Can Raising Instructional Time Crowd Out Student Pro-Social Behaviour? Evidence from Germany

Krekel, Christian

doi:10.2139/ssrn.3172803

Cited by 7 publications

(16 citation statements)

References 67 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az egyének általában racionálisan mérlegelnek, előnyökkel és hátrányokkal kalkulálnak, miközben időbeli korlátaikkal is számolniuk kell. Ennek alapján például a mennyiségi és a racionális, a közgazdaságtan emberképéhez közel álló mérlegelés érhető tetten például a diákok esetében, amikor nem a munka, hanem a tanulási idő csökkentheti a szabadidőre és önkéntességre fordítható időkereteket (Krekel 2017). Más szerzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az az összefüggés, miszerint az önkéntesség visszaveti más szabadidős tevékenységek meglétét, nem feltétlenül állja meg a helyét (Downward et al 2020), és a magas munkaórák sem egyértelműen csökkentik az önkéntesség minden formájának gyakoriságát (lásd Mutchler et al 2003).…”

Section: A Szabadidő éS Az öNkéntesség Kapcsolatáról -Fogalmi Keretekunclassified

A szabadidő-felhasználás és az önkéntesség kapcsolatának vizsgálata a magyarországi fiatalok körében

Bocsi¹,

Fényes²,

Markos³

2023

Önkéntes Szemle

View full text Add to dashboard Cite

A nemzetközi szakirodalom a szabadidőeltöltés és az önkéntesség összekapcsolása során leginkább elméleti és definíciós problémákat tár fel, de nem vizsgálja a fiatalok szabadidőeltöltési típusainak összefüggéseit az önkéntesség esélyével. Alapvetésünk, hogy az önkéntesség és a szabadidő az életmód összekapcsolódó szeletei, még ha ennek irányáról a kutatói vélemények el is térnek. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, milyen tényezők alakítják a fiatalok önkéntességét, és ebben a rendszerben a szabadidőeltöltésnek mi a szerepe. Tanulmányunkban az önkéntesség esélyére ható tényezőket tárjuk fel a magyarországi fiatalok körében, különös tekintettel a szabadidőeltöltési formák hatására. Empirikus elemzésünk alapja a Magyar Ifjúság Kutatás 2020, mely a 15-29 éves korcsoportot reprezentálja egy 2000 fős valószínűségi mintán. Elsőként feltáró faktorelemzéssel szabadidőeltöltési típusokat határoltunk körül, majd az önkéntesség esélyét magyarázó regressziós modellünkbe a szakirodalomban előforduló standard magyarázó tényezők mellé beemeltük a kapott szabadidős faktorokat. A "kulturális mindenevők" elméletével összhangban eredményeink szerint két "mindenevő" faktor azonosítható, amelynek hangsúlyai vagy a magaskultúrára, vagy a rekreációra helyeződnek, ám végletesen nem választják el a két dimenziót. Regressziós modellünk szerint nagyobb az önkéntesség esélye, ha a fiatal rendelkezik saját megtakarítással, ha az apa alap- vagy középfokú végzettségű, ha nő, illetve akkor, ha a "szórakozásorientált mindenevő" faktor magasabb értéket kap. Ez azt mutatja, hogy az önkéntesség és a szabadidőeltöltés nem egyértelműen komplementer jelenségek, illetve annak oka, hogy az önkéntesség esélyét éppen a rekreációs faktor növeli, az lehet, hogy napjaink fiataljainak önkéntes tevékenységét és a szórakozásorientált szabadidőeltöltést is elsősorban a társas-közösségi jelleg motiválja és jellemzi. Elemzésünk tanulsága, hogy a fiatal kohorszot megcélzó, önkéntességet elősegítő programok megtervezésekor a közösségi és rekreációs elemek kiemelkedően fontosak lehetnek.

show abstract

Section: A Szabadidő éS Az öNkéntesség Kapcsolatáról -Fogalmi Keretekunclassified

A szabadidő-felhasználás és az önkéntesség kapcsolatának vizsgálata a magyarországi fiatalok körében

Bocsi¹,

Fényes²,

Markos³

2023

Önkéntes Szemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Second, although twin studies solve omitted variable bias, it cannot account for all endogeneity problems, especially reverse causality. Krekel (2017) uses German High School Reform, which reduces the number of school years required to obtain the university entrance qualification from 13 years to 12 years; whereas, total instructional time and curriculum have not changed, which, in turn, leads to a 12.5% increase in weekly instructional hours of high school students. He investigates whether a rise in weekly instructional hours of high school students has an impact on student prosocial behavior.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…He investigates whether a rise in weekly instructional hours of high school students has an impact on student prosocial behavior. In particular, Krekel (2017) estimate the causal effect of raising weekly instructional time by exploiting the variation in the implementation of the reform across different federal states and school cohorts and employing the difference in differences design. His findings indicate that an increase in instructional hours leads to a decrease in the share of students, who volunteer at least once a month, by about 19 %.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Education and Prosocial Behavior: Evidence from Time Use Survey

2019

View full text Add to dashboard Cite

“…Within the schooling intensity literature, also political outcome measures have been examined in the short (Krekel (2017)) as well as in the long run (Pischke (2003)). In this paper, I re-visit the effect of an increase in higher secondary schooling intensity on political interest.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…Most aspects of political participation have not been investigated in this context so far, which is addressed here by expanding the range of political outcome measures under investigation in addition to reexamining the case of political interest. By including measures covering actual participation in diverse political actions, it is possible to shed light on a broader picture and to see if the effects on political interest that Krekel (2017) already showed actually translate into active behavior. For the research at hand, the AID:A dataset that I use is especially suitable because it contains data on the household as well as on the individual level and covers a substantial range of birth cohorts.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Universal Solvent or catch-all Proxy? : Causal Evidence on the Effect of Education on Political Participation and Attitudes in Germany

Bömmel

View full text Add to dashboard Cite

This dissertation focuses on the causal effect of education on political participation and attitudes of adults and adolescents in Germany and consists of four independent scientific articles and a synopsis. The first article (Chapter 2) “Revisiting the Causal Effect of Education on Political Participation and Interest” (co-authored by Guido Heineck) uses NEPS data and studies the long-term causal effect of an increase in compulsory schooling in West Germany. For identification, a reform after World War II is exploited in the course of which compulsory schooling was prolonged from 8 to 9 years. Being affected by this reform is then used as an instrumental variable to address the potential endogeneity of education and estimate the causal effect of an additional year of schooling on a range of political outcome measures over 40 years after the respondents finished general education. In the second article (Chapter 3) “Trust in Media and COVID-19 related News - Evidence from reunified Germany and Europe”, which was prepared jointly with Anica Kramer and Guido Heineck, we use NEPS and Eurobarometer data and examine whether growing up in a socialist country, with its limited access to free media, has a lasting impact on trust in traditional media, like press and television, and new media, such as social media, decades after the socialist regime was abolished. For identification, we exploit two features of German history as natural experiments (separation and subsequent reunification of the two Germanies and access to free West German media in the GDR). In the third article (Chapter 4) “Does Civic Education in Secondary Schooling have an Impact on Political Interest of Grade 8 Students? Evidence from NEPS” the correlation between different measures of civic education in secondary schooling in Germany and the political interest of students attending grade 8 (age 13/14) is investigated. To approximate causality, variation in the provision of civic education between different school types and federal states is used. The fourth article (Chapter 5), uses data from Aufwachsen in Deutschland: Alltagswelten (AID:A) and examines whether an increase in schooling intensity affects different political outcome measures. For identifying causal effects, exogenous variation across time and federal states induced by the so-called G8 reform is exploited. This reform was implemented by most of the German federal between 2001 and 2008 and is especially suitable for investigating the research question as it lead to a reduction of the duration of the highest track of secondary schooling from 9 to 8 years, while the overall curriculum and the total instruction time remained unchanged. Overall, this thesis shows, that, in the German context, short- and long-term causal effects of education on active political participation and political attitudes exist in adult as well as adolescent target groups. It proves to be beneficial to investigate different operationalizations of both education and political participation, to attain the most comprehensive picture. Although this dissertation contributes to the literature on Germany, multiple issues, like uncovering underlying mechanisms or digging deeper into educational content remain untouched and constitute desiderata for future research.

show abstract

Can Raising Instructional Time Crowd Out Student Pro-Social Behaviour? Evidence from Germany

Cited by 7 publications

References 67 publications

A szabadidő-felhasználás és az önkéntesség kapcsolatának vizsgálata a magyarországi fiatalok körében

A szabadidő-felhasználás és az önkéntesség kapcsolatának vizsgálata a magyarországi fiatalok körében

Education and Prosocial Behavior: Evidence from Time Use Survey

Universal Solvent or catch-all Proxy? : Causal Evidence on the Effect of Education on Political Participation and Attitudes in Germany

Contact Info

Product

Resources

About