Diagnosztikus lépések és a betegség prognózisának becslése COVID–19-fertőzött betegeken

Abstract

2019 decemberében új koronavírus okozta járvány ütötte fel a fejét a kínai Wuhanban. Az azonosított kórokozó egy új koronavírus, melyet "severe acute respiratory syndrome coronavirus 2"-nek, azaz SARS-CoV-2-nek neveztek el, az általa kiváltott légzési tünetegyüttes pedig a "coronavirus disease 2019", azaz COVID-19 nevet kapta. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járványt 2020 márciusában pandémiává minősítette. Áttekintettük a jelenleg elérhető nemzetközi irodalmat a COVID-19-járvány vonatkozásában. Írásunkban az új koronavírus diagnosztikájára és prognosztikájára vonatkozó releváns információkat összegezzük. Részletezzük a klinikai gyanú felvetéséhez szükséges anamnesztikus tényezőket és kezdeti vizsgálati eredményeket, a mikrobiológiai mintavétel módját, a molekuláris diagnosztikai tesztre -az arany standardnak minősülő 'real-time' reverztranszkriptáz polimeráz-láncreakcióra (RT-PCR) -vonatkozó alapvető információkat, különös tekintettel a diagnosztikus tesztelést érintő, jelenleg érvényben lévő népegészségügyi szabályozásra. Hangsúlyt fektetünk továbbá a nagy rizikójú betegek paramétereire és felismerésük módjára. A COVID-19-pandémia Magyarországon is jelentős járványügyi és egészségügyi következményekkel járhat. A járvány lassítására irányuló epidemiológiai intézkedéseken túl a már fertőzött személyek időbeli felismerése és megfelelő kórházi ellátása mortalitási szempontból is kulcskérdés. A kritikus állapotú betegek esélyeit csak magas minőségű, körültekintő intenzív terápiás ellátással lehet javítani, s hogy a legjobbat tudjuk nyújtani, hasznos, ha felhasználjuk a már endémiás országokban dolgozó orvoskollégák tapasztalatait. Orv Hetil. 2020; 160(17): 667-671. and bedside estimation of the prognosis in COVID-19 patients]. Orv Hetil. 2020; 161(17): 667-671. (Beérkezett: 2020. március 27.; elfogadva: 2020. március 30.) Rövidítések APTI = aktivált parciális tromboplasztinidő; BAL = bronchoalveolaris lavage; CMV = cytomegalovirus; COVID-19 = (coronavirus disease 2019) koronavírus-betegség 2019; CT = (computed tomography) számítógépes tomográfia; EBV = Epstein-Barr-vírus; H 1 N 1 = a hemagglutinin 1-es és a neuraminidáz 1-es típusát tartalmazó vírus; HSV = herpes simplex virus; LDH = laktátdehidrogenáz; MERS = (Middle East respiratory syndrome) közel-keleti légzési szindróma; pH = pondus hidrogenii; pCO 2 = (partial pressure of carbon dioxide) a széndioxid parciális nyomása; PCR = (polymerase chain reaction) polimeráz-láncreakció; RNS = ribonukleinsav; RS-vírus = respiratory syncytial virus; RT-PCR = (real-time reverse transcriptase polymerase chain reaction) valós idejű reverztranszkriptáz PCR; SARS-CoV = (severe acute respiratory syndrome coronavirus) heveny akut légzési szindrómát okozó koronavírus; SARS-CoV-2 = (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) SARS-koronavírus-2; SOFA = (sequential organ failure assessment) a szervi elégtelenség súlyossági pontrendszere; WHO = (World Health Organization) Egészségügyi Világszervezet

Procoagulatio, hypercoagulatio és fibrinolysis „shut down” kimutatása ClotPro® viszkoelasztikus tesztek segítségével COVID–19-betegekben.

“…Már a járvány kezdeti szakaszában rámutattak arra, hogy a haemostasisváltozások összefüggést mutatnak a betegség súlyosságával, de érdekes módon a dekompenzált disszeminált intravascularis coagulopathia képe nem volt jellemző [4,7]. Ugyanakkor egyes haemostasisparamétereket, mint az alacsony thrombocytaszámot, a megnyúlt aktivált parciális thromboplastinidőt (APTI) és az emelkedett D-dimert a kedvezőtlen kimenetel prognosztikai jeleként tartják számon [7,8].…”

Idegsebészeti posztoperatív őrzőben kezelt idős betegek SARS-CoV-2 és Clostridioides difficile kombinált fertőzése

“…A COVID-19 legsúlyosabb következménye a halálos kimenetelű kétoldali tüdőgyulladás. A SARS-CoV-2 a légzőrendszer mellett számos más szervet is megbetegíthet [2,3]. A vírus felszínén elhelyezkedő tüskeproteinek a 2-es típusú angiotenzinkonvertáló enzim (ACE2) receptorához kötődnek [4].…”

A kórházi túlélést meghatározó tényezők a COVID–19-járvány 3. és 4. hulláma idején súlyos koronavírus-fertőzéssel intenzív osztályra felvett betegekben

“…A súlyos állapotban intenzív osztályra felvett betegek halálozási aránya rendkívül magas volt, az adat 25-60% között változott a járvány különböző hullámai és különbö-ző területek, országok felmérései között [5][6][7]. A nagy arányú halálozás miatt a betegség kedvező kimenetelében szerepet játszó tényezők vizsgálata a kezdetektől része volt a tudományos kutatásoknak [8]. A nem befolyásolható prognosztikai faktorok megismerése mellett a változtatható tényezők, főként a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési modalitások hatásának vizsgálata lett nagy jelentőségű, különösen annak fényében, hogy a bővülő ismereteknek köszönhetően a javasolt kezelési stratégia folyamatosan változott.…”