Chronic folliculitis of the scalp with pronounced Demodex colonisation

Abstract

ÖSSZEFOGLALÁS Key words: folliculitis -Demodex -permethrinmetronidazolA folliculitist különbözô fertôzô organizmusok okozzák. Leggyakoribb a bakteriális eredetû szôrtüszôgyul-ladás, de kiváltó okként szerepelhetnek gombák és víru-sok is. Az alábbiakban egy férfibeteg kóresetét ismertetjük, akinél az évek óta fennálló, hajas fejbôrre lokalizá-lódó, szokványos kezelésekre nem reagáló folliculitist feltételezhetôen a kifejezett Demodex kolonizáció tartotta fenn.Esetismertetés 60 éves férfibeteg, akinél négy év óta jelentkezik nagyrészt a fejbôrön, kisebb mértékben az orron, orcákon gyulladt pustulosus csomókból álló, esetenként viszketô bôrbetegsége. A lefolyás néhány napos javult állapotot követô ismételt fellángolások sorozatából állt télen és nyáron egyaránt. Többszörös helyi és lokális antibiotikus kezelés, per os isotretinoin kúra, lokális antiseborrhoeás-gyulladás-csökkentô szerek legfeljebb átmenetileg javították az állapotát, tü-netmentességet nem sikerült elérni.A beteg 10 éve ismert hypertoniában szenved, ami miatt kombinált, ACE-gátló és diuretikum kezelésben részesül. Más komoly betegsége nem volt, gyógyszerérzékenysége nincs.Elsô vizsgálatakor a fejbôrön számos borsnyi-lencsényi hyperaemiás, tömött göbcsét láttunk. A papulák tetején helyenként mustár-magnyi, sárgás pörkkel fedett erosio volt. Környezetükben több lencsényi, hypopigmentált maculát is észleltünk. Pustulosus tünetet nem észleltünk (1. ábra). Az orron egy-egy, a fejbôrön látotthoz hasonló, de kisebb méretû hyperaemiás göbcse volt. Retroauricularisan mindkét oldalon kb. borsónyi tömött, mobilis, fájdalmatlan nyirokcsomót tapintottunk. Nyálkahártyatünetet nem észleltünk. Fizikalis belgyógyászati vizsgálattal érdes sejtes légzést és az aorta II. hangjának ékeltségét találtuk. Laboratóriumi leteteiben a felsô hatá-ron lévô serum cholesterin szint volt kimutatható.Az elsô észlelést követô néhány napon belül a göbcsék közül né-hány pustulosussá vált. Bakteriológiai mintavétel történt, amibôl Staphylococcus epidermidis tenyészett ki kis csíraszámban. A fejbô-rön lévô, krónikus, viszketô, pörkös majd felületes heggel gyógyuló tünetek felvetették acne necrotica lehetôségét. Mérsékelt hatáserôs-ségû helyi corticosteroid kezelést kezdtünk, amire a gyulladásos tü-netek regressziót mutattak, majd néhány nap után ismét hyperaemiás, helyenként pustulosus tünetek jelentek meg. Egy friss elváltozás-ból biopszia és szövettani vizsgálat történt.Az elváltozás mikroszkópos vizsgálata során perifollicularisan lymphocytákból és histiocytákból álló lobosodást találtunk. Az infiltráló sejtek között kisszámban neutrophil granulocyták is megfigyelhetôk voltak. A gyulladás helyenként a folliculus hámjába is behatolt, néhol ennek destrukcióját okozva. A folliculusok atkákkal feszesen kitöltöttek voltak (2. ábra).A szöveti kép és az eddigi kezelés hatástalansága alapján a betegséget demodicosisnak tartottuk. Egy alkalommal végzett 5% permethrin krémes (8 órás kontaktusidô) kezelés után szisztémás és lokalis metronidazol adását kezdtük (2x250 mg metronidazol/nap, 10 napo...