Characteristics and challenges of the Hungarian startup ecosystem

Abstract

In this paper, the authors' aim to explore the Hungarian startup ecosystem on both the demand side and the supply side. To achieve this, they conducted a survey reaching both startups and investors. In the survey, the authors observed features of Hungarian startup entrepreneurs such as gender, age, education, previous entrepreneurial experience, and their motivation for establishing startup companies. Furthermore, the authors focused on financing, location, target markets, employment, and operational difficulties. They also examined the attitudes of the startupers and of the ecosystem's other actors such as venture capital investors, incubator houses, accelerators, corporations and co-working spaces regarding various characteristics of the ecosystem. They deemed cooperation between the members of the ecosystem, international relations and the opportunity for startupers to start again after a failed startup to be the most important characteristics. They perceived the strongest characteristic of the Hungarian ecosystem to be social events (meetups and networking), while the most problematic: the opportunity to start again after failing a startup and the required level of entrepreneurial administration 1 .

Entry Dynamics of Startup Companies and the Drivers of Their Growth in the Nascent Blockchain Industry

“…First, the organisational forms of start-ups make them critical in opening new markets as they are better adapted to young turbulent environments (Giarratana, 2004). However, Jáki et al (2019) state that all start-ups need a supportive ecosystem for rapid development and easy access to global markets. Entrepreneur-friendly ecosystems also have a huge positive influence on firm entry and growth (Gartner, 1985).…”

Tőkealapok és vállalkozó egyetemek a lokális innovációs térben : Lengyel és magyar egyetemek friss tapasztalatai

“…A kockázati alapokat jelenleg a részben vagy egészében állami forrásból érkező tőke jellemzi, a priváttőke-alapok száma és aránya elenyésző az állami alapokhoz képest. A hazai kockázatitőke-alapok és maga a startup-ökoszisztéma is Budapest-központú, melyet egyrészt igazol, hogy az egyes alapok központja és székhelye túlnyomórészt Budapesten található, és az is, hogy a befektetést kapott startupcégek jelentős része szintén budapesti székhelyű ( Jáki et al, 2019). A főváros-központúságon némileg enyhítenek azon speciális EU-s szabályok, melyek bizonyos támogatási forrásokat csak a konvergenciarégiókban engednek felhasználni, így néhány alap esetében csak a fővároson kívüli startupcégek számíthatnak befektetésre, tekintettel arra, hogy ezen alapok ilyen típusú uniós forrásokból gazdálkodnak.…”

“…Az elmúlt két év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a befektetésekre történő jelentkezések jelentős része a nagyobb egyetemi városokban (pl. Miskolc, Debrecen, Győr) tapasztalható ( Jáki et al, 2019 Magyar viszonylatban kifejezetten előremutató kezdeményezésnek számít a Quantum Leap által európai uniós forrásból megvalósított inkubációs program, 12 melynek megvalósításában a Széchenyi István Egyetem nem csupán partnerként működik közre, hanem a Menedzsment Campus révén aktív részese is a befektetési (és döntési) folyamatnak, olyan kompetenciákkal és tapasztalatokkal vértezve fel ezzel a technológiatranszfer-folyamatok ellátásában részt vevő humán erőforrást, melyek a jövőben felhasználhatók lesznek egy önálló egyetemi kockázatitőke-alap létrehozásakor és működtetésekor. Egy esetleges egyetemi tőkealap létrehozását mindenképpen megkönnyítheti a Széchenyi István Egyetemen tervezett és 2020 júliusától induló modellváltási program, melynek keretei közt az állam fenntartói szerepét az alapítványi működési forma váltja fel, mely az intézmény államháztartási alrendszerből történő szabadulását jelenti, ami a vonatkozó normák pozitív változásával segíti az egyetem vállalkozói funkcióinak kiteljesedését.…”

Mit jelez a tulajdonosi szerkezet? – A tulajdonosi szerkezet és a vállalkozások teljesítményének kapcsolata információs aszimmetriák mellett a magyarországi kockázatitőke-befektetések tükrében

“…Az árbevétel növekedése a kockázatitőkefinanszírozásban részesült vállalkozások esetében megfelelő indikátora a vállalkozás minőségének, hiszen a kockázati tőke elsődleges célja a vállalkozások növekedésének a serkentése annak érdekében, hogy eljutassák a kockázati tőkések befektetéseiket arra a szintre, ahol sikeres kiszállás alanyaivá válhatnak (Chemannur, 2011;Puri & Zarutskie, 2012). A hazai kockázatitőke-finanszírozásban részesült vállalkozások esetében is a növekedési potenciál kiemelt elvárásként jelent meg a befektetők részéről (Aman & Lovas, 2015;Jáki et al, 2019).…”