Assessing Collaborative Problem Solving through Computer Agent Technologies

Rosen, Yigal

doi:10.4018/978-1-4666-5888-2.ch010

Cited by 22 publications

(37 citation statements)

References 14 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az egyesült államokbeli Pearson cég kutatói pilot vizsgálatukban egyelőre egy darab tartalomfüggetlen, dinamikus itemmel mérték a vizsgálati személyek képességét páros kollaborá-ciós helyzetben (Rosen, 2014b;Rosen & Foltz, 2014;Rosen & Tager, 2013). A pár ezúttal is chaten keresztül, előre definiált üzenetekkel kommunikált.…”

Section: A Kollaboratív Problémamegoldó Képesség Mérésére Irányuló Emunclassified

“…Tanulmányunkban ismertettük a kollaboratív problémamegoldó képesség mérésének módszertani kihívásait, valamint az eddigi kihívásra adott válaszokat, vizsgálati trendeket Hsieh & O'Neil, 2002;Rosen & Foltz, 2014). Bemutattuk saját kutatásunk kivitelezéséhez szükséges online mérőeljárásunkat az első próbamérések adatainak tükrében.…”

Section: öSszegzésunclassified

“…Annak érdekében, hogy standardizált tesztkörnyezetet teremtsünk, azaz képesek legyünk megegyező ingereket adni a vizsgálati személyeknek, mindezidáig egy megoldás született: egy olyan mesterséges problémameg-oldó helyzet kialakítása, ahol a másik felet nem egy valós kollaboráló partner, hanem egy számítógépes "avatar" jelenti. A szakirodalom "Human-Agent" eljárásnak nevezi ezt az elrendezést (OECD, 2013;Graesser, Foltz, Rosen, Forsyth, & Germany, in press;Rosen, 2014a;Rosen & Tager, 2013).…”

unclassified

See 2 more Smart Citations

Theoretical and Methodological Considerations in Assessing Collaborative Problem Solving Competence: Results of a Pilot study

Pásztor-Kovács

2016

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

Az infokommunikációs technológia (IKT) rendkívüli sebességű fejlődése, az ezzel -töb-bek között -összefüggésben jelentkező nagymértékű gazdasági és társadalmi változások a munkaerő-piaci igényeket is átrendezik (Kozma, 2009;Molnár, 2011). A 21. század egyre inkább újszerű, 21. századi képességeket követel munkavállalóitól (Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley, Miller-Ricci, & Rumble, 2012). A kollaboratív vagy csoportos problémamegoldó képesség egyike ezeknek a modern munkahelyeken nélkülözhetetlen képességeknek (Neubert, Mainert, Kretzschmar, & Greiff, 2015). Vitathatatlan fontosságú fejlesztéséhez megfelelő mérőeszközökre is szükség van, melyekkel a fejlődés mértékét nyomon követhetjük. Annak ellenére, hogy aktuálisan több nemzetközi kutatócsoportnak is célja a konstruktum empirikus meghatározása, nincsen konszenzus arról, hogy pontosan mit értünk alatta. Kevés empirikus tapasztalattal rendelkezünk a képesség kapcsán, illetve számos vitás kérdés megválaszolása, módszertani akadály leküzdése előtt állunk egy jól működő, a képesség mérését lehetővé tevő mérőeszköz kialakításának útján.Jelen tanulmányban ismertetjük a kollaboratív problémamegoldó képesség mérésének módszertani kihívásait, illetve az eddig született megoldásokat, mérési irányzatokat. Ezzel összefüggésben saját, a képességre irányuló kutatásunk módszertani megfontolásait és első eredményeit, tanulságait is közöljük. Mit nevezünk kollaboratív problémamegoldó képességnek?A kollaboratív problémamegoldást mint folyamatot, illetve az azt lehetővé tevő képes-séget többféle módon, eltérő összetettséggel és mélységgel definiálják. O'Neil, Chuang és Chung (2003) Zhang (1998) meglehetősen tág értelmezését fogadják el, miszerint a kollaboratív problémamegoldás olyan problémamegoldó tevékenységekre utal, amelyek egyének egy csoportjának interakcióit foglalják magukban.Az ACT21S (Assessment & Teaching of 21 st Century Skills) projekt, ami a 21. századi képességek feltérképezésére és vizsgálatuk különböző eljárásainak kidolgozására vállal-kozott, szintén célul tűzte ki e képesség mérését (Griffin, McGaw, & Care, 2012;. Ebben a leírásban a kollaboratív problémamegoldás közös tevékenységet jelent, mely során párok vagy kisebb csoportok lépések sorozatát hajtják végre, hogy egy

show abstract

Section: A Kollaboratív Problémamegoldó Képesség Mérésére Irányuló Emunclassified

Section: öSszegzésunclassified

unclassified

See 1 more Smart Citation

Theoretical and Methodological Considerations in Assessing Collaborative Problem Solving Competence: Results of a Pilot study

Pásztor-Kovács

2016

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…[18] lists measures such as the quality of solutions and objects generated through collaboration; analyses of intermediate results, paths to solutions, team processes and structure of interactions; and finally quality and type of collaborative communication. A key challenge here, as put by [18], is to assure that performance can be accurately quantified and captured by the assessment approach. Lately, the PISA 2015 collaborative problem solving framework have been proposed as a potentially accurate for assessing CPS skills in technology-enhanced environments.…”

mentioning

confidence: 99%

Assessing Collaborative Problem Solving Skills in Technology-Enhanced Learning Environments – The PISA Framework and Modes of Communication

Nouri

Åkerfeldt

Fors

et al. 2017

Int. J. Emerg. Technol. Learn.

View full text Add to dashboard Cite

Abstract-As been highlighted by many, for instance by PISA, Collaborative Problem Solving (CPS) is a critical and necessary 21 st century skill across educational settings. While many initiatives have been launched to investigate the nature of these skills, fewer are the attempts to understand how they should be assessed. However, in 2015, the PISA organization presented a framework for assessing CPS skills. This paper reports on an exploratory study investigating the predictive validity of the PISA assessment framework and if and how modes of communication influence the assessment of 24 students' collaborative problem solving activities when using a computer-based assessment task system. The findings presented demonstrate that the PISA CPS assessment framework have a weak predictive validity, does not count for quality or productivity in communication, and that the mode of communication indeed influence CPS processes and in turn what is possible to assess.

show abstract

“…A képesség standardizált vizsgálatára eddig csak a PISA szummatív jellegű mérése jelent példát. Mindazonáltal a képesség mérését vizsgáló eljárások többsége számítógépes ágenst alkalmaz (Krkovic, Wüstenberg, & Greiff, 2016;Hao et al, 2017;Rosen & Foltz, 2014). A társalgó szoftverek kollaboratív tanulási környezetben történő használata ezen felül számos további kutatásnak is fókuszában állt az elmúlt évtizedekben (Graesser, Dowell, & Clewley, 2017a;Graesser, Forsyth, & Foltz, 2017b).…”

Section: A Kollaboratív Problémamegoldó Képesség Mérésének Módszertanunclassified

A kollaboratív problémamegoldó képesség vizsgálata

Pásztor-Kovács

View full text Add to dashboard Cite

Assessing Collaborative Problem Solving through Computer Agent Technologies

Cited by 22 publications

References 14 publications

Theoretical and Methodological Considerations in Assessing Collaborative Problem Solving Competence: Results of a Pilot study

Theoretical and Methodological Considerations in Assessing Collaborative Problem Solving Competence: Results of a Pilot study

Assessing Collaborative Problem Solving Skills in Technology-Enhanced Learning Environments – The PISA Framework and Modes of Communication

A kollaboratív problémamegoldó képesség vizsgálata

Contact Info

Product

Resources

About