Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok

Abstract

A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekben alakult ki, főként az urbanizáció, a digitális forradalom és a hatékonyabb és fenntarthatóbb városi szolgáltatások és környezetvédelem iránti társadalmi igényekre adott válaszként. Az infokommunikációs technológiák használata a településfejlesztésben jelentős potenciállal bír, ami okán a smart city koncepció egy új fejlődési paradigmaként is értelmezhető. A tanulmány első részében bemutatom, miképpen magyarázható az okos város koncepció, milyen összetevői vannak, a nemzetközi szakirodalomban hogyan definiálják. Ezt követően kitérek arra, hogy bár a városfejlesztési trendek az okos városok felé mutatnak, a koncepció gyakorlati megvalósításának (megvalósíthatóságának) vizsgálatakor a kritikai városföldrajzi megközelítés számos olyan területet azonosít – mint például a fejlesztések területi- és társadalmi fókusza, közösségi bevonás, adatgazdálkodás – amelyek alapvető fontosságúak a sikeres, befogadó és fenntartható okos városok létrehozásához. E kritikai elemzés a jelenleg uralkodó neoliberális várospolitika ismérveivel veti össze az okos város koncepció egyes elemeit, valamint hiányosságait. A tapasztalatokra építve megfogalmazom, hogy a témában milyen új, eddig feltáratlan kutatási kérdések merülnek fel.

A ritka betegséggel élők társadalmi megítélése és elfogadottsága

“…A kisebbségkutatók mind inkább a nyilvános megjelenítés, a diskurzusok -beleértve a tudományos megnyilvánulásokat is -egyszerre etikai és gyakorlati problémáira helyezik a hangsúlyokat. Sőt, az elismerés-elméletekkel (Taylor, 1997;Szalai, 2000) az addig morálisnak tekintett kérdések új keretezést kaptak: a kisebbséghez tartozók megfelelő elismerésének (recognition) elnyerése a társadalom részéről immár az érintettek legitim igénye, szükséglete, integrálódásuk és társadalmi funkcionálásuk egyik elengedhetetlen elemeként jelenik meg. Ugyanakkor, Axel Honneth meglátása szerint, rendkívül nehéz felismerni, hogy adott szituációban vagy diskurzusban mi számít elismerésnek, annál könnyebb viszont felismerni (vélni), hogy mi tekinthető az elismerés megtagadásának (Honneth, 1997).…”

Az okos vidékfejlesztés lehetőségei és korlátai Magyarországon

“…szenzorok hálózata és mobilapplikációk) révén kiváltott hatások nem szándékoltak, azok az okos fejlesztések pozitív externáliájának tekinthetőek (Camero & Alba, 2019). Az elmúlt években számos kritika középpontjába került az effajta értelmezés (Kitchin, 2015;Hollands, 2015;Szalai 2020) nemcsak a városföldrajzon belül, fejlesztéspolitikai szempontból is fontosabbá váltak a helyi társadalmat, fenntarthatóságot és városirányítást, üzemeltetést előtérbe helyező dimenziók.…”

The role of locality and place-specific development paths in creating smart cities: The example of middle-sized Hungarian cities

“…The smart city is not only a material reality, however, as it can also be considered a global discourse centered on the main idea that contemporary urban space is increasingly shaped by technological innovation, data-driven decision making, creativity, and entrepreneurship (Szalai, Á. 2020).…”