A vállalkozó egyetem fogalmi tere. Elméleti keretek és gyakorlati kérdések

Abstract

A tanulmány először bemutatja a vállalkozó egyetem körüli fogalmi teret, kiemelve a szakirodalomból három ideáltípust: a szervezet-, az ökoszisztéma-és az emberközpontú megközelítéseket. ezek a vállalkozó egyetem más-más szempontjaira helyezik a hangsúlyt. Míg a szervezetközpontú megközelítés az egyetem mint szervezet vállalkozói jellemzőire, valamint az egyetemi kutatás-fejlesztés értékesítésére koncentrál, addig az ökoszisztéma-központú megközelítés rámutat, hogy az ilyen egyetemek meghatározott helyi/regionális feltételek közepette jöhetnek létre és működhetnek. Az emberközpontú megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozói attitűdök és magatartásformák nem önmaguktól jönnek létre, hanem olyan értékteremtő projekteken keresztül, amelyekben külső gyakorló szakemberek, kutatók és hallgatók közösen vesznek részt. A tanulmány második része konkrét gyakorlati kérdéseket vet fel annak kapcsán, hogy miként képzelhető el egy olyan szervezeti átalakulás, amely során egy "hagyományos" felsőoktatási intézmény vállalkozó egyetemmé válik. ez részben érinti a szervezetikultúra-váltással, a különböző tudományterületek vállalkozói potenciáljával, az egyetemi dolgozók vállalkozói hajlandóságával, a hasznosítással, valamint a hallgatói elköteleződéssel kapcsolatos kérdéseket.* Journal of economic literature (Jel) kód: D73, O32, O35.* a tanulmány az nKfiH által támogatott, az üzleti képzés jövője elnevezésű (fK 127972) projekt keretében készült. Köszönetet szeretnék mondani a tanulmány anonim lektorának.Király Gábor tudományos főmunkatárs, felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ, budapesti gazdasági egyetem (e-mail: kiraly.gabor@uni-bge.hu). a kézirat első változata 2019. július 18-án érkezett szerkesztőségünkbe.

Az erdészeti tudományok története Magyarországon

“…Király maga is bevallja, hogy a jövőkép kialakítása és alkalmazása a nehéznél is nehezebb, pl. így fogalmaz: "a jelenlegi erdőterület jövőbeni fafajösszetételének kipuhatolása" (Király 1994). Egyrészt az interdiszciplináris szakmai és laikus közönség valamiféle konszenzusát kellene a célképzet mögé állítani; másrészt több generáción keresztül kellene következetesen afelé haladni -amit a 20. századtól kezdve sűrűn érkező erdőtörvények (1935,1961,1996,2009,2017) által megfogalmazott, egymásra licitáló ágazatpolitikák eddig minduntalan felülírtak.…”

Gazdasági, társadalmi és egyéni értékteremtés a felsőoktatásban

“…A vállalkozó egyetem témáját, az ezzel kapcsolatos érveket, ellenérveket és gyakorlati kihívásokat bővebben tárgyalja Király (2019) tanulmánya. Ez a rész bár tematikailag kapcsolódik az említett tanulmányhoz, de gondolatmenetében és érvelésében eltér attól.…”