Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben - szakirodalmi kitekintés empirikus kiegészítésekkel

Abstract

A tanulmány a mobilitás, immobilitás nemzetközi szakirodalmáról kíván (egy óhatatlanul szelektív, töredékes) áttekintést nyújtani, annak érdekében, hogy keresse a kapcsolódási pontokat a magyarországi vidéken zajló (im)mobilitási folyamatok értelmezése, valamint az új mobilitási paradigma képviselői és az immobilitás kutatói által kínált fogalmi és szemléleti keret között.
 Az új mobilitási paradigma talán legfontosabb vonása a mobilitás holisztikus megértésének igénye, valamint mobilitás és immobilitás relacionális szemlélete, ami átfordítható empirikus kérdésekké és projektekké a vidékkutatásokban. A magyarországi hátrányos helyzetű vidéki terekben is egyszerre vannak jelen a mobilitás különböző formái, s az emberek életében is egymást feltételezi mobilitás és immobilitás, és e sokszínű folyamatok együttesen formálják, alakítják át a vidék arculatát, a lokális társadalmakat.
 Az emberek között egyenlőtlenül oszlanak meg mobilitás és immobilitás esélyei és lehetőségei, s ez az egyenlőtlenség szorosan összefügg az (im)mobilitást szabályozó, ellenőrző és korlátozó rezsimek működésével. Tim Cresswell szerint a mobilitás egyidejűleg foglalja magába a fizikai mozgást, a mozgás reprezentációit és gyakorlatait, amelyek együttesen hozzák létre a mobilitás különböző korokban és terekben uralkodó együttállásait, amelyek maguk után vonják a mobilitás politikáit is, amelyek egyben az immobilitás politikái is.
 Részint a mobilitási fordulatra, a mobilitással szembeni elfogultságra adott reakció ként, részint a migrációkutatás régi adósságát törlesztve fordult a kutatói figyelem az immobilitás felé, különös hangsúllyal a vidéki terekre, amelyet a migráció/mobilitás kutatói gyakran az elmaradottsággal, mozdulatlansággal azonosítanak. A tanulmány Jørgen Carling, Hein de Haas és Kerilyn Schewel aspiráció és képesség modellje alapján mutatja be az (önkéntes, kényszerű, elfogadó) immobilitás (ideál)típusait, és Schewel nyomán az immobilitást tápláló, fenntartó tényezőket is.
 Az (im)mobilitáshoz kapcsolódó reprezentációk, jelentések, értelmezések különböző perspektívákból igen eltérőek lehetnek, s ezért alapvető kutatói feladat annak feltárása, hogy az (im)mobilitás milyen jelentéseket hordoz az érintettek számára, s ezek miként függenek össze az életkor, társadalmi nem, osztályhelyzet, etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, egészségi állapot mentén tapasztalható egyenlőtlenségekkel.

A középfokú oktatási ingázás vizsgálata Magyarországon a 2010-es években

“…Hasonló jelenség figyelhető meg Közép-Európa nagyvárosainak környezetében és rurális térségeiben (Kubeš-Vokrouhlík 2019). Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben egyre karakteresebben formálódott ki -különösen a nagyobb városaink esetében -a határon átnyúló oktatási vonzás (Teperics 2013;Váradi 2020;Kincses 2021), de az országhatár túloldalára irányuló tanulmányi ingázás jelensége is megfigyelhető Ausztria irányába (Horváth 2020).…”

Border areas and educational attainment - Long-term analysis of Hungary for the period between 1960 and 2022

“…The educational attainment of the population living in border areas is not only impacted by the institutional background, but cross-border educational attraction has become more and more characteristic, especially in the case of our larger cities in recent decades (Teperics, 2013;Váradi, 2020), and the phenomenon of students' commuting to the other side of the national border in the direction of Austria can also be observed (Horváth, 2020). However, above all, it is the domestic and international migration of the skilled or just the low-qualified population which impacts educational indicators in the border areas.…”

Sustainable Innovative Mobility Solutions Preferred by Inhabitants of Rural Areas—The Case of Lithuania and Poland

“…The members of the older generation show a low level of activity and are generally used to the mobility conditions in their local area [35]. According to a study by Varadi [36], the needs of older persons are diverse. Due to the specific needs of that population group, there is great interest in special types of transport, especially on-demand means of transport that can accommodate several people at once.…”

“…Among the reasons for the low mobility of the elderly is the fact that the means of public transport and infrastructure are inadequate to meet their needs; this particularly applies to people with disabilities. In turn, the most important factors prompting seniors to use public transport are social and health-related ones (rehabilitation and doctor's appointments), as well as shopping [36]. According to a study by Shergold and Parkhurst [21], the elderly living in rural areas faced difficulties while accessing certain places (e.g., specialised hospitals or cinemas).…”