Creating Loyalty in Collective Hedonic Services: The Role of Satisfaction and Psychological Sense of Community

Measuring the Quality of Islamic Banks Services and Its Impact on Customers Satisfaction A Survey Study on the Islamic Banks Customers in Lattakia-Syria

“…Drengner et al (2012) offered a definition that consider customer' satisfaction as a logical comparison and an emotional respond. They argue that "satisfaction is a person feelings of happiness of disappointment that result from comparing the cognitive performance of the product or the service with the previous expectation of them".…”

A márkaközösségek pszichológiai érzetének vizsgálata zenei fesztiválok esetén PLS útelemzés segítségével

“…Továbbá a márkaközösségekkel kapcsolatos írásokon belül is megjelent egy viszonylag újnak számító fogalom: a márkaközösségek pszichológiai érzete, melynek lényege, hogy a közösséghez való tartozás érzése akkor is létezhet, ha a tagok között nem valósul meg társas interakció (Carlson et al 2008). Kiemelhető az is, hogy a márkaközösségek pozitív hozadékai akkor is jelentkeznek, ha már a közösséghez való tartozás érzete létezik (Carlson et al 2008, Drengner et al 2012.…”

“…Azt is meg lehet fogalmazni, hogy az egyes kollektíváknak -így a márkaközösségeknek is -a klubjavak elmélete alapján (Buchanan 1965) van egy optimális mennyisége a létszámra vonatkozóan. A szerző (Buchanan 1965) A márkaközösségek zenei fesztiválokra való értelmezéshez szükséges hozzáfűzni, hogy a márkaközösségek következményei közül zenei fesztiválok esetén is az újralátogatást (Drengner et al 2012) és a pozitív szájreklámot (Hudson et al 2015) érdemes figyelembe venni. Zenei fesztiválok márkaközösségéhez kapcsolódó további kérdésként jelentik meg azonban az is, hogy miért az adott fesztiválra mennek el a látogatók, miért az adott márkaközösséghez csatlakoznak, és mikor lehet erősebb a márkaközösség pszichológiai érzete?…”

“…Számos tanulmányban (például Minor et al 2004, Grappi -Montanari 2011, Drengner et al 2012 (Minor et al 2004, Grappi -Montanari 2011, Leenders 2010, Yoon et al 2010) tehát megjelenik az elégedettség, a fesztivál értéke és a minőség fogalma is. Bár észlelt érték vagy a minőség akár általánosságban véve önálló konstrukcióként is érelmezhető lenne (Ryan et al 1995, Grönholdt et al 2000, azonban a fogalmakat zenei fesztiválokkal kapcsolatos írások alapján nem lehet élesen elválasztani.…”

“…A mérés esetén (akár a minőségről, fesztivál értékről vagy elégedettségről van szó) nem jellemző a dupla skálák alkalmazása, tehát a fontosság és elégedettség elkülönült mérése nem jellemző a zenei fesztivál modellekben , Yoon et al 2010, Leenders 2010, Grappi -Montanari 2011, Drengner et al 2012). Minor és szerzőtársai (2004) bár említették a SERVQUAL modell alkalmazásának lehetőségét, azonban a szerzők is (Minor et al 2004) Cronin és Taylor (1994) tanulmányára hivatkozva az elégedettségek értékelése (fontosságok nélkül) mellett tették le voksukat.…”