Acute necrotizing (pseudomembranous) enterocolitis

Clostridium difficile: clinical disease and diagnosis

“…Although staphylococci could be isolated from the stools of patients with high fever and abdominal distress, several patients from whom the microorganism had been isolated showed no intestinal lesions at autopsy (67). Further, it was difficult to induce staphylococcal enteritis in animal systems (121,141,296). However, with the increased use of antibiotics, the incidence of pseudomembranous colitis continued to increase (128).…”

Factors Influencing the Growth of Staphylococcus aureus in the Stomach after Gastric Operations

“…Weismann and Twitchell (1956) considered that the evidence in favour of the staphylococcus as the primary factor was weak and suggested that such pseudonyms as staphylococcal entero-colitis should not be used in the absence of concrete bacteriological and pathological evidence. With this view Kay, Richards, and Watson (1958) concur, and indeed these latter authors have separated the severe post-operative diarrhoeas into two groups: those in which the staphylococcus can be incriminated as the major cause of disease, i.e., staphylococcal enteritis, and a second group, acute necrotising entero-colitis either patchy or diffuse, in which this organism, in their opinion, cannot be held responsible for the pathological changes. They point out that the differentiation of these two conditions is of considerable clinical importance since staphylococcal enteritis is potentially reversible if it is recognized early and treated effectively, whereas necrotising entero-colitis is a grave disease resistant to treatment and having a high mortality.…”

Az Orvosi Hetilap 1964 novemberi lapszámai

“…Ismeretes, hogy ugyanezen kórképek nél egyéb ellenanyagok, heterophil antitestek is gyakran fordulnak elő néha igen magas titerben. A lymphoreticularis reactio sejtalakjai ["lymphoid", "monoeytoid" sejtek, 28 synonyma (14)], morphojogiailag nem különíthetők el a mononucleosis in fectiosa sejtjeitől (8,9,13,14 …”

“…Az első eseteket még a múlt század végén, a hasi sebészet kialakulása idején is mertette Billroth (2), majd Finney (9). Az első idő ben a körfolyamatot főleg hasi (1, 2, 7, 9, 12), majd később más műtétek után is észlelték (11,14,20); innen a postoperativ enterocolitis elnevezés (11,20). Mivel a betegség morphológiai lényege a vékony-és vastagbél nyálkahártyájának kiterjedt álhártyás, nekrotikus gyulladása, a pathológusok szerint kife jezőbb az álhártyás vagy nekrotizáló enterocolitis elnevezés (11,14), annál is inkább, mert az elválto zás és hasonló kórkép előfordul olyan betegeken is, kiken nem végeztek műtétet (3,14,15) Klinikánkon 1955 és 1962 között 27 betegen észleltünk "postoperativ enterocolitist".…”

“…Az első idő ben a körfolyamatot főleg hasi (1, 2, 7, 9, 12), majd később más műtétek után is észlelték (11,14,20); innen a postoperativ enterocolitis elnevezés (11,20). Mivel a betegség morphológiai lényege a vékony-és vastagbél nyálkahártyájának kiterjedt álhártyás, nekrotikus gyulladása, a pathológusok szerint kife jezőbb az álhártyás vagy nekrotizáló enterocolitis elnevezés (11,14), annál is inkább, mert az elválto zás és hasonló kórkép előfordul olyan betegeken is, kiken nem végeztek műtétet (3,14,15) Klinikánkon 1955 és 1962 között 27 betegen észleltünk "postoperativ enterocolitist". Ezt a diag nózist állítottuk fel mindazokban az esetekben, me lyekben a betegség profúz, bűzös vagy véres hasme nésben nyilvánult meg, hasi görcsökkel, és ide so roltuk azokat a betegeket is, kiken a körfolyamat a klasszikus képnek megfelelően súlyos peripheriás keringési elégtelenséggel kezdődött, s bár esetleg diarrhoea nem is jelentkezett, de a sectio alkalmá val az álhártyás enterocolitis jellegzetes képe volt észlelhető.…”