Az egynapos sebészeti ellátás igénybevételi mutatóinak                     elemzése Magyarországon

Pónusz, R.; Endrei, D.; Kovács, D; Németh, N.; Schiszler, Bence; Molics, B.; Raposa, László Bence; Gulàcsi, László; El-Din, Mohamed Gamal; Boncz, I

doi:10.1556/650.2019.31342

Cited by 5 publications

(4 citation statements)

References 36 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Tekintettel arra, hogy a műtéti technikák valamennyi manuális klinikum körében számottevő mértékben fejlődnek, fontos azonosítani azokat az eljárási típusokat, melyeket alkalmazva a betegbiztonság, az eredményesség, valamint az igényekhez igazított beavatkozásszám is biztosíthatóvá válik a mindennapi betegellátási gyakorlatban [14,15,16]. Korábbi tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a szürkehályog műtétek kivitelezésében jelentős szerep jut az egynapos sebészeti ellátási formának, mely ellátási események közül gyakorlatilag az egyik legnagyobb számban végzett műtéti beavatkozás [17].…”

Section: Bevezetésunclassified

“…Az adminisztratív szabályok változásával párhuzamosan az ellátásszervezési gyakorlatban is megmutatkozott az egynapos sebészet fokozódó alkalmazása, ugyanis a vizsgálati időszak előrehaladtával az egynapos sebészeti betegellátás vált az egyértelműen elterjedt ellátássá; az aktív fekvőbetegszakellátás piaci részesedése a vizsgálati időszak utolsó évére marginálissá vált [17,27]. E mutató teljesítésével Magyarország felzárkózott Európa és a világ élvonalához a szürkehályog műtétek egynapos sebészeti arányát illetően.…”

Section: Táblázat a Szürkehályog Beavatkozások Megoszlása A Vizsgált ...unclassified

See 1 more Smart Citation

Az egynapos sebészet helye és szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében

Pónusz

Endrei

Kovács

et al. 2022

IME

View full text Add to dashboard Cite

A várólisták témaköre nemzetközileg is rendkívüli figyelemmel követett indikátor az egészségügyi ellátórendszerek összehasonlítása során. A várólisták körében kiemelt jelentőséggel rendelkezik a szürkehályog, mely megszüntetése az egyik legelterjedtebb várólista-köteles beavatkozás világszerte. A vizsgálat célja, hogy elemezze az egynapos sebészeti betegellátás várólista-csökkentési potenciálját a szürkehályog műtét várólistával összefüggésben Magyarországon a 2014-2019 közötti időszakban. Vizsgálati adatbázisunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származik és a 2014-2019 közötti időszak adatait tartalmazta. Az adatbázis a szürkehályog várólistához és a szürkehályog előjegyzési listához kapcsolódó várakozók és előjegyzettek számát, a váró-, illetve előjegyzési listán szereplők tényleges, átlagos várakozási idejét, az ellátott esetszámok ellátási típus szerinti megoszlását, a beavatkozások Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozási (OENO) rendszerének kódját és megnevezését, valamint az ellátó egészségügyi intézmény típusát tartalmazta. A vizsgált időszak alatt évente átlagosan 6.251 fő volt szerepelt a magyarországi szürkehályog várólistán, azonban számottevő emelkedés nem volt kimutatható 2014-2019 között. Az átlagos tényleges várakozási idő 2014-ben 104 nap volt, mely 2019-ben csupán 39. Az esetek jellemzően egynapos sebészeti ellátásban és aktív fekvőbeteg szakellátásban kerültek elszámolásra. A vizsgálati időszak során a műtéti esetszámok érdemben nem változtak, ugyanakkor az egynapos sebészet esetszámok aránya folyamatos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben elvégzett beavatkozás az 51474 OENO kóddal rögzített hajlított műlencse-beültetéssel kombinált phacoemulsificatios műtét volt, mely az összes vizsgálatba vont beavatkozás 96%-át jelentette (n=458.326). A várólistán szereplő várakozók száma számottevően nem nőtt az általunk vizsgált időszak alatt; az éves műtéti esetszám nem változott; ugyanakkor az átlagos várakozási idő jelentősen csökkent. Mindez azt igazolja, hogy érdemi műtéti esetszám növekedés nélkül sikerült az átlagos várakozási időt csökkenteni, ami felhívja a figyelmet az ellátás szervezésének fontosságára.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Section: Táblázat a Szürkehályog Beavatkozások Megoszlása A Vizsgált ...unclassified

Az egynapos sebészet helye és szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében

Pónusz

Endrei

Kovács

et al. 2022

IME

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A programban finanszírozott esetek jelentôs többsége az aktív fekvôbeteg-szakellátáshoz kapcsolódik, ugyanakkor az egynapos sebészeti betegellátás is figyelemre méltó arányt képvisel. Az utóbbi megállapítás úgy magyarázható, hogy a szürkehályog-beavatkozásokat Magyaror s zá gon és számos európai országban döntôen egynapos sebészeti betegellátás keretében végzik (8,29). A szürkehályog-esetszámok a vizsgálati idôszak elsô felétôl kezdve folyamatosan csökkentek, párhuzamosan 2015-tôl az adott várólistán szereplô várakozók számával, így a várólista-csökkentés forrásainak allokálása eltolódott a költségigényesebb protetikai ellátások irányába.…”

Section: Táblázat a Tíz Legtöbb "X" Térítési Kategóriában Esetszámot ...unclassified

A magyarországi várólista-csökkentési program orvosszakmai összetételének, igénybevételi mutatóinak és területi megoszlásának elemzése 2015–2018 időszakában

Pónusz¹,

Boncz²,

Kovács³

et al. 2022

LAM

View full text Add to dashboard Cite

Magyarországon 2015-től kezdődően szisztematikus várólista-csökkentési program vette kezdetét („X” térítési kategória) a várakozási idő számottevő mérséklése céljából. Vizsgálatunkban a 2015–2018 közötti időszakban az „X” térítési kategóriában elszámolt esetek igénybevételi mutatóit és területi megoszlását elemeztük. Retrospektív, kvantitatív kutatásunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által biztosított adatbázison alapult, amely a várólista-csökkentési program finanszírozására 2015-ben létrehozott „X” térítési kategóriában elszámolt esetszámokat foglalta magában 2015–2018 között. Az adatbázis tartalmazta a betegek nemét és életkorát, megye szerinti lakhelyét, az ellátó intézmény megyéjének és típusának megnevezését, valamint az elvégzett beavatkozásokat. A vizsgálati időszakban 27 716 esetszámot (átlagéletkor 68,05 év) számoltak el női többséggel (63,1%). Tízezer lakosra vetítve, az esetszám az alábbi megyékben volt a legmagasabb: Baranya (84,63), Somogy (60,17) és Zala (58,89). Az elszámolt eseteket 71,6%-ban a beteg lakóhelye szerinti megye határán belül látták el. A legnagyobb számban szürkehályogműtéteket finanszíroztak. A várólista-csökkentési programban elszámolt esetek között jelentős területi egyenlőtlenségeket találtunk. Az intézményi szerepvállalás is változatos képet mutatott.

show abstract

“…Ez jelentős kihívást okoz az egészségpolitikai döntéshozók és a lakosság számára egyaránt [20][21][22]. A terápiás költségek emelkedése aláhúzza a megelőzés, az életmód és a rizikótényezők jelentőségét, valamint a szűrővizsgálatok és a minimálinvazív ellátások kérdését, jelentőségét [23][24][25][26].…”

unclassified

Prosztatarákkal diagnosztizált betegek egészségmagatartásának vizsgálata

Szabo

Kívés

Máté

et al. 2021

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Bevezetés: A férfiakat érintő egyik leggyakoribb malignus ráktípus a prosztatarák. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján hazánkban évente több mint 4600 új eset kerül diagnosztizálásra. Célkitűzés: A rákbetegek pszichoszociális háttere napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. A szerzők célja a magyar prosztatarákos férfiak szociodemográfiai, egészségi, mentális állapotának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 100 prosztatarákos férfi vett részt, akiknek más urológiai betegsége nem volt, továbbá más daganatos betegségből kifolyó kezelésben nem részesültek a kérdőív kitöltésekor. A részvétel anonim és önkéntes volt. A standard validált tesztek mellett – mint a Beck Depresszió Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála – szociodemográfiai, egészségmagatartás- és életmód-kérdéscsoportokat tartalmazott kérdőívünk. Statisztikai analízis: Leíró statisztikát, khi-négyzet-próbát, lineáris regresszió analízist, Fisher-egzakt tesztet, kétmintás t-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten az SPSS 20.0 és a Microsoft Excel 2016-os programban. Eredmények: Az egészségi állapotot a lakhely településcsoportja (p = 0,024), az anyagi helyzet (p = 0,001), a krónikus betegség (p = 0,000), a fizikai aktivitás (p = 0,000) és az alkoholfogyasztás (p = 0,001) befolyásolta. A társas támogatás (p = 0,726) ellenben nem bizonyult befolyásoló tényezőnek. A megkérdezettek 66%-a volt elhízott a BMI alapján. Helyesen csupán a megkérdezettek egyharmada táplálkozott a ma érvényes MDOSZ-ajánlás alapján. 62%-uk enyhén depressziósnak volt mondható a Beck Depresszió Kérdőív alapján, 73%-uk önértékelése azonban a Rosenberg Önértékelés Skála alapján átlagosnak volt mondható. Az életkorral nem nőtt sem a Depresszió Kérdőív pontszáma, sem az Önértékelés Skála pontszáma. Következtetés: Eredményeink alátámasztják, amit a hazai és a külföldi szakirodalom is mutat: az egészséget befolyásoló tényezőknek meghatározó szerepük van a daganatos megbetegedéssel élőknél is. A depresszió és az önértékelés közti összefüggés nem igazolódott a mintánkban. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391. Summary. Introduction: Prostate cancer is one of the most common malignant cancers amongst men. More than 4600 men are diagnosed with prostate cancer every year in Hungary. Objective: The psychosocial background of cancer patients is an underexamined area in Hungary. The aim of the authors was to obtain information on the sociodemographic status, health and mental status of Hungarian men with prostate cancer. Method: 100 prostate cancer patiens were included in the study who did not have any urologic diseases and did not go under any therapy due to any other type of cancer. The applied questionnaire was put together by the authors about sociodemographic and health status, lifestyle. The Beck’s Depression Inventory and the Rosenberg Self-Esteem Scale were also used. Statistical analysis: We used descriptive statistics, chi-square test, linear regression, Fisher’s exact test, independent t-sample test on a 95% probability level in the SPSS 20.0 and Microsoft Excel 2016 softwers. Results: The settlement classification (p = 0.024), financial status (p = 0.001), chronic illnesses (p = 0.000), physical activity (p = 0.000) and alcohol consumption (p = 0.001) affected the health status. Only one third of the respondents ate healthy according to the recommendations of the MDOSZ. 66% of the respondents were overweight. 62% of the respondents were depressed according to the Beck’s Depression Inventory, however, 73% of them had average self-esteem measured by the Rosenberg Scale. We proved that with age either the depression score or the self-esteem score did not increase. Conclusion: Our results roughly mirror the national and international literature about health behavior. No connection was found between self-esteem and depression. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.

show abstract

Az egynapos sebészeti ellátás igénybevételi mutatóinak elemzése Magyarországon

Cited by 5 publications

References 36 publications

Az egynapos sebészet helye és szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében

Az egynapos sebészet helye és szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében

A magyarországi várólista-csökkentési program orvosszakmai összetételének, igénybevételi mutatóinak és területi megoszlásának elemzése 2015–2018 időszakában

Prosztatarákkal diagnosztizált betegek egészségmagatartásának vizsgálata

Contact Info

Product

Resources

About