Civilization Wisdom in the 21st Century

Targowski, Andrew

doi:10.5840/du2009193/552

Cited by 5 publications

(7 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Önálló könyvet szentelt a civilizáció globális (Targowski 2014) és virtuális (Targowski 2015a) természetének, korlátainak (Targowski 2015b), valamint az információhoz jutás és a civilizáció közti kapcsolatnak (Targowski 2016). (Társ)szerkesztett a spiritualitás és a fenntarthatóság civilizációs összefüggéseivel foglalkozó kötetet (Targowski és Celinski 2013), majd egy-egy civilizációs "kultúrkör" (az afrikai, nyugati, kínai és japán) önálló portréösszegzéseit is elkészítette.…”

Section: Széljegyzetek Egy Panteonhoz Megkésett Búcsúzás óVatos úJraértékelésunclassified

“…Meg kellett érnünk, hogy az információs társadalom kutatásának kiváló nemzetközi (salzburgi és tamperei) műhelyei létrejöttek, majd megszűntek, ebben a pillanatban Barcelonában van a legnagyobb létszámú és hatású információstársadalom-kutató műhely. Itthon alig élte túl saját 15 éves évfordulóját a BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központja, az ITTK (1998-2014, a jubiláns folyóiratot is elindító szakmai műhely. 2015-től három éven át új köntösben, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Kutatóközpontjaként próbálta tovább vinni az ITTK-szellemet, de 2018-ban megszűnt, akárcsak az egykor tucatnál is több egyetemi (köztük határon túli magyar) hídfőállással rendelkező ITOK-hálózat (Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoportok).…”

Section: Széljegyzetek Egy Panteonhoz Megkésett Búcsúzás óVatos úJraértékelésunclassified

See 1 more Smart Citation

D’Artagnan még kitart. Az információs társadalomról, húsz év után

Karvalics¹

2021

InfTars

View full text Add to dashboard Cite

A lap egykori alapító főszerkesztője azt vizsgálja, hová jutott az információs társadalom narratíva az indulás (2001) óta eltelt húsz év alatt. Úgy véli, hogy azokra az alapkérdésekre, amelyeket egykor az információs társadalom elméleti irodalma tett fel, ma a társadalmi makroevolúcióval és a civilizációs kihívásokkal foglalkozó elemzések válaszolnak. A jövőt fürkészve pedig nem a posztinformációs társadalom körvonalainak keresése zajlik, hanem a posztbürokratikus kontrollstruktúra lehetségességéé. Az információ-és tudásgazdaság mellé felzárkózik a humángazdaság, az információtechnológia és a humán technológia, az új kulcsszavak pedig a digitális transzformáció köré rendeződnek, élükön a mesterséges intelligenciával és az adatkultúrával. A japán Society 5.0 koncepciót, amely a technológiai apparátust eszköznek tekinti ahhoz, hogy elvezessen egy haladottabb, humánusabb, emberléptékűbb társadalmi állapot megteremtéséhez, a pragmatista Ipar 4.0.-ával veti össze. Befejezésül az információs társadalom elméletének közelmúltban elhunyt három testőrére (Tadao Umesao, Daniel Bell és Alvin Toffler) emlékezve gondolataik érvényességét és tartósságát fürkészi, hogy befejezésként Andrew Targowski egyre terebélyesebb életművére hívja fel a figyelmet.

show abstract

Section: Széljegyzetek Egy Panteonhoz Megkésett Búcsúzás óVatos úJraértékelésunclassified

D’Artagnan még kitart. Az információs társadalomról, húsz év után

Karvalics¹

2021

InfTars

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Network civilization has gradually become the new form of human social civilization development. Network civilization is the transformation of the “information wave” into virtual civilization, which is also defined as the virtual civilization in cyberspace [ 2 ]. As a new civilization, network civilization plays a vital role in social development, spiritual culture, and the need to study the civilization of the virtual world [ 3 , 4 , 5 ].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Psychological Dimensions and Their Inner Relationships of College Students’ Network Civilization

Liu

Shen

2022

Behavioral Sciences

View full text Add to dashboard Cite

Network civilization is a product of the rapid development of the virtual world. This study aims to investigate the psychological structure of college students’ network civilization and to explore the role of value judgment and value identification between college students’ psychological perception and value selection. In this study, 1096 college students (511 men and 585 women) completed the anonymous questionnaire on network civilization. They completed the scales of psychological perception, value judgment, value identification, and value selection. The total scale and each subscale both had high Cronbach’s alphas (0.90–0.97), indicating good reliability. Results indicated the following: (1) Psychological perception and value selection are positively correlated. (2) Psychological perception improves college students’ value selection by enhancing their value judgment. (3) Psychological perception may positively affect college students’ value selection via value identification. (4) There is a chain-mediating role between psychological perception, value judgment, value identification, and value selection. These testimonies also contribute to and provide an empirical basis for guidance strategies for the cultivation of network civilization and moral education among college students.

show abstract

“…For example, neighborhood wisdom (or "smartness") is perceived in this study of civilization wisdom as the most aggregate unit of cultural experiences. A short, practical definition of wisdom, according to Targowski (2012), is as follows: Reflections, by Stefanowicz (2012) , were written independently and likely without knowledge of Targowski's book on the US market. Stefanowicz, in his own words, limited himself to "posing many questions" (p. 3), and he accepted all quoted statements without objection as containing "some cognitive load," with the purpose of identifying some common platform.…”

Section: Defines Wisdom This Waymentioning

confidence: 99%

“…His view of wisdom seems to emphasize rational decision making within the confines of not clearly defined ethics. Targowski (2011Targowski ( , 2012 …”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

A Pragmatic View of Wisdom with Rational Ethics

Gackowski

2013

InSITE Conference

View full text Add to dashboard Cite

This is a theoretical paper; it presents the author's position about how to pragmatically view wisdom through the lens of decision making as a factor in human-controlled operations for computerized knowledge management. It refers to the Data-Information-Knowledge-Wisdom (DIKW) Hierarchy, considered by some as the canon of information science and knowledge management, where wisdom is listed but rarely discussed. Wisdom is viewed by various authors as a state of mind or consciousness or a degree of knowledge with subsequent corresponding actions; it may aim only at a passive adjustment to existence or at its transformation. Within a defined system of references, many doubts can be dispelled, limits of rational thinking recognized, and the need for resorting to trial and error realized to detect and counter the unintended consequences of one's actions. Some of the views foster, others hinder, advances in science, technology, and economy. This paper posits that a pragmatic approach to wisdom, when combined with rational ethics, may facilitate a practical understanding of wisdom and computerized management of it and may fill the existing gap in scholarly literature with the DIKW model, which has been revised to the IDCKW model, where "Concepts" play the central role.

show abstract

Civilization Wisdom in the 21st Century

Cited by 5 publications

References 0 publications

D’Artagnan még kitart. Az információs társadalomról, húsz év után

D’Artagnan még kitart. Az információs társadalomról, húsz év után

Psychological Dimensions and Their Inner Relationships of College Students’ Network Civilization

A Pragmatic View of Wisdom with Rational Ethics

Contact Info

Product

Resources

About