A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái

Abstract

A történelemoktatás válságban van, és ez a válság összefügg az általános történelmi kultúra leépülésével.Miközben a történelemtanítás igyekszik továbbra is a történettudomány szemléletét és a történeti kutatások eredményeit közvetíteni, a mindennapi életben és a médiákban zajló viták tartalma és hangneme, az emberek történelmi múltról alkotott képe egyre jobban távolodik ettől. A tanulmányomban azt mutatom be, hogy mik a történelemtanítás lehetséges szerepei egy olyan korszakban, amelyben egyoldalúan konstruált és egymással élesen szemben álló múltképek kezdik eluralni a közbeszédet, a médiát és a mindennapi gondolkodást. Ennek során felhasználom majd Peter Seixas e probléma értelmezéséhez készített modelljét, foglalkozom Jörn Rüsennek és Andreas Körbernek a történelmi tudat különböző szintjeiről és fejlődéséről kialakított koncepciójával, és azokkal a gondolatokkal is, amelyeket Peter J. Lee fogalmazott meg a történelemtanítás autonómiájának fontosságáról.

Tankönyvértékelések a tanulók és a nyelvtanárok szemszögéből

“…Az előzetes ismereteikre építve ismerteti meg velük az új tananyagot, amit könnyen érthető formában valósít meg, találhatók benne a tanulói aktivitást ösztönző feladatok -például kooperatív, problémamegoldás gondolkodást, véleményformálást segítők -, ezért a diákok szívesen tanulnak belőle. A tanárok számára akkor optimális egy tankönyv, ha az említett főbb pontok mentén hasznos segítséget tud adni egy-egy új tananyag megtanításához, például úgy, hogy amennyire lehetséges, a tankönyvi feladatok által figyelembe veszi a tanulók egyéni igényeit és sajátosságait (Kaposi, 2012;Kojanitz, 2005Kojanitz, , 2007Kojanitz, , 2014.…”

The relationship of young people to national symbolism in the 21st century in Hungary

“…I think it is important to explore this question in my research in deeper patterns and to look for components that can support the creation of school, municipal and state commemorations that are meaningful vs. meaningless, value-laden vs. value-free, that arouse feelings for the historical past vs. without attitudes, that respect traditions vs. postmodern, that help young people to understand the present system of relations rooted in the past. All this also suggests that the phenomenon of alienation from history and the historical past described in the literature (Jancsák 2020b), the understanding of historical interpretations, the educational dilemmas and challenges of the subject area of national cultural heritage and national heritage studies (Kaposi 2020;Kojanitz 2019 and and the tasks that can be derived from these should be undertaken not only by the institution of the family, (although it takes on more and more) but also by schools and communities, but also by the players of the state memory policy. If these players cooperate with professionals (history teachers, historians, museum educators, experiential educators, etc.…”

“…In history, it is often not how events happened that is interesting, but what and how we remember. History and national memory are shaped in the family (Jancsák 2020a), later at school (Kaposi 2020;Kojanitz 2019Kojanitz , 2021, but mostly in the different groups of society (Pászka 2007;Varga 2009;Gyáni 2020), whose values and ways of thinking are determined by the individual development of their members and their identification with national values.…”

Történelemre vonatkozó episztemológiai nézetek kontextussal összefüggő jellemzőinek vizsgálata 11. és 12. évfolyamon

“…A téma kutatói egyetértenek abban, hogy elsősorban olyan gondolkodási képességek és stratégiák elsajátítására van szükség, amelyek segítenek a múlt eseményeinek értelmezésében, ezzel pedig lehetőség nyílik a jelenre és a jövőre vonatkozó megalapozott és megbízható következtetések levonására (pl. Kojanitz, 2013;Seixas, 2017;Wineburg, 2001). A doktori értekezés központi gondolata, hogy az alapvetően rosszul strukturált (ill structured, pl.…”

“…Kojanitz László a történelmi gondolkodás (pl. Kojanitz, 2013) átfogó kutatása után egyre inkább specifikusan a történelmi kulcsfogalmak (Kojanitz, 2021) és a diákok történelmi tudatának fejlesztése (Kojanitz, 2019) irányába fordult, utóbbi pedig a pedagógia általános céljával összhangban a személyiségfejlesztés egy rendkívül komplex területe.…”