Az országimázs mérésének elméleti és gyakorlati kérdései. Az országimázs és az országmárka dimenziói és mérési modellje

Abstract

KöszönetnyilvánításEzúton szeretném megköszönni témavezet mnek, Dr. Simon Juditnak a disszertációm megírása során nyújtott szakmai és emberi támogatását. Köszönöm kollégáimnak -Agárdi Irmának, Berács Józsefnek, Csordás Tamásnak, Gyulavári Tamásnak, Hofmeister-Tóth Ágnesnek, Malota Erzsébetnek, Mitev Arielnek, Nagy Gábornak, Neulinger Ágnesnek, Neumann-Bódi Editnek, Nyir Nórának, Ötvös Károlynak és Tasnádi Józsefnek -hogy épít , orientáló meglátásaikkal, szakmai támogatásukkal segítették az értekezés elkészítését. Köszönöm Prof. Dr. Martin Klarmannak, hogy konzultációs lehet séget biztosított számomra a kutatásom kapcsán. Köszönettel tartozom Ruschel Ritának és Aladzsits Patríciának a dolgozat fizikai kivitelezéséhez nyújtott segítségükért. És külön köszönöm családomnak és barátaimnak, hogy türelmük, biztatásuk és kitartó támogatásuk mellett lehet vé tették számomra a tudományos munkára fordított id t. TARTALOMJEGYZÉK I.ELMÉLETI HÁTTÉR 1 Berger -Pozsgai, 1993;Hankiss, 1999;Olins, 2002a;Peth , 2003). Az országimázs elmélete -Az országimázs vizsgálatával foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom bemutatásaA legfrissebb, marketing szemlélet publikációk egy új megközelítés szerint, az országimázs mint márkaérték, valamint az országmárkázás témakörében születnek. A szakirodalom ugyanis -a legújabb kutatások alapján -már úgy tekint a nemzetképre, mint ami a piacon pozícionálható, értékelhet -hasonlóan a termékekhez, márkanevekhez. Az országnévnek mint márkanévnek az értékelése, s ennek tudományos megalapozottsága azonban szakmai körökben polémia tárgyát képezi, s számos, jelenleg is folyó kutatás alapját adja.A A doktori disszertáció f kutatási kérdése a következ :Melyek az országimázs és országmárka értékelésének, illetve mérésének alkotóelemei és befolyásoló tényez i, különös tekintettel a desztináció értékelés területére?A kutatási kérdéshez kapcsolódóan azonosított alkérdések:i. Mik az országimázs releváns elemei egy adott ország megítélése szempontjából? ii.Hogyan lehet ezeket a tényez ket rendszerezni és rangsorolni az ország megítélésére tett hatásuk alapján? iii.Hogyan értelmezhet egy ország esetében a márkaérték (országérték) fogalom és annak értéknyújtása az érintettek felé? iv.Az országimázs-épít tevékenység milyen mérhet változásokat okoz a célközönség magatartásában? Melyek azok a területek, melyeken az országimázsnak értékelhet hatása van? v.Egy ország imázs-alkotó tevékenysége milyen eszközökkel értékelhet , számszer síthet ? vi.Hogyan fejezhet ki az országimázs értéke, milyen elemek alkotják? A kutatás tudományos és gyakorlati jelent ségeAz országimázs általános vizsgálatával foglalkozó szakterület az 1990-es években élte fénykorát, de napjainkban is egyike a fokozottan vizsgált fogalmaknak. A korábbi, többnyire az imázsépítési-módszerekre fókuszáló kutatókkal ellentétben, a jelenkori szerz k arra keresik a választ, hogy az országimázs-alakításnak milyen számszer síthet , mérhet tényez i, eredményei, és hatásai vannak. Vagyis melyek azok a dimenziók, melyek egy ország imázsára, megítélésére hatással ...

Hungarian Country Equity

“…The country image is such a multidimensional picture of the country of which the sources, the national economy, products, policy, history, culture, geography and the globally known personalities all can be identified (Jenes, 2012). Further influential factors can be the labour market, the international relations, the conflicts and the living standard, the quality of services, the relationship towards the natural surrounding and the environmental policy of the country.…”

Az országnevek mint márkanevek és szerepük az országmárkázásban: néhány eset a világból

“…Az országmárkázás, illetve az "ország mint márka"-megközelítés megjelenése hazánkban a 2000-es évek elejére tehető, melyben élenjáróak voltak Szeles (2001), valamint Papp-Váry (2003) Ezzel párhuzamosan több doktori (PhD) disszertáció is született a témában, Papp-Váry (2007), Jenes (2012) vagy Szondi (2014) tollából. Utóbbi Magyarországról a téma legtöbbet idézett nemzetközi szaktekintélye, akinek komoly összefoglaló tanulmányai jelentek meg (Szondi 2007(Szondi , 2008.…”