Agglomeráció, regionális növekedés és konvergencia

Czaller, László

doi:10.15196/ts560302

Cited by 9 publications

(9 citation statements)

References 36 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The role of spatiality clearly gained importance in convergence studies (Rey-Montouri 1999, Baumont et al 2001, Paas et al 2007, Kocziszky 2013, Czaller 2016, Benedek-Kocziszky 2017. In other words, authors tend to abandon the theories of a closed economy that is independent of its surrounding regions and to account for interactions between regional economic actors.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The spatial peculiarities of economic and social convergence in Central and Eastern Europe

Egri¹,

Tánczos²

2018

Reg. Stat.

View full text Add to dashboard Cite

This study examines the convergence and catchup effects of the economic and social (well-being) performance of the NUTS 2 regions of Central and Eastern Europe between 2004 and 2014. The separate management of these two development dimensions is justified by the fact that they have no clear relationship. In the study, the theory of closed economies is abandoned and, thus, the performed regression analyses include spatial interactions and spillover effects. As the applied regressions provide only an average picture about the studied phenomenon, the authors also present the individual paths for each region. The results confirm the theory of absolute convergence for both the economic and social convergence. Thus, regardless of any other explanatory factor, less developed regions tend to converge with the more developed ones. The traditional examinations and those that assess spatiality aspects point to a faster annual convergence rate of well-being, so the two phenomena have different dynamics. This is partly supported by the individual regional catch-up paths. Furthermore, it clearly complements the mathematicalstatistical results. The novel results highlight the catching up of the 'local dimension' that puts the regions along the two dimensions as 'catch-up not complete' and 'catch-up complete'. The authors' results suggest a non-parallel way of achieving social and economic cohesion.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The spatial peculiarities of economic and social convergence in Central and Eastern Europe

Egri¹,

Tánczos²

2018

Reg. Stat.

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Ezeknél az irányzatoknál egyre inkább előtérbe kerül a térbeli külső méretgazdaságosság, az agglomerációs előnyök, azaz az agglomerációs externáliák szerepe (Capello 2015;Lengyel I. 2010;Varga 2016): az egy iparágon belül megfigyelhető lokalizációs agglomerációs előnyöké, illetve a több iparág/üzletág közötti szinergián alapuló urbanizációs agglomerációs előnyöké, amelyek egy nagyváros és vonzáskörzete gazdasági fejlődését dinamizálhatják (Czaller 2016;Lengyel B., Szanyi 2011;Vas, Lengyel, Szakálné Kanó 2015).…”

Section: Bevezetésunclassified

Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés? A visegrádi országok térségeinek fejlődéséről

Lengyel¹,

Kotosz²

2018

TéT

View full text Add to dashboard Cite

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott a négy visegrádi ország (V4), Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia. Az itt élők nagy reményeket fűztek a csatlakozáshoz, a vérmesebb elvárások szerint pár éven belül életszínvonaluk felzárkózhat a fejlett nyugati tagállamokéhoz. A „felzárkózás”, „közeledés”, „utolérés”, egy bizonyos felfogásban „konvergencia” sokrétű és sokféle értelmezésben használt fogalmak, vágyott célként egy-másfél évszázada fogalmazódnak meg a kevésbé fejlett országokban, térségekben. Az Európai Unió regionális politikájának is egyik fő célja a kevésbé fejlett régiók fejlődésének felgyorsítása és felzárkóztatásuk a tagállamok átlagához. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy e négy, közepesen fejlett, hasonló történelmi múlttal és társadalmi-gazdasági szerkezettel rendelkező posztszocialista ország térségeinek mennyire volt sikeres a felzárkózása az Európai Unió korábbi tagállamainak átlagához 2000 és 2014 között. A felzárkózás főbb jellemzőinek vizsgálatához a NUTS3-as területi szintet vesszük alapul. Alapvető kérdésünk, hogy megfigyelhető-e felzárkózás, ha igen, akkor e területi szinten hasonló vagy nagyon eltérő mértékű volt? Az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt bruttó hazai termék (GDP) alakulását elemezzük, a felzárkózás mértékében megfigyelhető egyenlőtlenségeket pedig az entrópián alapuló Theil-indexek segítségével vizsgáljuk. A megyék felzárkózását befolyásoló tényezők közül kettőt elemzünk részletesen: az országos folyamatok hatását, illetve a megye legnagyobb városának – mint potenciális agglomerációs előnnyel rendelkező településnek – lehetséges szerepét.

show abstract

“…Alapvetés, hogy a vállalatok előnyökhöz juthatnak a térbeli koncentráció révén (Lengyel 2010). Ezek az agglomerációs előnyök pozitív mérethozadékot jelentenek a régiók számára (Varga, Schalk 2004), és hozzájárulnak a térségek hosszú távú gazdasági növekedéséhez (Czaller 2016). Az előnyök egyik forrása a térségi specializáció, vagyis a hasonló iparágak térbeli koncentrációja.…”

Section: Elméleti Háttér éS a Kutatás Kontextusaunclassified

A technológiai közelség által közvetített agglomerációs előnyök hatása a hazai vállalatok túlélésére

Elekes

Juhász

2017

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödéséből származó agglomerációs előnyökhöz nem egyformán férnek hozzá a vállalatok. Különösen a tudástúlcsordulás formájában jelentkező előnyök kihasználásához a technológiai tudás hasonlóságára, közelségére van szükség. Ez a technológiai közelség kedvezően hat a térségek gazdasági növekedésére és az új gazdasági tevékenységek megjelenésére, ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk ezeknek az új tevékenységeknek a fennmaradásáról. Tanulmányunk célja a technológiai közelség által közvetített agglomerációs előnyök és a hazai induló vállalatok túlélése közötti kapcsolat vizsgálata az evolúciós gazdaságföldrajz nemzetközi irodalmában elterjedt módszer adaptálásával. Ezen felül feltárjuk, hogy ezek az előnyök egyformán hozzáférhetők-e a külföldi és hazai tulajdonú vállalatok számára.Áttekintjük a technológiai közelség és kapcsolódó változatosság szakirodalmát, majd a KSH vállalati szintű paneladatbázisára támaszkodva, mintánkat a hazai kistérségekben 2005 és 2011 között induló feldolgozóipari vállalatokra szűkítve, Cox arányos kockázati modelljének segítségével elemezzük a vállalati túlélést. Eredményeink alapján a hazai kistérségekben induló feldolgozóipari vállalatok túlélését a térségi gazdasági tevékenységek változatosságán alapuló agglomerációs előnyök segítik. Ez a hatás elsősorban a technológiai értelemben közeli iparágak kapcsolódó változatosságából fakad, és a fennálló gazdasági szerkezetet útfüggő módon erősíti. Ez az eredmény a szakpolitika számára annak lehetőségét veti fel, hogy kapcsolatteremtési platformok és tanácsadás formájában segítse az induló vállalkozások túlélését, mivel a kapcsolódó változatosság regionális jelenlétét a vállalatok nem feltétlenül észlelik lehetőségként. A kapcsolódó változatosságból származó előnyökhöz a külföldi tulajdonú induló vállalatok a hazai versenytársaiknál nagyobb mértékben férnek hozzá.

show abstract

Agglomeráció, regionális növekedés és konvergencia

Cited by 9 publications

References 36 publications

The spatial peculiarities of economic and social convergence in Central and Eastern Europe

The spatial peculiarities of economic and social convergence in Central and Eastern Europe

Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés? A visegrádi országok térségeinek fejlődéséről

A technológiai közelség által közvetített agglomerációs előnyök hatása a hazai vállalatok túlélésére

Contact Info

Product

Resources

About