(Biografisch-)Narratives Arbeiten in der Einzel- und Gruppenarbeit

"Katalizátor voltam" : Gender kérdések a (változó) szélsőjobboldalon: A magyarországi szélsőjobboldal elemzése a társadalmi nemek szempontjából

“…Ahogy a fenti szakirodalmi összefoglalóból is kiderült, ez a szint a szélsőjobboldali nők esetében különösen fontos, hiszen aktivitásukat itt fejtik ki leginkább a szervezetekben. Motivációik tekintetében elmondható, hogy sok esetben nem amiatt csatlakoznak, mert szimpatikus számukra a mozgalom által propagált női szerepkör, sokkal inkább a nacionalista és a rasszista szlogenek vonzzák őket, így a motivációk kevésbé gender, mint inkább nem gender specifikusak (Köttig 2004). A különböző pártok és mozgalmak esetében nagyon heterogén, hogy mit kínálnak a nőknek.…”

“…Egyes kutatások kiemelték, hogy a nők esetében a szélsőjobboldalra való szavazásról szóló döntésében ezen szervezetek és pártok propagált nőképének kevéssé, sokkal inkább a hangoztatott nacionalista és rasszista szlogeneknek van szerepe (Skrzydlo 1992). Köttig ezért azt javasolja, hogy a vizsgálat során mind a genderspecifikus, mind pedig a nem gender specifikusok tényezőket is vizsgálni érdemes (Köttig 2004). A Svéd Demokraták esetében Mulinari és Neergard (2013) kutatása azt mutatja, hogy párt női támogatói inkább az alacsonyabb státuszú csoportokból kerülnek ki.…”

Ansatz Rekonstruktiver Sozialer Arbeit zur Erweiterung des Handlungsspektrums im schulischen Umgang mit rechtsextremen Erscheinungsformen (Jahrbuch für Pädagogik 2017)

“…Wir halten den Ansatz der Rekonstruktiven Sozialen Arbeit insbesondere deshalb für einen bedeutungsvollen Zugang auch in der schulischen Rechtsextremismusprävention, weil er mit dem Ziel verbunden ist, diese Ursachenkonstellationen miteinzubeziehen und auf ihrer Basis Hilfemaßnahmen und Begleitung konkret auf den jeweiligen Fall auszurichten und damit gezielt und treffsicher unterstützen zu können (Köttig 2014).…”

“…Pädagogische Fachkräfte sind hier gefordert, sehr zielgerichtet und strategisch zu agieren und sich auf einen Prozess einzulassen, der auch biographische und familiengeschichtliche Reflexionen umfasst und dessen Verlauf und Ausgang ungewiss ist (vgl. ausführlicher Köttig 2014). Gerade die Zusammenarbeit zwischen Lehrkräften und Sozialarbeiter_innen ist dabei von besonderer Bedeutung.…”