Prosztatarákkal diagnosztizált betegek egészségmagatartásának vizsgálata

Abstract

Összefoglaló. Bevezetés: A férfiakat érintő egyik leggyakoribb malignus ráktípus a prosztatarák. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján hazánkban évente több mint 4600 új eset kerül diagnosztizálásra. Célkitűzés: A rákbetegek pszichoszociális háttere napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. A szerzők célja a magyar prosztatarákos férfiak szociodemográfiai, egészségi, mentális állapotának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 100 prosztatarákos férfi vett részt, akiknek más urológiai betegsége nem volt, továbbá más daganatos betegségből kifolyó kezelésben nem részesültek a kérdőív kitöltésekor. A részvétel anonim és önkéntes volt. A standard validált tesztek mellett – mint a Beck Depresszió Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála – szociodemográfiai, egészségmagatartás- és életmód-kérdéscsoportokat tartalmazott kérdőívünk. Statisztikai analízis: Leíró statisztikát, khi-négyzet-próbát, lineáris regresszió analízist, Fisher-egzakt tesztet, kétmintás t-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten az SPSS 20.0 és a Microsoft Excel 2016-os programban. Eredmények: Az egészségi állapotot a lakhely településcsoportja (p = 0,024), az anyagi helyzet (p = 0,001), a krónikus betegség (p = 0,000), a fizikai aktivitás (p = 0,000) és az alkoholfogyasztás (p = 0,001) befolyásolta. A társas támogatás (p = 0,726) ellenben nem bizonyult befolyásoló tényezőnek. A megkérdezettek 66%-a volt elhízott a BMI alapján. Helyesen csupán a megkérdezettek egyharmada táplálkozott a ma érvényes MDOSZ-ajánlás alapján. 62%-uk enyhén depressziósnak volt mondható a Beck Depresszió Kérdőív alapján, 73%-uk önértékelése azonban a Rosenberg Önértékelés Skála alapján átlagosnak volt mondható. Az életkorral nem nőtt sem a Depresszió Kérdőív pontszáma, sem az Önértékelés Skála pontszáma. Következtetés: Eredményeink alátámasztják, amit a hazai és a külföldi szakirodalom is mutat: az egészséget befolyásoló tényezőknek meghatározó szerepük van a daganatos megbetegedéssel élőknél is. A depresszió és az önértékelés közti összefüggés nem igazolódott a mintánkban. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391. Summary. Introduction: Prostate cancer is one of the most common malignant cancers amongst men. More than 4600 men are diagnosed with prostate cancer every year in Hungary. Objective: The psychosocial background of cancer patients is an underexamined area in Hungary. The aim of the authors was to obtain information on the sociodemographic status, health and mental status of Hungarian men with prostate cancer. Method: 100 prostate cancer patiens were included in the study who did not have any urologic diseases and did not go under any therapy due to any other type of cancer. The applied questionnaire was put together by the authors about sociodemographic and health status, lifestyle. The Beck’s Depression Inventory and the Rosenberg Self-Esteem Scale were also used. Statistical analysis: We used descriptive statistics, chi-square test, linear regression, Fisher’s exact test, independent t-sample test on a 95% probability level in the SPSS 20.0 and Microsoft Excel 2016 softwers. Results: The settlement classification (p = 0.024), financial status (p = 0.001), chronic illnesses (p = 0.000), physical activity (p = 0.000) and alcohol consumption (p = 0.001) affected the health status. Only one third of the respondents ate healthy according to the recommendations of the MDOSZ. 66% of the respondents were overweight. 62% of the respondents were depressed according to the Beck’s Depression Inventory, however, 73% of them had average self-esteem measured by the Rosenberg Scale. We proved that with age either the depression score or the self-esteem score did not increase. Conclusion: Our results roughly mirror the national and international literature about health behavior. No connection was found between self-esteem and depression. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.