Az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök Magyarországon

Abstract

ABSZTRAKT:Tanulmányunkban az azonos nemű párok általi örökbefogadással és a homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdöket vizsgáljuk elsősorban a European Values Study (EVS) -egy nagymintás, többlépcsős valószínűségi mintavételt alkalmazó longitudinális survey-kutatás -2008-as magyar adatainak a fölhasználásával. Elemzésünk során először a homoszexualitás "megengedhetőségét" tekintjük át a szexuális moralitással kapcsolatba hozható (további) tényezők -abortusz, prostitúció, alkalmi szexuális kapcsolat, házasságon kívüli viszony -megítélésével összefüggésben, majd a homoszexuális szomszédválasztási preferenciákat más társadalmi csoportokkal összehasonlítva vizsgáljuk és röviden áttekintünk két gyermekvállalással kapcsolatos magyarországi attitűdkérdés eredményeit is ("egy férfinak szüksége van gyermekre a teljes élethez"; "a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség"). Végül lineáris regressziós modellek segítségével vizsgáljuk, hogy milyen tényezők magyarázhatják az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök alakulásátMagyarországon. E kérdések vizsgálata több szempontból is aktuális. Egyrészt számos európai országban lehetővé vált az azonos nemű párok általi örökbefogadás, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a magyar társadalom miként viszonyul ehhez a kérdéshez.Másrészt Magyarországon 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat, ami (mai formájában) egyetlen lényegi aspektusban tér el a házasságtól: regisztrált élettársi kapcsolatban élő párok nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket, ami az azonos nemű párok által nevelt gyermekeket különösen hátrányosan érintheti.

A homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdök a 21. század elején Magyarországon

“…A homoszexualitás társadalmi megítélését vizsgáló nemzetközi szakirodalomban több nagymintás kvantitatív vizsgálatban a modernizáció, a posztmodernizáció és a kulturális örökség elméletek átfogó kereteit alkalmazva arra a következtetésre jutottak (lásd Inglehart 1997;Štulhofer-Rimac 2009;Gerhards 2010), hogy a modernebb, urbanizáltabb, posztmateriálisabb értékorientá ciójú, kevéssé vallásos országokban nagyobb eséllyel találunk magasabb szintű társadalmi elfogadást a homoszexualitás, illetve a leszbikus nők és a meleg férfiak iránt, mint máshol. Korábbi összehasonlító empirikus vizsgálatok eredményei arra is rávilágítottak, hogy hogyan hathat a melegek és a leszbikusok iránti társadalmi attitűdökre a válaszadók neme, kora, iskolázottsága, vallási háttere, politikai önbesorolása és más jellemzői, például a bevándorlás megítélése (lásd Adamczyk 2017; Adamczyk-Pitt 2009;Doebler 2015;Kuyper et al 2018;Steffens-Wagner 2004;Takács-Szalma 2011, 2012, 2013a, 2013b, 2020Takács et al 2016, Takács-Swart 2021. Emellett a támogató attitűdök nagymértékben összefügghetnek a vizsgált országok közpolitikai jellemzőivel is, különös tekintettel az azonos nemű párkapcsolatok intézményesítettségére (Van den Akker et al 2013;Hooghe-Meeusen 2013).…”

Több változó, több elutasítás?

“…Korábbi összehasonlító empirikus vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogyan hathat a melegek és a leszbikusok iránti társadalmi attitűdökre a válaszadók neme, kora, iskolázottsága, vallási háttere, politikai beállítódása és más jellemzői (pl. Adamczyk 2017, Adamczyk-Pitt 2009, Doebler 2015, Gerhards 2010, Kite-Whitley 1998, Kuyper-Sommer-Butt 2018, Steffens-Wagner 2004, Štulhofer-Rimac 2009, Takács-Szalma 2012, 2013a, 2013b, 2019, Takács-Szalma-Bartus 2016. A támogató attitűdöket nagymértékben befolyásolhatják a vizsgált országok közpolitikai jellemzői is, különösen az azonos nemű párkapcsolatok intézményesítettsége.…”

“…Emellett a magyar modellek eredményei alapján arra is következtethetünk, hogy az itt alkalmazott független változók, melyek többségét a szokásos szocio-demográfiai jellemzők alkották, csak korlátozott mértékben hatnak a függő változókra. Hasonló eredményre jutott az azonos nemű párok örökbefogadásának magyarországi megítélésével kapcsolatban egy korábbi kvantitatív kutatás is, ahol a European Values Study (EVS) 2008-as magyar adatai alapján a "homoszexuális pároknak nem szabadna gyermeket örökbe fogadni" kijelentéssel való egyetértést, illetve egyet nem értést vizsgálták egy ötfokú skálán (Takács-Szalma 2013a). Az akkori adatok azt tükrözték, hogy a magyar társadalom jelentős többsége (64%-a) elutasította az azonos nemű párok általi örökbefogadás lehetőségét.…”

Heteronormatív ifjúság? A magyarországi 15–29 éves fiatalok véleménye az azonos nemű párok együttéléséről

“…Keywords: youth, homosexuality, attitudes, heteronormativity, family A korábbi, főként a homoszexualitás és a homoszexuálisok iránti elfogadást, toleranciát vizsgáló hazai kutatások jellemzően arra a következtetésre jutottak, hogy a fiatalabbak nyitottabbak, elfogadóbbak a homoszexualitással, biszexualitással vagy általánosságban a heteroszexualitástól eltérő szexuális irányultságokkal kapcsolatban, mint az idősebbek (Neményi et al 2011, Takács 2011, Takács-Szalma 2013. Ezek a kutatások azonban nem vizsgálták részletesen azt, hogy a többi korosztályhoz képest elfogadóbbnak tűnő fiatalok körében a különféle típusú magyarázó változók ugyanolyan irányba hatnak-e, mint általában a felnőtt válaszadók között.…”