Differences between linguists and subject-matter experts in the medical translation practice

Abstract

In the literature on medical translation, the question as to who translates (orshouldtranslate) medical texts has been largely discussed on the basis of the traditional linguists versus subject-matter experts opposition. Both scholars and professional translators have attempted to determine medical translators’ profile by making statements about the characteristics of translators with a linguistic background and those of translators with a scientific-medical one. These statements are generally based on intuition or personal experience rather than on empirical data which can be used to back up any kind of evaluation that may be made. This paper aims to bridge this gap by presenting the results of an empirical descriptive study which surveyed practicing medical translators. The survey included questions such as academic qualification, years of experience, customers, genres translated, main difficulties encountered, and degree of self-instruction received, among others. On the basis of these data, this paper approaches the medical translators’ profile and explores the main differences between translators with a linguistic background and translators with a scientific-medical one. The results show that some of the most substantial differences between them relate to the years of experience, difficulties encountered, documentation resources used, and training needs.

Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész

“…Katan 2009), fordítói szakértelem és attitűdök (pl. Muňoz-Miquel 2018, Pavlovič 2007, technológiai megoldások alkalmazása (pl. Vieira 2017).…”

Láthatatlan fordítás?

“…Figyelemre méltó eredmények születtek a közgazdasági témájú kézikönyvekről (Fuertes-Olivera és Pizarro-Sánchez 2002), a különféle orvostudományi szakszövegek fordításáról (pl. García Hidalgo és Dunham 1981, Muňoz-Miquel 2018, Jimenez-Crespo 2018, López-Arroyo és Méndez-Cendón 2007, Mendiluce-Cabrera és Bermúdez-Bausela 2006, Méndez-Cendón 2009, Williams 2004, a tudományos regiszter és műfajok célnyelvi megfeleltetésének kérdéseiről (López-Arroyo és Roberts 2017), valamint a mérnöki tudományok területén születő fordítások sajátosságairól (López-Rodríguez és Tercedor- Sánchez 2008).…”

“…A tudományos érdeklődés legnagyobb része e téren is az orvosi, pontosabban az orvos-és egészségtudományi szakfordítást 5 övezi (pl. Brøgger 2017, García Hidalgo és Dunham 1981, Jimenez-Crespo 2018, Mány 2019, Muňoz-Miquel 2018, Pietrzak 2015, Pilegaard 1997…”

“…A fordítók között vannak a célnyelvet jól beszélő szakmabeliek (egészségügyi dolgozók, orvosok és kutatók) éppúgy, mint nyelvész végzettségű tapasztalt, vagy akár képzett fordítók is (olyanok, akik már kifejezetten fordítói/fordítástudományi diplomával rendelkeznek 6 ). Mindkét típusra jelentős kutatói figyelem összpontosul -nem csupán a fordítástudomány, hanem a szaknyelvkutatás területén is -mind a fordítások minősége (erősségek, gyengeségek), mind pedig a fordítói kompetenciák és készségek terén (áttekintés ezekről Muňoz-Miquel (2018), valamint Wright és Wright (1993) munkájában olvasható).…”