Early Integration of Palliative and Oncological Care: Con

Abstract

For almost a decade, ‘early integration' has become a buzzword in the palliative care community. Can this still be an issue of controversy? The goals of care in palliative medicine are beyond any criticism and in fact should be, at least in theory, goals of good oncological care. However, the reality presents a different picture. The care of cancer patients requires improvement, and the studies on the early integration of palliative care (EIPC) reveal deficits in the oncological practice. However, the limitations and methodological weaknesses of these EIPC studies are insufficiently analyzed and discussed. The main criticisms relate to the incomplete definition of primary endpoints, published analyses deviating from the study protocols and insufficient consideration for multiple testing. If this criticism is justified, a possible consequence would be to overrate the achievable effects of EIPC and to limit the use of these studies in guiding policies. Improving the care of cancer patients by fostering their primary care by oncologists could provide one of the alternative approaches, but needs to be evaluated in future studies. Unmet needs in physical, psychic, spiritual or social care need to be addressed. Whether this requires a multiprofessional team in all cases is another issue of discussion.

Psychoonkologisches Screening in der Palliativmedizin

“…Die Studien zur Frühintegration haben vielfach Screeninginstrumente zur Verlaufsdokumentation verwendet, die auch im Folgenden für die Routineversorgung diskutiert werden [5]. Eine kritische Diskussion dieser Studien ist nicht Gegenstand dieser Übersicht, doch darf darauf hingewiesen werden, dass gerade im Umgang mit den Screeninginstrumenten in Bezug auf die Definition der Endpunkte eine gewisse Unschärfe zu einer Überinterpretation der Ergebnisse beigetragen hat [6].…”

Psychoonkologisches Screening in der Palliativmedizin

“…Die Studien zur Frühintegration haben vielfach Screeninginstrumente zur Verlaufsdokumentation verwendet, die auch im Folgenden für die Routineversorgung diskutiert werden [5]. Eine kritische Diskussion dieser Studien ist nicht Gegenstand dieser Übersicht, doch darf darauf hingewiesen werden, dass gerade im Umgang mit den Screeninginstrumenten in Bezug auf die Definition der Endpunkte eine gewisse Unschärfe zu einer Überinterpretation der Ergebnisse beigetragen hat [6]. Am häufigsten kommen vor [7]: ▪ Anpassungsstörungen (11,5 %), ▪ Angststörungen (11 %) und ▪ Depressionen (6,5 %).…”

Az első tapasztalatok a palliatív onkoteamrendszer működésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetemen

“…Ezen folyamatnak betudhatóan a palliatív medicina, mint önálló orvosi tudományág, a daganatos betegek magas száma, aránya miatt joggal lett egyúttal onkológiai szubdiszciplína is. Természetesen a palliatív medicina onkológiai szerepéről és jelentőségéről számtalan nemzetközi és hazai szakirodalmi hivatkozás, ajánlás lelhető fel [1][2][3][4][5][6][7].…”

“…A kezdeti időszakot leginkább Cicely Saunders és Elisabeth Kübler-Ross munkássága fémjelzi. A palliatív medicina az elmúlt 30-40 évben teljesen elfogadott önálló orvosi szakterületté és a rákbetegellátás integráns részévé vált, működését pedig számtalan, mára már jól definiált irányelv szabályozza [1][2][3][4][5]. Magyarországon a palliatív orvoslás kezdete az 1980-90-es évekre datálható, hazánkban talán elsősorban Polcz Alaine, Muszbek Katalin és Hegedűs Katalin munkásságát kell kiemelni [8].…”

“…Pedig az előrehaladott, áttétes betegek esetében a korai (vagy legalább kellő időben történő) palliatív ellátásba vonás nemcsak az életminőség teljesen érthető és egyértelmű javulásával jár, hanem több tanulmány szerint ezzel élettartam-növekedés is elérhető, nem beszélve arról a tényről, hogy így csökkenhet a felesleges sürgősségi ellátások száma és az egészségügyi költségek mértéke, valamint a hozzátartozókra háruló -akár emocionális -teher is [15][16][17]. Így a legtöbb nemzetközi és hazai ajánlás is a korai palliatív ellátásba vonást javasolja az előrehaladott, áttétes daganatos betegeknél [1][2][3][4][5][6][18][19][20][21][22][23][24][25].…”