál diagnosztizálható. A jóindulatú neuritis vestibularist utánzó stroke (pseudoneuritis) 35%-át tévesen diagnosztizálják, és az ilyen esetek 40%-a után szövődmény alakul ki. Az oculomotoros rendszer kóros működésén alapuló új, gyors, ágy melletti tesztek szenzitivitása az első 48 órában stroke vonatkozásában jobb, mint a diffúziósúlyozott koponya mágneses magrezonanciás vizsgálaté. Egy speciális vizsgáló szemüveg segítségével az új teszt minden komponense objektivizálható, reprodukálható. Orv. Hetil., 2016, 157(11), 403-409.Kulcsszavak: ágy melletti diagnosztika, akut vestibularis szindróma, bizonyítékon alapuló, sürgősségi betegellátás, szédülés Vertigo in the Emergency Department: new bedside testsAccording to international statistics, the first examination of 25% of patients with vertigo is carried out in Emergency Departments. The most important task of the examining physician is to diagnose life threatening pathologic processes. One of the most difficult otoneurological diagnostic challange in Emergency Departments is to differentiate between dangerous posterior scale stroke presenting with isolated vertigo and the benign vestibular neuritis.These two disorders can be safely differentiated using fast, non-invasive, evidence based bedside tests which have been introduced in the past few years. 35% of stroke cases mimicking vestibular neuritis (pseudoneuritis) are misdiagnosed at the Emergency Department, and 40% of these cases develop complications. During the first 48 hours, sensitivity for stroke of the new test that is based on the malfunction of the oculomotor system is better than the diffusionweighted cranial magnetic resonance imaging. Using special test glasses each component of the new test can be made objective and repeatable.Keywords: acute vestibular syndrome, bedside test, emergency, evidence based, vertigo Tamás, T. L., Garai, T., Tompos, T., Szirmai, Á. [Vertigo in the Emergency Department: new bedside tests]. Orv. Hetil., 2016, 157(11), 403-409. (Beérkezett: 2016 elfogadva: 2016. január 28.) ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY Rövidítések ABCD2 = (Age, Blood pressure, Clinical features, Duration of symptoms, Diabetes) kor, vérnyomás, klinikum, tünetek fennállásának időtartama, diabetes; AICA = arteria cerebelli inferior anterior; AVS = akut vestibularis szindróma; BPPV = benignus paroxysmalis pozicionális vertigo; CT = komputertomográfia; EKG = elektrokardiográfia; GCS = Glasgow Kóma Skála; HINTS = (Head Impulse test, direction-changing Nystagmus, Test of Skew deviation) fe...

show abstract

“…1 Primary complaints of 'dizziness' accounts for 3.3-4.4% of total presentations to the EDs. 1 There can be many potential aetiologies for dizziness, often with overlapping clinical features. 2 Most presentations of dizziness have a benign cause, although some can be caused by sinister pathologies such as posterior circulation stroke.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…3 Many clinical algorithms exist within the literature that either focus on acute vestibular syndrome (AVS) such as stroke and neuronitis or episodic vestibular syndrome (EVS) concerning benign paroxysmal positional vertigo (BPPV). 1 Approximately 17-42% of patients presenting to the ED with vertigo will be diagnosed with BPPV. 4 diagnosed and managed within Australian EDs.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

EVESTA: Emergency VESTibular Algorithm and its impact on the acute management of benign paroxysmal positional vertigo

Neely

Patel

McTaggart³

et al. 2022

Emerg Medicine Australasia

View full text Add to dashboard Cite

Objective: To synthesise evidencebased research concerning the assessment and management of acute dizziness via construction of a comprehensive clinical algorithm. Assess its clinical impact with an aim to improve the acute management of benign paroxysmal positional vertigo (BPPV) within Wyong Public Hospital ED in four key recommendations. Method: Current best practice models of care were synthesised into a single clinical, district-based peer-reviewed algorithm by a specialist focus group. An observational pre-and postimplementation study was completed to assess the impact of the algorithm on the management of BPPV. A total of 162 notes (pre [control] n = 87 and post [intervention] n = 75) met the inclusion criteria. Adherence to the BPPV clinical practice guidelines statements 1a, 3a, 4a and 6 were analysed for statistical difference in practice between the two groups. Results: Following implementation of the Emergency VESTibular Algorithm (EVESTA), compliance showed a significant improvement in Hallpike-Dix performed by 27% (95% confidence interval [CI] 14-40%; defects preintervention 40%: post-intervention 13%) (P < 0.001), utilisation of neuroimaging reduced by 16% (95% CI 2-30%; 40%: 24%) (P < 0.05), repositioning techniques performed increased by 33% (95% CI 18-48%; 68%: 36%) (P < 0.001). Administration of vestibular suppressant medication reduced by 30% (95% CI 15-45%; 59%: 29%) (P < 0.001). An interrupted time series analysis confirmed significant change in BPPV admissions post-project À4.23% (95% CI À7.20, À1.27%) (P = 0.041). Conclusion: Diagnosis and management of acute dizziness is challenging within the ED. Synthesis of best practice into a clinical algorithm has improved the diagnosis and evidencebased treatment of BPPV. There is continued opportunity to improve the efficiency and effectiveness in the management of both central and peripheral acute dizziness within the ED.

show abstract

Emergency Neuro-Otology: Diagnosis and Management of Acute Dizziness and Vertigo

Cited by 37 publications

References 0 publications

Az akut vestibularis szindróma sürgősségi diagnosztikájával szerzett tapasztalatok

Az akut vestibularis szindróma sürgősségi diagnosztikájával szerzett tapasztalatok

Szédülés vizsgálata a sürgősségi osztályon: új, ágy melletti diagnosztikai eljárások

EVESTA: Emergency VESTibular Algorithm and its impact on the acute management of benign paroxysmal positional vertigo

Contact Info

Product

Resources

About