Challenges to the development of an entrepreneurial university ecosystem: The case of a Finnish university campus

Abstract

<jats:p> The purpose of this study is to add to the literature on entrepreneurial university ecosystems by highlighting the ways in which academics engage or decouple in entrepreneurship processes and thereby in the emerging entrepreneurial ecosystem. The study extends our understanding of the emergence of an entrepreneurial university ecosystem by providing an in-depth analysis of a Finnish university campus, investigating how individuals’ perceptions respond to societal and institutional demands for the fostering of entrepreneurship. The findings suggest that education and research are regarded as the highly institutionalized logics of universities, and these logics tend to be maintained since more rewards are associated with them than are associated with the logic of entrepreneurial actions. These competing logics lead to conflicting interests and cause intentional and unintentional decoupling in the adaptation and implementation of entrepreneurial actions in universities. </jats:p>

Deconstructing the ivory tower: identifying challenges of university-industry ecosystem partnerships

“…Universities significantly contribute to entrepreneurship (Breznitz and Zhang 2019). Existing research has utilised case studies to explore how universities have established entrepreneurial ecosystems, such as highlighting the ways in which academics engage in the entrepreneurship process (Lahikainen et al 2019) exploring the role of technology transfer offices in developing an entrepreneurial ecosystem (Schaeffer and Matt 2016) or elucidating how campuses operate as ecosystems themselves (Miller and Acs 2017). Breznitz and Zhang (2019) further elucidate the role of the university in the entrepreneurial ecosystem through examining how a university operates as an accelerator for student start-ups.…”

Linking HEIs with the production sector: A communication approach between key actors in Ciudad Juárez, Mexico

“…Universities promote an entrepreneurial culture and are catalysts for the creation of new companies and businesses (Lahikainen et al, 2018). It is therefore important for university administrators to define the attributes of entrepreneurship that must be consciously considered when making linkages with companies.…”

A vállalkozó egyetem fogalmi tere. Elméleti keretek és gyakorlati kérdések

“…míg ezek a jellemzők kétségkívül fontosak, nem adnak választ azokra a közel sem egyszerű kérdésekre, hogy valaki miért kezd el vállalkozni, hogyan válik -a szó legszélesebb értelmében -vállalkozóvá. az utóbbi években több szerző kifejezetten a vállalkozóvá válás emberi oldalának kérdéseivel foglalkozik: hogyan sajátítanak el egyének és csoportok vállalkozói szemléletet és viselkedésformákat, valamint milyen szerepet játszhatnak ezek kifejlesztésében, támogatásában az egyetemek és más oktatási intézmények (Scharmer-Käufer [2000], Lackéus [2015], [2016], Krueger [2015], Shumar-Robinson [2018]).…”

“…) ebben az értelmezésben tehát számos dolog tartozhat az egyetemen folyó vállalkozói tevékenységekhez. egy ilyen típusú vállalkozói egyetemen nem csupán a tudás/technológia értékesítésének vagy a finanszírozási források diverzifikálásának van jelentősége, hanem bármilyen olyan projektnek, amelynek hatása transzformatív -azaz pozitív társadalmi, szervezeti és/vagy egyéni változásokat generál (Lackéus [2015], Seelig [2015], Shumar-Robinson [2018]).…”

“…Ugyanakkor ez a megközelítés kizárja a bölcsészet-és társadalomtudományok jelentős részét, amelyek így értéktelennek, haszontalannak tűnhetnek (Marginson [2014], Eagleton [2015], Dodd [2018]). meghatározhatjuk azonban a vállalkozói kifejezést tágabban is: mint a külső érintettek számára való értékteremtés lehetőségét és képességét (Lackéus [2015], Shumar-Robinson [2018]). ez leginkább a vállalkozó egyetem emberközpontú megközelítéséhez kapcsolódhat (bár nem zárja ki az ökoszisztéma-központú megközelítést sem), amely így befogadóbb lehet olyan tudományterületeken folyó kutatások esetében is, amelyek nem törekednek a közvetlen piaci hasznosíthatóságra.…”