Az észlelt tanulmányi sikeresség és az iskolai jóllét pszichológiai erőforrásainak összefüggései középiskolás diákok körében

Abstract

A középiskolások pszichés állapotának -köztük a szubjektív jóllét és befolyásoló tényezőinek -vizsgálata gyakori a pszichológiai és a neveléstudományi kutatásokban. A tanulók szubjektív jólléte, az iskolához való viszonya befolyásolja -többek között -társas kapcsolataik alakulását és az iskolai teljesítményüket. Az iskolai jóllét kialakulását elsősorban a személyi és a környezeti tényezők egysége határozza meg. Az iskolához és az iskolai élethez való viszonyulás az iskolakezdéstől folyamatosan változik, például az iskolába járás pozitív megítélése az életkor előrehaladtával csökken, serdülőkorban az iskolaiteljesítmény-elvárások miatt gyakran alakul ki szorongás és félelem (Hascher, 2008;Réthy, 2016), ami hatással van az iskolán kívüli és az iskola utáni életvezetésre is. Így kiemelten fontos a középiskola első és utolsó évében járók körében felmérni azokat a pozitív pszichológiai erőforrásokat, amelyekkel a serdülők rendelkeznek. Mindezt annak érdekében, hogy meghatározzuk, vajon élettel való elégedettségükkel és észlelt tanulmányi teljesítményükkel milyen tényezők hozhatók összefüggésbe, hiszen ennek megállapítása amellett, hogy pozitív pszichológiai szemlélettel közelít a serdülőkori változásokhoz, iskolai keretben is felmérhetővé teszi, mely erőforrásokkal rendelkeznek a serdülők, valamint mely erőforrások állhatnak összefüggésben észlelt tanulmányi eredményességükkel, sikerességükkel. A korábbi kutatások rávilágítanak arra is, hogy a személyes tényezők mellett környezeti tényezők is hozzájárulnak az iskolához való viszonyhoz, teljesítményhez (Hascher, 2004), azonban jelen tanulmányban a környezeti tényezők vizsgálatára nem térünk ki.

A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében

“…Ilyen intraperszonális erősségek lehetnek a magas önbecsülés és önkontroll, az élettel való elégedettség és a szubjektív jóllét (Hamvai & Pikó, 2009;Pikó & Hamvai 2012;Schwartz et al, 2011). A reziliencia, a személyiség rugalmassága, adaptációs képessége elősegíti a fiatalok stresszel való megküzdését, problémamegoldását (Gál, Jámbori, Kasik, & Fejes, 2019;Pikó & Hamvai 2012), s így a szerfogyasztás fontos védőfaktora lehet (Bahramnejad, Iranpour, Karamoozian, & Nakhaee, 2020). Az élettel való elégedettség (Zullig, Valois, Huebner, Oeltmann, & Drane, 2001) vagy az önbecsülés (Sukamti, Keliat, & Wardani, 2019) szintén védelmet jelenthet a serdülők szerfogyasztásával kapcsolatban.…”